Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az alvás és epilepszia közös funkcionális neuroanatómiája

Paraméterek

Szerző Halász Péter
Cím Az alvás és epilepszia közös funkcionális neuroanatómiája
Kiadó Medicina Könyvkiadó
Kiadás éve 2018
Terjedelem 212 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 226 650 3
Ár:
4.200 Ft

A könyv több vonatkozásban is új nézőpontokat szolgáltat az epilepsziás működészavar és az alvás összefüggésének megértésében.

Leírás

A könyv több vonatkozásban is új nézőpontokat szolgáltat az epilepsziás működészavar és az alvás összefüggésének megértésében. Szakítva a tradicionális epilepszia-klasszifikációval a hálózati koncepció és ezen belül a rendszer-epilepszia megközelítés keretében újrafogalmazza azoknak az epilepsziáknak a neurofiziológiai és funkcionális anatómiai vonatkozásait, amelyeket jelentős fokú alvás aktiváció jellemez.
Az epilepsziás működészavart az agyi plasztikus folyamatok túlműködéses kisiklásaként mutatja be, amely elsősorban éppen a plasztikus funkciókban vezető szerepet játszó agyi struktúrákban (gyermekkorban elsősorban a kortiko-thalamikus rendszerben, a perisylvián kognitív hálózatban, felnőttkorban pedig a hippocampális, illetve a hippocampo-frontális memóriarendszerben) jön létre.
A korszerű alváskutatás egybehangzó eredményei azt mutatják, hogy a NREM alvás a memóriafunkciókat és a tanulást segíti elő a szinapszisok alvásbeli megújulásával és a memória alvás alatti konszolidációjával; tehát az agyi plasztikus funkciókat szolgálja. Így válik érthetővé, hogy a lassú hullámú alvás és az epilepszia közös, a plaszticitással összefüggő funkcionális anatómiai öntőformákat használ. Ez vezethet ahhoz, hogy az alvási epilepsziás aktiváció megakadályozza az alvási plasztikus folyamatok megvalósulását, és ennek következtében kognitív zavarokat eredményez, aminek nem az epilepszia, hanem az alvási plaszticitás meghiúsítása a közvetlen oka.
Az alvásbeli interiktális epilepsziás kisülések (mind a tüskék, mind a magas frekvenciás oszcilláció) szerepe valószínűleg lényegesen nagyobb a kognitív zavarok kialakulásában, mint ahogy ezt korábban gondoltuk. Ugyanakkor a rendszer-epilepszia koncepció az alvás- és ébresztőrendszerrel összefüggő rendszer-epilepsziákban a rohamok kialakulásának mechanizmusát világíthatja meg új oldalról.
„Örömmel ajánlom ezt a könyvet minden klinikai neurofiziológiában jártas vagy jártasságot szerezni igyekvő embernek, az alváskutatás iránt érdeklődőknek, az epilepszia tudományos hátterében és klinikai ellátásban elmélyülni igyekvőknek. Szakértőknek a „fogalmi rendbontás” és rendteremtés végett, a terület iránt érdeklődőknek pedig didaktikussága miatt. Neurológusoknak, pszichiátereknek, pszichológusoknak, művelt laikusoknak, akik egy könyvben többet és másként szeretnek kapni, mint az interneten keresgélve. Ebben az esetben ezt garantáltan megkapják.”
(Részlet Dr. Bódizs Róbert bevezetőjéből)
 
