Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Fekete István hagyományai

Paraméterek

Szerző Sánta Gábor
Cím Fekete István hagyományai
Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó
Kiadás éve 2017
Terjedelem 144 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 615 5455 81 0
Ár:
2.300 Ft

Bár csaknem fél évszázada nincs köztünk, Fekete István (1900–1970) mégis a legismertebb huszadik századi magyar írók egyike. Művei folyamatosan sokezres példányban kelnek el, irodalomtörténet-írásunk azonban nem tud – nem akar – mit kezdeni vele. Tanácstalan. Látja az évtizedek óta kitartóan formálódó kultuszát, ám alig akadt valaki, aki e legendáknak utána járt volna.

Leírás

Bár csaknem fél évszázada nincs köztünk, Fekete István (1900–1970) mégis a legismertebb huszadik századi magyar írók egyike. Művei folyamatosan sokezres példányban kelnek el, irodalomtörténet-írásunk azonban nem tud – nem akar – mit kezdeni vele. Tanácstalan. Látja az évtizedek óta kitartóan formálódó kultuszát, ám alig akadt valaki, aki e legendáknak utána járt volna. Az irodalmárok többsége még ma is fenntartás nélkül elfogadja a Fekete Istvánról és életművéről mondottakat. Pedig a kéziratos öröksége is fennmaradt, és a kutatható anyag folyamatosan bővíthető.
Sánta Gábor (1967–2016), a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító- és Óvóképző Intézetének irodalomtörténésze azt mutatja be, hol találhatók Fekete István hagyományai, és mi mindent kellene-lehetne még számba venni ahhoz, hogy végre szakmai párbeszéd kezdődhessen a tévesen ifjúságinak gondolt-mondott író tetszhalott életművéről.

Tartalom

Előszó helyett. Fekete István hagyományairól
Egyértelmű ellentmondás. A Fekete István-jelenség
Mozaikok
Hol és mikor jelenhetett meg
„…és miegymás.” Fekete István és az erotika
Politika
Biblia
Fák
Ars poetica
Külleme
Műveltsége, írói nyelvezete
Népies irodalom, tündéri realizmus
Az olvasókról
Mit olvashatott az író? Fekete István könyvtárának újabb rekonstrukciója
„Van stílus benne”. A pedagógus Fekete István
Fekete István szamara
Zalavári tüskevár
„Kétségeim vannak afelől, hogy a könyveidet én fordíthassam”. Hvozdzik-Juhász János és Fekete István
Az etiópiai adatközlő. Gajdács Mátyás és Fekete István
Mennyire ismerték egymást? Vásárhelyi István és Fekete István
„egyik húgom a sok közül”. Fekete István lánytestvérei
„A romlottságig jó ember” – Fekete Ilona
„Igazán önzetlen, jó lélek” – Fekete Katalin
„Elkésett rózsa” – Fekete Anna
Ki mit akarhatott? Fekete István temetései
Függelék
„Megtörtént mesék” (Szederkényi Olga interjúja)
Jegyzetek (Bíró-Balogh Tamás)