Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Általános kémia

Paraméterek

Szerző Veszprémi Tamás
Cím Általános kémia
Alcím Harmadik, átdolgozott kiadás
Kiadó Akadémiai Kiadó
Kiadás éve 2020
Terjedelem 664 oldal
Formátum A/4, keménytáblás
ISBN 978 963 454 569 9
Eredeti ár:
12.500 Ft
11.875 Ft
Online kedvezmény: 5%

Könyvünk célja: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. Érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. 

Leírás

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

 

Akadémiai Kiadó, 2020.

Írta: Veszprémi Tamás

 

Dr. Veszprémi Tamás Szent-Györgyi Albert-díjas egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem professzora. Kutatási területe a molekulaspektroszkópia és a kvantumkémia, főként elemorganikus vegyületek szerkezeti kérdéseivel foglalkozik. A Műegyetemen az általános kémia és a kvantumkémia tárgyak előadója.

Tartalom

Előszó az új kiadáshoz

Előszó

1. Fizikai mennyiségek és mérésük

1.1. Méréstechnikai, méréselméleti alapfogalmak

1.1.1.Mértékegységek

1.1.2. Összetett és származtatott egységek

1.1.3. Nagyságrendek

1.1.4. Dimenzióanalízis

1.1.5. A mérés mint művelet, folyamat

1.2. Alapvető fizikai mennyiségek és mérésük

1.2.1. A hosszúság

1.2.2. A térfogat

1.2.3. A tömeg

1.2.4. A sűrűség

1.2.5. Az erő és az impulzus

1.2.6. A nyomás

1.2.7. A hőmérséklet

2. Elemek és vegyületek

2.1. Atomok és elemek

2.1.1. Az atomok stabilitása

2.1.2. Az elemek periódusos rendszere

2.2. Molekulák és vegyületek

2.2.1. A kémiai képlet

2.2.2. Ionos kötés

2.2.3. Kovalens kötés

2.3. Az Avogadro-szám és a mól fogalma

2.4. A vegyületek osztályozása

2.5. A vegyületek elnevezése

3. Keverékek és elegyek

3.1. Homogén és heterogén rendszerek

3.1.1. Kolloid rendszerek

3.2. Oldatok, elegyek

3.2.1. Koncentrációk, koncentrációszámítás

4. Kémiai reakciók

4.1. Kémiai reakcióegyenletek

4.2. A kémiai reakciók típusai

4.3. Oxidáció-redukció

4.3.1. Az oxidáció foka

4.3.2. Vegyületek elnevezése. A 2.5. pont folytatása

4.3.3. Redoxireakciók

4.4. Kémiai reakciók mennyiségi viszonyai: sztöchiometria

5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások

5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek

5.1.1. Gázok állapotai és állapotegyenletei

5.1.1.1. A tökéletes gáz állapotegyenlete

5.1.1.2. Reális gázok állapotegyenlete

5.1.2. Folyadékállapot

5.1.2.1. Felületi feszültség

5.1.2.2. A viszkozitás

5.1.2.3. A párolgás

5.1.3. A szilárd állapot jellemzői

5.1.3.1. A kristályok szerkezete

5.1.3.2. Mi van az elemi cellában

5.1.3.3. Kvázikristályok

5.1.3.4. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között

5.1.3.5. Szilárd anyagok felületi sajátságai

5.1.3.6. Olvadás: a kristályrács összeomlása

5.1.3.7. Szilárd anyagok gőztenziója

5.1.3.8. Amorf anyagok

5.2. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai

5.3. Kétkomponensű rendszerek

5.3.1. Gázelegyek

5.3.2. Folyadékelegyek, folyadék-gőz egyensúlyok

5.3.2.1. Korlátlanul elegyedő folyadékpárok

5.3.2.2. Folyadék-gáz elegyek, avagy hogyan készítsünk erős szódavizet

5.3.2.3. Korlátlanul elegyedő folyadékpárok (folytatás)

5.3.2.4. Korlátoltan elegyedő folyadékpárok

5.3.3. Kétkomponensű szilárd-folyadék egyensúlyi rendszerek

5.3.4. Kolligatív sajátságok

5.3.4.1. A tenziócsökkenés törvénye

5.3.4.2. A forráspont-emelkedés törvénye

5.3.4.3. A fagyáspontcsökkenés törvénye

5.3.4.4. Ozmózisnyomás

6. A kémiai termodinamika alapjai

6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele

6.2. Munka és energia: a termodinamika első főtétele

6.3. A folyamatok iránya: a II. főtétel