Az ábrákat rajzolta: Olgyay Géza

Tartalom

Előszó
Bevezetés
Rövidítések és gyakran előforduló kifejezések magyarázata
I. Az alvás funkcionális neuroanatómiája
1. Bevezetés
2. Az oszcillációk általában és alvásban, szerepük az agyműködésben
3. Az éjszakai alvás poligráfiás regisztrálási és értékelési módjai, makro- és mikrostruktúrája
Az éjszakai alvás poligráfiás regisztrálása
Az alvás stádiumai (makrostruktúra)
Az alvásregisztrátumok értékelése – alvásváltozók
Az alvás ciklikus folyamata
Az alvásciklusok szerkezete
A lassú hullámú alvás mikrostruktúrája
4. Az alvás/ébrenlét szabályozását szervező agyi rendszerek
Az alvás- és ébresztőrendszer reciprok antagonista szabályozása
A kortiko-thalamikus rendszer meghatározó működésváltozása lassú hullámú alvásban
Az LHA EEG-elemei és neurofiziológiai hátterük
Alvási orsózás
Alvási lassú hullámok
K-komplexusok
A Ciklikus Alternáló Mintázat (CAP)
A reaktív lassú hullámok keletkezésének neurofiziológiai mechanizmusa
Mesterséges reaktív lassú hullámok
5. Az alvás szabályozása
Az alvási homeosztázis felismerése
A használatfüggő homeosztázis és az alvás alatti lokális plaszticitás
A lassú oszcilláció mint biológiai szükséglet – a szinaptikus homeosztázis hipotézise
Tradicionális alvási homeosztázis és instant lassú hullám homeosztázis
Az LHA két alapvető vonása: a reaktív és a homeosztatikus aspektus kettőssége
A mikrostruktúra szerepe a ciklicitás alakításában és a reaktív elemek szerepe a szabályozásban
6. Az LHA és a memóriafunkció összefüggései
A meredek-hullám (sharp-wave) – ripple (SPW-Rs) jelenség és a memória konszolidációja
7. A REM/LHA ciklicitás szabályozása és a REM elektrofiziológiája
A REM alvás elektrofiziológiája
8. A REM és LHA biológiai „szerepmegosztása” éjszakai alvásban
II. Az epilepszia funkcionális neuroanatómiája
9. Az epilepsziák rendszertani megközelítése
10. Az epilepszia hálózati koncepciója
11. Az epilepszia aktivációja LHA-ban
Az alvás és az epilepszia kapcsolatának gyökerei a klinikai EEG-tapasztalatokban
Az LHA szerepe az epilepszia EEG-tüneteinek alakulásában
Károsít-e a lassú oszcilláció által előhívott epilepsziás aktiváció?
12. Az alvás- és az ébresztőrendszer epilepsziás működészavara
Az absence epilepszia mint az alvást elősegítő rendszer epilepsziás működészavara
Éjszakai frontális lebeny epilepszia (NFLE) mint az ébresztőrendszer epilepsziája
A rohamok szemiológiája az ébredés – alarm-reakció – frenetikus pánik fokozati tengelyen
– Az NFLE és az arousal parasomnia (AP) párhuzama
Az ébredés szerepe az NFLE-ben az alvási mikrostruktúra dinamikája alapján
Az ébresztőrendszer hiperszenzivitása Ach receptor epileptogén mutációs eredettel
Autosom Domináns Nocturnalis Frontalis Epilepsziában (ADNFLE)
Az ADNFLE-t és az ébredési paraszomniát (AP) összekötő genetikai vonatkozások
Agyi mechanizmusok az epilepsziás és nem epilepsziás kóros ébredési reakciókra NFLE és
AP alkalmával
Az absence epilepszia (AE) és az idiopathiás éjszakai frontális lebeny epilepszia (NFLE) mint az elalvási és ébredési funkció antagonista rendszer-epilepsziája
A juvenilis idiopathiás mioklónusos epilepszia (JME – Janz-szindróma) – multiszisztémás
epilepszia – a kortiko-thalamikus rendszer és motoros rendszer együttes zavara
Az olvasási epilepszia vagy a beszédfunkció epilepsziája
Parieto-fronto-medialis epilepsziás hálózat
A medialis temporalis epilepszia minta limbikus memória rendszer-epilepsziája
Etiológiai tényezők
A medialis temporalis lebeny epilepszia (MTLE) elektroklinikai és képalkotó jellemzői
Kétoldali jelenségek a medialis temporalis lebeny epilepsziában
A medialis temporalis lebeny epilepszia kórlefolyása
Az MTLE és a depresszió komorbiditása
Temporalis epilepszia plusz
Az extratemporalis távolhatásos eredetű MTLE
Az MTLE kapcsolata a hippocampalis memóriarendszerrel
Az MTLE hatása az LHA-ra
Az MTLE mint rendszer-epilepszia
13. A perisylvián epilepsziás hálózat
A gyermekkori idiopathiás hyperexcitabilitás kórképek
Rolandikus epilepszia (benignus életkorfüggő gyermekkori epilepszia centro-temporalis tüskékkel)
Panayiotopoulos-szindróma (PS)
Gastaut-típusú jóindulatú, késői keletkezésű, occipitalis gyermekkori epilepszia
Közös vonások az idiopathiás fokális gyermekkori epilepsziákban
A gyermekkori jóindulatú fokális epilepsziák átalakulása ESES-mechanizmussá (Tassinari
Pénelopé-szindrómája)
A jelenség felismerésének története és kórképi beágyazottsága
Az ESES-ben észlelhető alvásbeli kisülések sajátságai és LHA-beli aktiválódásuk mechanizmusa
Idiopathiás életkorfüggő fokális/regionális epilepsziák és malignus variánsaik – a perisylvián
epilepsziás hiperexcitabilitás spektrum betegségei
14. Epilepsziás encephalopathiák
Korai újszülöttkori epilepsziás encephalopathia
West-szindróma
Lennox–Gastaut-szindróma (LGS)
Landau–Kleffner-szindróma (LKS) – szerzett epilepsziás afázia ESES-szerű alvási aktivációval
Az epilepsziás encephalopathiák közös vonásai
15. Összefoglalás
Kitekintés
Köszönetnyilvánítás
Irodalom
Tárgymutató