Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Foglalkozás-egészségügy

Foglalkozás-egészségügy Katt rá a felnagyításhoz

Paraméterek

Szerző Grónai Éva – Téglásyné Bácsi Mária
Cím Foglalkozás-egészségügy
Alcím Tananyag a foglalkozás-egészségügyi szakápolók részére
Kiadó Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Kiadás éve 2015
Terjedelem 224 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 615 5502 05 7
Ár:
5.980 Ft
E jegyzet megjelentetésével nem tudományos igényű munka közreadására törekedtünk, hanem az elméleti háttér rövid felvázolásával a foglalkozás-egészségügyi szakápolói tevékenység napi gyakorlati feladatainak ellátásához kívántunk segítséget nyújtani.

Leírás

A nemzetközi szakirodalmak tanulmányozása során azt állapíthatjuk meg, hogy a foglalkozás-egészségügyi ápolói képzési rendszerek és az ápolói gyakorlat korántsem egységes, hanem igen változatos képet mutatnak. Általános tendencia, hogy a foglalkozás-egészségügyi ápolók szerepe egyre inkább kulcsfontosságúvá válik, növekednek velük szemben az elvárások a foglalkozási struktúra, a munkakörnyezet – a fizikai, kémiai, de főként pszichoszociális egészségügyi kockázatok – megváltozása miatt. A gazdasági, szociális, technikai fejlődés az oktatás, a képzési rendszerek változását vonják maguk után. Megnőtt az aktívabb, kreatívabb, sokoldalúan képzett munkaerő iránti igény, és ez befolyásolja a munkaerőpiaci struktúrákat is. A munkafeltételek változása a foglalkozás-egészségügy részéről fokozottan multidiszciplináris megközelítést igényel, új követelményeket támaszt a munkaadó–alkalmazott foglalkozás-egészségügyi viszonylatban. Az oktatásnak és a képzésnek igazodnia kell a változó munka- és életkörülményekhez. Magyarországon a foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés az 1996/1997-es tanévtől van jelen a szakképzés rendszerében. Az elmúlt tizennyolc évben bekövetkezett jogszabályi változások, valamint az akkori Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) által kezdeményezett szakképzési fejlesztő program (Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program) szükségessé tette a foglalkozás-egészségügy területén működő egészségügyi szakdolgozók képzésének a szakképzési reformhoz igazodó átalakítását. A fejlesztőmunkába az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) felkérésére bekapcsolódott egy foglalkozás-egészségügyi ápolói munkacsoport is. A reform lényege, hogy megfelelő számú jól képzett szakember álljon a munkaerőpiac rendelkezésére, továbbá a szakképzés minősége változzék, hangsúlyosabb legyen a gyakorlati képzés, és racionalizálják a képzési időt. Megjelent a 2011. évi CLXXXVII. új szakképzési törvény és ezt követően az új OKJ rendelet is (150/201 2. [6.] Korm. rendelet), melyekben a foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés változatlanul az ápolói szakképesítésre épülő szakképesítésként jelenik meg, de csökkentett óraszámban. A szakképzés anyagának összeállításakor figyelembe vettük a korszerű igényeket, a nemzetközi ajánlásokat, valamint azt, hogy a foglalkozás-egészségügyi ápolónak az alapképzést követő speciális képzés után fel kell ismernie azokat a munkavégzésből és munkakörnyezetből származó megterheléseket, a kémiai, fizikai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális kóroki tényezőket, amelyek az ember egészségét a munkavégzés során befolyásolhatják. Mindezek segítségével meg tudja ítélni egyes betegségek foglalkozási eredetét, és felismeri a fokozott expozíciós esetek okait. Fontos, hogy ismerjék a releváns jogi, hatósági és munkaügyi kérdéseket is.
E jegyzet megjelentetésével nem tudományos igényű munka közreadására törekedtünk, hanem az elméleti háttér rövid felvázolásával a foglalkozás-egészségügyi szakápolói tevékenység napi gyakorlati feladatainak ellátásához kívántunk segítséget nyújtani.
Mindvégig szem előtt tartjuk a „Foglalkozás-egészségügy az 1900-os években” című WHO/ EURO kiadvány egyik megállapítását: „A megfelelő képzettséggel rendelkező foglalkozás- egészségügyi ápolók jelenthetik azt az alapot, amelyre a multidiszciplináris szemléletmód építhető. Az ápolók messzemenőkig képesek számos terület ellátására, beleértve az előzetes alkalmassági szűrést, gyakorlati klinikai eljárásokat és az egészségmegőrzést.”
 