6.3.1. Az entrópia

6.3.2. Mitől függ a termodinamikai valószínűség

6.4. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel

6.5. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet

6.6. Termokémia

6.6.1. Belső energia és hő

6.6.2. Az entalpia

6.6.3. Latens hők

6.6.4. Kémiai reakciók entalpiaváltozása. A Hess-tétel

6.6.5. Energiaforrásaink

6.7. Anyagtranszport

6.7.1. A szabadentalpia

6.7.2. Standard moláris szabadentalpia

6.8. Az egyensúly

6.9. Egyensúly és kémiai potenciál

7. Kémiai egyensúlyok

7.1. Kémiai reakciók hajtóereje: az affinitás

7.2. Az egyensúlyi állandó

7.2.1. Végül is mitől függ a kémiai egyensúly

7.3. Homogén és heterogén egyensúlyok

7.4. A víz ionizáció egyensúlya és a pH

7.5. Sav-bázis egyensúlyok

7.5.1. Gyenge savak és bázisok

7.5.2. Hidrolízis

7.5.3. Pufferek

7.5.4. Gyenge és erős savak (gyenge és erős bázisok) elegye

7.5.5. A közelítések és elhanyagolások szerepe egyensúlyi számításokban

7.5.6. Titrálás, indikátorok

7.6. Oldhatósági egyensúlyok

7.6.1. Az ásványok és kőzetek keletkezése

8. Sav-bázis elméletek

8.1. Az Arrhenius-féle sav-bázis elmélet

8.2. A Bronsted-Lowry sav-bázis elmélet

8.3. Protonállapotok

8.4. A Lewis-féle sav-bázis koncepció

8.5. Szupersavak

8.6. Kritikai észrevételek és további elméletek

9. Elektrokémia

9.1. Az elektródpotenciál

9.1.1. Fém-fémion rendszerek

9.1.2. Gázelektródok

9.1.3. Másodfajú eletródok

9.1.4. Redoxielektródok

9.1.5. pH-függő elektródok

9.2. Pourbaix-diagramok és redoxireakciók

9.2.1. Pourbaix-diagramok

9.2.2. Redoxirendszerek – másként

9.2.3. Korrózió, korrózióvédelem

9.3. Galvánelemek

9.3.1. Galvánelem és kémiai egyensúly

9.3.2. Galvánelemek és akkumulátorok

9.4. Elektrolízis

9.4.1. Klóralkáli elektrolízis

9.4.2. Galvanizálás

10. Az atomok szerkezete

10.1. Kísérleti előzmények

10.1.1. A fény

10.1.2. A fényelektromos effektus

10.1.3. A hidrogénatom vonalas spektruma

10.1.4. Iránykvantálás

10.2. A kvantummechanika matematikai háttere

10.3. Az atomok szerkezete

10.3.1. A kvantummechanikai atommodell

10.3.2. A spin és a Pauli-elv

10.3.3. Többelektronos atomok. A periódusos rendszer felépítése

10.3.4. A periódusos rendszer csodái

10.3.5. Ki látott már atomot?

11. A molekulák szerkezete

11.1. A kémiai kötés

11.1.1. A hidrogénmolekula

11.1.2. Hogyan kombinálódnak a pályák egymással?

11.1.3. Kétatomos molekulák elektronszerkezete

11.1.4. Többatomos molekulák elektronszerkezete

11.1.4.1. A hibridizáció

11.1.4.2. Pí-rendszerek delokalizációja

11.1.5. Nagyon-nagyon sokatomos „molekulák” elektronszerkezete

11.1.5.1. Szilárd testek elektromos vezetése

11.2. A molekulák geometriája

11.2.1. A vegyértékhéj-elektronpár taszítási elmélet

11.3. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás

11.3.1. A molekulák forgómozgása

11.3.2. Molekulák rezgőmozgása: a mikroszkopikus örökmozgó

11.3.3. Molekulák konformációs lehetőségei

11.4. Az elektronsűrűség

11.4.1. A molekulák alakja

11.4.2. Hol azaz atom és hol van az a kötés?

11.5. Molekulák közötti kölcsönhatások

11.5.1. A Van derWaals-erők

11.5.2. A hidrogénkötés

11.5.3. Gulliver és a törpék

11.6. Anyagi és molekuláris tulajdonságok

12. A kémiai kinetika

12.1. A kémiai reakciók időbeli lefutása

12.1.1. A sebességi törvény

12.1.2. A reakciók rendje

12.1.3. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése

12.1.4. Az átmenetiállapot-elmélet

12.1.5. Katalízis

12.1.6. A reakciósebesség mérése

12.2. A kémiai reakciók mechanizmusa

12.2.1. A reakciók molekularitása

12.2.2. Összetett reakciók típusai

1 2.3. Elemi reakciók dinamikája

Adattár

Mutató