Bolgár történeti nyelvtan
Paraméterek
| Szerző | H. Tóth Imre – Balázs L. Gábor – Majoros Henrietta |
| Cím | Bolgár történeti nyelvtan |
| Alcím | Hangtan, alaktan |
| Kiadó | JATEPress |
| Kiadás éve | 2011 |
| Terjedelem | 134 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 306 082 7 |
Eredeti ár:
2.520 Ft
2.394 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A bolgár nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv főágának déli szláv ágához tartozik. A déli szláv nyelveket geográfiai és nyelvi azonosságok, megfelelések jellemzik – nemcsak a földrajzi, területi elhelyezkedés köti össze őket, hanem a sajátos közös fonetikai, morfológiai, szintaktikai és lexikai sajátságok is... |
|
|
|
Leírás
A bolgár nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv főágának déli szláv ágához tartozik. A déli szláv nyelveket geográfiai és nyelvi azonosságok, megfelelések jellemzik – nemcsak a földrajzi, területi elhelyezkedés köti össze őket, hanem a sajátos közös fonetikai, morfológiai, szintaktikai és lexikai sajátságok is. Ezen közös jellemzők mellett azonban vannak olyan nyelvi jegyek is, amelyek csak a bolgár nyelvre jellemzőek: ezek egyrészt összefűzik a bolgár nyelvjárásokat, másrészt elkülönítik azokat nemcsak a többi déli szláv nyelvtől, hanem valamennyi egyéb szláv nyelvtől is.
Írta: H. Tóth Imre – Balázs L. Gábor – Majoros Henrietta
Tartalom
Előszó
BEVEZETÉS (Majoros Henrietta)
Nyelvtörténet, történeti nyelvészet, a mai bolgár irodalmi nyelv
A bolgár nyelvtörténet tárgya, célja, feladata és módszerei
A bolgár nyelv történeti tanulmányozásának forrásai
Nyelvemlékek
A bolgár területi nyelvjárások, dialektusok
A bolgár nép és nyelv kialakulása
A bolgár nyelv történetének periodizációja
A nyelvtörténet korszakainak általános jellemzése
FONETIKA (H. Tóth Imre)
A redukált magánhangzók (jerek) története
A jerek I. vokalizációja
A redukáltak kiveszésének következményei
A jerek II. vokalizációja
A redukáltak változásainak általános törvényszerűségei
A nazális magánhangzók története
A nazálisok cseréje
A nazálisok I. vagy korai denazalizációja
A nazálisok II. vagy kései denazalizációja
Az ún. szétesett nazalizmus
Konszonantizmus
A depalatalizáció
Az l-epentheticum
Kisebb horderejű jelenségek
A bolgár hangsúly történetéhez
MORFOLÓGIA
I. A névszók története (H. Tóth Imre)
A főnév
A deklinációs rendszer átrendeződése
Az esetformák helytelen használata
Hibás egyeztetés
A főnévi deklináció alakulása
Esetvégződés-maradványok a bolgár nyelvben
A melléknevek
Elsődleges összetett melléknevek
Másodlagos összetett melléknevek
A melléknevek fokozása
A névmások
Személyes névmások
Visszaható névmások
Mutató névmások
Melléknévi mutató névmások
Kérdő névmások
Vonatkozó névmások
Birtokos névmások
Birtokos-visszaható névmások
Határozatlan és tagadó névmások
Általános névmások
A számnevek
A tőszámok
A sorszámok
A dualis
A határozott névelő
II. Az igerendszer és az igenevek története (Balázs L. Gábor)
A grammatikai kategóriák története
Az igerendszer története
Kijelentő mód (indicativus)
A jelen idő
A múlt idők
A jövő idők
Felszólító mód (imperativus)
Feltételes mód (conditionalis)
Közvetítő igei formák
Az igenevek története
A főnévi igenevek
A melléknévi igenevek
A határozói igenév
III. Nem ragozható szófajok (H. Tóth Imre)
Az elöljárószók
A határozószók
BALKÁNIZMUSOK (H. Tóth Imre)
MEGJEGYZÉSEK A TÖRTÉNETI MONDATTANHOZ (H. Tóth Imre)
Irodalom