Alkohol és irodalom (hasonmás kiadás)
Paraméterek
| Szerző | Juhász Gyula |
| Cím | Alkohol és irodalom (hasonmás kiadás) |
| Alcím | Előadás 1918. április 20-án a Szegedi Társadalomtudományi Társaságban |
| Kiadó | Bába Kiadó |
| Kiadás éve | 2008 |
| Terjedelem | 82 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9717 94 7 |
Eredeti ár:
1.380 Ft
1.242 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
A hazai antialkoholista mozgalom egyik első harcosa, a neves orvos, Hollós József kérte fel Juhász Gyulát 1918 elején, hogy tartson előadást a Szegedi Társadalomtudományi Társaságban az alkoholizmus és az irodalom viszonyáról. |
|
|
|
Leírás
A hazai antialkoholista mozgalom egyik első harcosa, a neves orvos, Hollós József kérte fel Juhász Gyulát 1918 elején, hogy tartson előadást a Szegedi Társadalomtudományi Társaságban az alkoholizmus és az irodalom viszonyáról. Juhász, aki a klinikán ismerte meg Hollóst, akkor már kemény küzdelmet vívott kóros kedélytelenségével, melyben (Juhász Gyula szerint is) főszerep jutott a gátlásoldó pótszerként használt alkoholnak. A költő születése százhuszonötödik évfordulója, egyszersmind az idei Ünnepi Könyvhét adott alkalmat Péter László szegedi irodalomtörténésznek az előadás kézirata, illetve az 1919 karácsonyán a Délmagyarországban megjelent nyomtatott változat szövegének hasonmás kiadásához. A rendkívül eredeti meglátásokban gazdag írás az alkohol alkotáslélektani szerepének kibontása irodalom- és tudománytörténeti dimenziókban. Juhász rétori stílusa mellett az olvasót lenyűgözik szellemes megfigyelései, pl. a művészi és a tudományos ihlet, valamint az alkoholos állapot hasonlóságairól, víziója egy elképzelt tanulmányról, amely az irodalom történetét az alkohol szempontjából mint patológiás jelenséget láttatná, és bár naiv elképzeléseknek is helyet ad (pl. az alkoholista és vérbajos szülők zsenigyerekeiről), olyan megfigyelésekkel is megajándékozza az olvasót, mint a részegség és az akut paralízis lefolyásának párhuzamos stádiumai. Juhász nem ítéli el egyértelműen az alkoholt, a delíriumot, hanem (vérbeli esszéistaként) sorra veszi és szembeállítja az érveket és ellenérveket az alkohol pozitív és negatív hatásait illetően, majd egy utópikus vízióval zárja okfejtését: „Én – annyi csalódás dacára – hiszek az emberi haladásban, és remélem, hogy a természettudományos világnézet terjedése, a szociális higiéné térfoglalása lassan, de biztosan elviszik a sokat szenvedett és sokszor tévelygett emberiséget abba a még utópiának tetsző állapotba, amelyben nem kell többé a szabad és egészséges embernek semmi más narkotikum, csupán kettő: az álom és a művészet!”
A mű keletkezés- és kiadástörténeti hátteréről a kiadvány végén Péter László utószava nyújt eligazodást, a kézirat javításai pedig Juhász Gyula munkamódszerébe engednek bepillantást a művelődés- és irodalomtörténeti érdeklődésű olvasóknak.