Bevezetés a gendernyelvészetbe

Előszó

1. fejezet. A férfiak és a nők kommunikációs különbségeivel kapcsolatos vélekedések

1.1. Mitikus gondolkodás a férfiról és a nőről

1.2. Filozófiai gondolatok a férfiról és a nőről

1.3. A férfi- és női nyelv mítosza

1.4. A tudományos gondolkodás kezdetei a női-férfi nyelvhasználatról

1.5. A női és férfi nyelvhasználattal foglalkozó gendernyelvészet önálló kutatási területként való kialakulása

1.6. A gendernyelvészet intézményesülése

2. fejezet. Élettani különbségek a férfiak és a nők között és összefüggésük a nyelvhasználattal

2.1. A biológiai és a társadalmi nem

2.1.1. A biológiai nem

2.1.1.1. A biológiai nem hatása az agyra

2.1.2. A társadalmi nem

2.2. A nők és a férfiak közötti különbségek

2.2.1. Az észlelésben megmutatkozó különbségek

2.2.2. Különbségek a – nyelvhasználattal közvetlenül nem összefüggő – viselkedésben

2.2.3. A nyelvi képességekben megmutatkozó különbségek

2.2.4. A különbségek kialakulása

3. fejezet. A hangzó beszéd eltérései férfi és női beszélőknél

3.1. A beszédet meghatározó biológiai adottságok

3.2. A beszéd hangzásában megragadható különbségek

3.3. A szociális tanulás kínálta módosítási lehetőségek

3.4. A beszédhangok rendszerében megmutatkozó nemi különbségek

3.5. A munkaerőpiac és a különbözőképpen hangzó női és férfi beszéd

4. fejezet. A nyelvtani nem hatása a társadalmi nyelvhasználatra

4.1. A nyelvtani nem és a természetes nem kifejeződése a nyelvekben

4.1.1. Szóképzési lehetőségek a természetes nem kifejezésére

4.1.2. A férfira és a nőre utaló morfémák rendszerbeli összefüggései

4.2. A férfiak és a nők sajátos morfémahasználata

4.2.1. A férfiakra és a nőkre utaló morfémák

4.2.2. A férfiak és a nők morfémahasználatának eltérései

4.3. Létrehozható-e nemileg semleges szöveg?

5. fejezet. Modalitásbeli és szintaktikai eltérések, valamint lexikai különbségek a két nem beszédében

5.1. Modalitásbeli eltérések a férfi és a női nyelvhasználatban

5.1.1. Mellé- és alárendelő szintaktikai szerkezetek

5.1.2. Visszakérdezések, feltételes módú igék, bizonytalankodások

5.2. Lexikai eltérések a férfi és a női nyelvhasználatban

5.2.1. Nyelvi előírások, tabuk a két nem nyelvhasználatában

5.2.2. Az egyik nem által előnyben részesített szavak

5.3. A nők és a férfiak normakövetése

5.3.1. A nők mint az archaikus nyelvhasználat megőrzői

5.3.2. A nők mint nyelvhasználati újítók

5.3.3. A nők és a férfiak eltérő normakövetése

6. fejezet. A férfiak és a nők által együttesen és külön-külön használt szövegtípusok áttekintése

6.1. A szövegfajták nemi alapú elosztása

6.1.1. Kizárólagosság, tiltás és megengedés

6.1.2. Nemi alapú szövegválasztás

6.1.3. A humoros szövegek nemi megoszlása

6.1.3.1. A humor a munkahelyen

6.1.3.2. Nemileg különböző humor a nyilvánosság előtt

6.2. Stílusok és regiszterek

6.3. Hogyan szokunk rá, hogy férfiasan vagy nőiesen beszéljünk?

7. fejezet. A női és férfi, valamint a vegyes nemű csoportok társalgásának jellemző jegyei

7.1. Vegyes nemű csoportok

7.2. A női és a férfi csoportok beszélgetései

8. fejezet. Az udvariasság és a (nyelvi) agresszió a két nemnél

8.1. A homlokzat és a vele kapcsolatos tevékenységek: az udvariasság és a (nyelvi) agresszió

8.1.1. Társadalmanként eltérő udvariassági szokások

8.2. A társadalmi normákra való szoktatás gyermekkorban

8.2.1. A fiúk és a lányok eltérő szereprepertoárjának kialakítása a családban

8.2.2. Nemi szerepre való felkészülés a gyermekek és a serdülők közösségeiben

9. fejezet. A nő és a férfi testi megjelenése a nyilvános térben

9.1. A két nem megjelenése a nyilvános térben

9.1.1. A női és férfi ruházkodás jelszerűsége

9.1.2. A női és férfi test megjelenése

9.2. A testbeszéd nemi különbségei

9.3. Nem-verbális kommunikáció

9.3.1. Nemi különbségek a nem-verbális kommunikációban

9.3.1.1. Fejtartás, mimika

9.3.1.2. Gesztusok, testtartás, mozgás

9.4. Nemi különbségek a nem-verbális kommunikáció értelmezésében

10. fejezet. A foglalkozások kommunikációigényének felértékelődése, és ahogy a két nem alkalmazkodik hozzá

10.1. A munkakörök kommunikációs igényének megváltozása

10.1.1. A kizárólag kommunikációra épülő munkakörök

10.1.2. A kommunikációs munkakörökhöz kapcsolódó követelmények

10.1.3. Nemi megkülönböztetés a kommunikációs munkahelyeken

10.2. Nemi különbségek a felsőoktatásban és a foglalkoztatás egyes szféráiban

10.3. Nemi különbségek a munkahelyi hierarchiában

10.4. A különbségtevés első lépése: a kapuőri helyzet

10.5. A nemek szerinti megoszlás a politika szférájában

10.5.1. A nemek aránya az érdekképviseleti szervekben

11. fejezet. A nő és a férfi helye a különböző társadalmakban és ennek nyelvi lenyomata

11.1. A férfi és a nő: norma és eltérés

11.1.1. A férfi és a nő eltérő névhasználata a magyar nyelvközösségben

11.1.2. A két nem eltérő megszólítási formái a magyar nyelvközösségben

11.2. A nemek közti diszkriminatív különbségtevés: a szexizmus

11.2.1. A nyelvbe kódolt nyílt szexizmus

11.2.2. A nyelvhasználatban megjelenő rejtett szexizmus: a sztereotípiák

11.2.2.1. A férfiak és a nők eltérő megjelenítésében megmutatkozó szexizmus

11.2.3. Nyelvkritika

11.2.3.1. A nyelvi elemekre irányuló kritika

11.2.3.2. A nyelvhasználatra irányuló kritika

12. fejezet. A különbségek magyarázatára alkalmas elméleti keretek: biologisztikus és szocializációs magyarázatok

12.1. A társadalmi nemek elméleti keretei: biologisztikus és szocializációs magyarázatok

12.1.1. A különbségek adottak, velünk születtek

12.1.2. A különbségek létrejöttében a szociális tanulás játszik döntő szerepet

12.1.3. A nemhez kötött különbségek nem előre adottak, hanem magában a cselekvésben, az interakcióban jönnek létre

12.2. A két nem eltérő kommunikációjának modelljei

12.2.1. A deficithipotézis

12.2.2. A dominanciaelmélet

12.2.2.1. A nyelvhasználat illesztése a deficithipotézishez és a dominanciaelmélethez

12.2.3. A differenciahipotézis

12.2.4. A (de)konstrukciós modellek

12.3. A kutatás további feladatai, perspektívái

Források

Válogatott bibliográfia