Szakmai lektor: Cseh Károly

Tartalom

Előszó
I. A foglalkozás-egészségügyi ápolástan jelentősége a foglalkozás-egészségügyben
1. A foglalkozás-egészségügyi ápolástan alapkövetelményei
1.1. A foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés célja
1.2. A foglalkozás-egészségügyi szakápolói szakképesítés képzési követelménye
1.3. Foglalkozás-egészségügyi ápolástan az EU-ban, nemzetközi kitekintés
1.4. Szakmai érdekképviselet
1.5. Etikai követelmények a foglalkozás-egészségügyi ápolásban
1.6. Minőségbiztosítás a foglalkozás-egészségügyi ápolástanban
II. A foglalkozás-egészségügy története, szervezeti formák, foglalkozás-egészségügyi szakápolók, működési kompetenciáik
1. Foglalkozás-egészségügyi alapismeretek
1.1. A magyarországi foglalkozás-egészségügy kialakulásának rövid története
1.2. A foglalkozás-egészségügy fogalma, célja, szervezeti formái, jogi szabályozása
1.3. A foglalkozás-egészségügy feladata
1.4. A munkaadók és munkavállalók általános kötelezettségei
2. A foglalkozás-egészségügyi szakápoló feladatai, működési nyilvántartás, a továbbképzés szabályozása
2.1. A foglalkozás-egészségügyi szakápolók feladatai
2.2. Működési nyilvántartás, a továbbképzés szabályozása
III. A foglalkozás-egészségügyi szakápolók feladatai
1. A foglalkozás-egészségügyi szakápolók gyakorlati feladatai
1.1. Kockázatbecslés, kockázatkezelés, kockázatkommunikáció
2. A munkaköri és szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése
2.1. Megterhelés, igénybevétel, munkaköri összmegterhelés, funkcionális kapacitás
2.2. A munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatok fajtái
2.3. A foglalkoztathatóság elbírálása
2.4. Munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatokhoz kapcsolódó műszeres vizsgálatok
2.5. Laboratóriumi vizsgálat (vizelet-, vérvizsgálat tesztcsíkkal)
3. Az egészségi alkalmasság vizsgálata és véleményezése
3.1. Közúti járművezetők alkalmassági vizsgálata
3.2. Lőfegyver megszerzésével és tartásával kapcsolatos alkalmassági vizsgálat
3.3. Egyéni és társas egészségügyi vállalkozók egészségügyi tevékenységére való alkalmasság vizsgálata
3.4. Közterület-felügyelők alkalmassági vizsgálata
4. Foglalkozási megbetegedések
4.1. Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíció fogalma
4.2. Kóroki tényezők. A foglalkozási betegségek csoportosítása kóroki tényezők szerint
4.3. Kémiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási megbetegedések
4.4. Biológiai kóroki tényezők által okozott megbetegedések
4.5. Nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai tényezők okozta foglalkozási megbetegedések
5. Foglalkozási bőrbetegségek
6. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentési és nyilvántartási rendje
6.1. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésének és nyilvántartásba vételének célja
6.2. A bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartásba vétel rendszere
6.3. A kivizsgálás menete
6.4. Halálos, tömeges foglalkozási betegség
7. A foglalkozási megbetegedések megelőzési lehetősége
7.1. A preventív feladatok megvalósítása
7.2. A prevenció eszközei
7.3. A foglalkozás-egészségügyi ápoló különös szerepe a prevencióban
8. A foglalkozási rehabilitáció fogalma, lehetőségei
8.1. A foglalkozási rehabilitáció fogalma
8.2. A foglalkozási rehabilitáció lépései
8.3. A munkával járó egészségi kockázatok
9. Munkahigiénés ismeretek a foglalkozás-ápolástanban
9.1. A munkahigiéné fogalma, tárgya
9.2. Általános környezet-egészségügyi kérdések
9.3. Üzemek telepítése, környezetvédelem, vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, szemét-és hulladékkezelés
9.4. Üzemek szellőztetése, fűtése, világítása
9.5. Foglalkozás-egészségügyi üzemvizsgálat
10. Toxikológia
10.1. Toxikológiai alapfogalmak (mérgező anyag és mérgezés fogalma)
10.2. A vegyi anyagok által okozott egészségkárosodások kialakulását befolyásoló tényezők
10.3. A toxikus anyagok sorsa a szervezetben – toxikokinetika
11. Környezeti és biológiai monitorozás
11.1. Környezeti monitorozás
11.2. Biológiai monitorozás
12. A munkalélektan tárgya, feladata – mentális egészség, stressz
12.1. A munkalélektan tárgya, feladata
12.2. Mentális egészség és a stressz
12.3. Fokozott pszichés megterheléssel járó tevékenységek
12.4. A pszichoszociális kóroki tényezők fogalma, csoportjai
12.5. A pszichés megterhelést csökkentő, ellensúlyozó lehetőségek
13. Egészségmegőrzés, munkahelyi egészségfejlesztés a foglalkozás-ápolástanban
13.1 Az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés fogalma
13.2. A munkahelyi egészségfejlesztés módszerei, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai a munkahelyi egészségfejlesztésben
14. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok ügyviteli, dokumentációs feladatai
14.1. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által kötelezően használt dokumentumok
14.2. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok adatszolgáltató feladatai
15. Munkahelyi elsősegélynyújtás, elsődleges ellátás
Felhasznált irodalom
Munka-egészségügyi tárgyú jogszabályok
Az oktatást érintő fontosabb jogszabályok