Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Diadalmenetek (Triumphi)

Paraméterek

Sorozat Eötvös Klasszikusok
Szerző Petrarca, Francesco
Cím Diadalmenetek (Triumphi)
Alcím Kétnyelvű kiadvány
Kiadó Eötvös József Könyvkiadó
Kiadás éve 2007
Terjedelem 160 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 7338 72 4
Ár:
2.140 Ft
2.033 Ft
Kedvezmény: 5%

A tizenkét énekből álló, mintegy kétezer soros mű igényes versformája a tercina, mely füzérként tartja össze az egyes részeket, és félreérthetetlenül utal Dantéra, akinek Petrarca apja nemzedéktársa volt – és sorstársa is a Firenzéből történt száműzetésben.

Leírás

Francesco Petrarca, akinek három évvel ezelőtt ünnepeltük a hétszázadik születésnapját, rengeteg latin nyelvű munkája mellett két olyan művet hagyott az utókorra, mely az akkoriban vulgárisnak nevezett olasz nyelven íródott: a 366 költeményt, túlnyomórészt szonettet tartalmazó Daloskönyvet (Canzoniere) és a Diadalmeneteket (Triumphi). Míg a Daloskönyv évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott az egész európai költészet alakulásában, a Diadalmenetek meglehetősen árnyékban maradt. Nálunk sem foglalkoztak vele. Túl középkori, nehézkes műnek minősítették.
Pedig a Diadalmenetek távolról sem érdektelen alkotás, csak megfelelő képzettségű olvasóközönséget igényel. A mélységesen lírai Daloskönyvvel szemben itt egy zárt epikus műről (allegorikus erkölcsi költeményről) van szó, mely az antik diadalmenetekre emlékeztető formában mutatja be a Szerelem, a Szüzesség, a Halál, a Hírnév, az Idő és az Örökkévalóság hatalmát. Az egyes énekekben felvonul mindaz, amit a XIV. század műveltsége a Bibliából, a mitológiából és az ókori történelemből ismert, átszőve a költő halhatatlan szerelmére, Laurára vonatkozó valóságos életrajzi mozzanatokkal és képzeletbeli túlvilági történésekkel.
A tizenkét énekből álló, mintegy kétezer soros mű igényes versformája a tercina, mely füzérként tartja össze az egyes részeket, és félreérthetetlenül utal Dantéra, akinek Petrarca apja nemzedéktársa volt – és sorstársa is a Firenzéből történt száműzetésben.
A mű először jelenik meg magyarul Hárs Ernő fordításában, Szörényi László előszavával, kétnyelvű kiadásban.