Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Bp. Spartacus 1952–2013

Paraméterek

Szerző Pazár Sándor
Cím Bp. Spartacus 1952–2013
Alcím Egy világhírű sportegyesület tündöklése és elmúlása
Kiadó Pannónia Nyomda Kft.
Kiadás éve 2021
Terjedelem 398 oldal
Formátum A/4, keménytáblás
ISBN 978 615 01 0503 1
Eredeti ár:
5.200 Ft
4.680 Ft
Online kedvezmény: 10%

A Budapesti Spartacus Sportegyesület fennállásának 60 éve alatt a klub sportolói nyolc olimpiai, tizenöt világbajnoki, harminckilenc Európa-bajnoki aranyérmet és megszámlálhatatlanul sok ezüst- és bronzérmet nyertek a nemzetközi versengésekben.

Leírás

Világhírű edzőkkel, szakemberekkel dolgozhattam együtt, és alakítottunk ki egy olyan egyesületet, amelyben világszínvonalú munka eredményeként olimpiai- és világbajnokok, Európa-bajnokok sokasága nevelődött fel. A Budapesti Spartacus életének 60 éve alatt nyolc olimpiai, tizenöt világbajnoki, harminckilenc Európa-bajnoki aranyérmet és megszámlálhatatlan további második és harmadik helyet nyertek a nemzetközi versengésben egyesületünk sportolói.

Pazár Sándor

Pazár Sándor, a Bp. Spartacus SC egykori elnöke 47 évig volt tisztségében, s életének kilencedik évtizedében elhatározta, hogy összefoglalja ennek a rendkívül sikeres klubnak a történetét, amelyet hazánkban az olimpiai pontok rangsorában csak a Bp. Honvéd és az Újpesti Dózsa tudott megelőzni. A klub története még az 50-es években kezdődött (egészen pontosan 1952-ben), már akkor is erős bázisra támaszkodva, hiszen az egyre erősödő szövetkezeti mozgalom állt mögötte, illetve szorgalmazta létrejöttét. A könyv, amely a BUDAPESTI SPARTACUS – Egy világhírű sportegyesület tündöklése és elmúlása (avagy negyvenhét év az elnöki székben) címet viseli, 400 oldalon keresztül (rendkívül gazdag képanyaggal) mutatja be ezeknek az évtizedeknek a történetét, megrajzolva nemcsak egy sikeregyesület, hanem egyben a korszak magyar sportjának egy fontos időszakát is.

A szerző írja könyvének bevezetőjében: „Az életem, a fiatal, a középkorú és az idős (…) valamennyi időszaka a sporthoz, és ezen belül a Spartacushoz köt. Természetesen már jóval a Spartacus »előtti« időben kerültem a szövetkezeti mozgalomba, hiszen 1948-ban lettem ipari tanuló a szűcs szakmában, majd szakmunkás. És ez alatt sportoltam, mint sok fiatal, több sportágban is; először asztaliteniszeztem, fociztam, végül kikötöttem az íjászat mellett. Majd 1959-ben a Budapesti Spartacus Sport Club tagja lettem, mint íjászversenyző, egyben a szakosztály alapítója és vezetője.” Sajnos, a tervekkel ellentétben mégsem ezekkel a sorokkal, hanem a Szerzőtől búcsúzó nekrológgal kezdődik a megjelent könyv – hiszen Pazár Sándor rövid betegség után, a világszerte dúló járvány egyik áldozataként, 2021 első napjaiban elhunyt. Ekként akaratlanul is nem csak egy klub, de egy nagyszerű sportvezető emlékkönyve került az olvasók elé!

Pazár Sándor a kezdetektől – hat fejezetben csoportosítva – tekinti át az egyesület fejlődését, szakosztályokra és személyekre lebontva. (A hetedik – Az elnök élete – pedig egy gazdag élet portréja.) Világhírű edzőkkel, szakemberekkel dolgozhatott együtt, alakítottak ki közösen (a mindenkori erős háttérbázissal, a szövetkezeti mozgalommal) egy olyan egyesületet, amelyben világszínvonalú munka eredményeként olimpiai és világbajnokok, Európa-bajnokok sokasága nevelődött fel. A Budapesti Spartacus életének 60 éve alatt nyolc olimpiai, tizenöt világbajnoki, harminckilenc Európa-bajnoki aranyérmet, és megszámlálhatatlan további második és harmadik helyet nyertek a nemzetközi versengésben az egyesület versenyzői. A felnőtt magyar bajnokságaik, illetve ifjúsági bajnokságaik száma pedig több százra tehető.

Ahogy a bevezetőjében írta Pazár Sándor: „Nem öregedhettem meg mindaddig, amíg be nem fejezem a rám rótt feladatot: (…) megírjam szeretett egyesületünk történetét, felemlítsem mindazoknak a sportolóknak a nevét, teljesítményét, akik örökre beírták, mégpedig (közhely vagy sem) arany betűkkel írták be örökre a magyar sport történetébe a SPARTACUS nevét.”

Kocsis L. Mihály

 

Írta: Pazár Sándor