Kollaboratív terápia nehéz családokkal
Paraméterek
| Sorozat | Szociális Szakmai Gyűjtemény |
| Szerző | Madsen, William C. |
| Cím | Kollaboratív terápia nehéz családokkal |
| Kiadó | Animula Kiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 288 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5574 11 5 |
Eredeti ár:
3.850 Ft
3.657 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A segítőknek különösen nehéz megközelíteniük a társadalom perifériáján élőket, akár mélyszegénység, akár szülői deviancia, akár valamilyen individuális, ezoterikus különcség is az ok – és itt a szakemberek meg szoktak állni az okok felsorolásával. Pedig ez csak az egyik oldal! |
|
|
|
Leírás
Rendszeresen felrázza a közvéleményt, amikor tragikus kimenetelű gyermekbántalmazásról értesül. Általában az is kiderül, hogy legalább részben a magyarázat: ezen családok élete és a humán segítő szolgálatok (kár lenne akármelyiket is kiemelni) tevékenysége között mély szakadék van. A segítőknek különösen nehéz megközelíteniük a társadalom perifériáján élőket, akár mélyszegénység, akár szülői deviancia, akár valamilyen individuális, ezoterikus különcség is az ok – és itt a szakemberek meg szoktak állni az okok felsorolásával. Pedig ez csak az egyik oldal! Madsen könyvének lényege, hogy mit tehet a másik fél, a segítő szolgálat az eredményesebb kapcsolat érdekében. Világosan levezeti, hogyan valósítható meg ez a paradigmaváltás.
Ezek a megfontolások vezették az Animula Kiadót, amikor belefogott, hogy ezt az úttörő szemléletű kötetet eljuttassa a hazai szakemberekhez. A kötet a Szociális szakmai gyűjtemény 5. tagja.
Fordította: Bíró Sándor
Tartalom
Köszönetnyilvánítás
BEVEZETŐ
Miért vonjuk be a családot?
Mi a célunk a találkozással?
Négy lehetőség, ami átszervezheti a munkánkat
A legújabb fejlemények
1. fejezet. MUNKA NEHÉZ CSALÁDOKKAL. A KAPCSOLATI HOZZÁÁLLÁS
Kapcsolati nehézségek a terápiában
A hübrisz leckéje
A hozzáállás, mint a klinikai munka megalapozása
Megbecsülő szövetséggé válni
A családi tudás megbecsülése és kulturális kíváncsiság
Hit a változás lehetőségében és a családi erőforrásokban
Munka a szolgálatok partnersége és a családhoz igazítása érdekében
A kliensek feljogosításának módszerei
2. fejezet. AZT KAPJUK, AMIT LÁTUNK. AZ ÉRTÉKELŐ FOLYAMAT FELÜLVIZSGÁLATA
Feltevéseink hatásának vizsgálata
Feltevéseink közegének vizsgálata
A kívánatos életirányok korlátainak vizsgálata
Korlátok a cselekvés birodalmában
Korlátok a jelentés birodalmában
A jelentés és a kliensek élettörténetei
Az élettörténetek szociokulturális kontextusa
A jelentés és a cselekvés visszaható minősége
A becslés újbóli megvizsgálása
Egy értékelés vázlata
Az értékelő formula
A segítő pozíciója az értékelő folyamatban
A problémák externalizálására alkalmas kérdések
3. fejezet. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KÉTIRÁNYÚ UTCÁJA – A VONAKODÓ CSALÁDOK BEVONÁSA
Mit kezdhetünk az „ellenállással”?
A terápia mint kultúrák közötti tárgyalás
A segítő–család kölcsönhatás szélesebb kontextusa
Mit tartanak a kliensek a problémáikról?
Javaslatok a „nincs probléma” hozzáállás megközelítéséhez
Javaslatok a „nincs kontrollom felette” álláspont megközelítéséhez
4. fejezet. A KEZDEMÉNYEZŐ LÁTÁSMÓD KIFEJLESZTÉSE – A KOLLABORATÍV TERÁPIÁS SZERZŐDÉS
A kezdeményező látásmód kialakítása
Kérdések a kezdeményező látásmód kifejlesztéséhez
A kezdeményező látásmód az indulás megalapozásához
A kollaboratív terápiás szerződés kifejlesztése
Célok fejlesztése kötelezett kliensekkel
Szerződések fejlesztése sorozatos válságok közepette
A terápiás szerződés megtárgyalása a finanszírozó szervezettel
5. fejezet. A KOLLABORATÍV TUDAKOZÓDÁS. A „BEAVATKOZÁS” ANTROPOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE
Mit jelent „beavatkozni’?
Elmozdulás az invitáló kölcsönhatás felé
A terápia mint kulturális antropológia
Bevonódás a kollaboratív tudakozódásba
A professzionális értékek helye a kollaboratív tudakozódásban
A kollaboratív tudakozódást lehetővé tevő környezet kifejlesztése
Susan hatástalanítja a rossz-szülő gombot: a kollaboratív tudakozódás szervezeti kerete
6. fejezet. A KLIENSEK ÉS ÉLETPROBLÉMÁIK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA
Az externalizáló beszélgetés elkezdése
Az externalizáló beszélgetések egyszerű sémája
A szociokulturális közeg belefoglalása az externalizálásba
Az önvád és a felelősség kibogozása
Externaljzálás erőszak- és abúzus-esetekben
Externalizálás alkohol- és drogvisszaélés-esetekben
Az erőforrások ás az életet tápláló elemek externalizálása
Az egyének ás problémák közti kapcsolat vizsgálata
Miért nem olyan egyszerű mindez, ahogyan hangzik?
7. fejezet. ELMOZDULÁS A PROBLÉMÁKTÓL A PREFERÁLT ÉLET KIFEJLESZTÉSE FELÉ
Dekonstruktív kérdések
Feljogosító kérdések
Teret nyitni az alternatív történeteknek
Alternatív történetek fejlesztése
Történet-fejlesztő kérdések
A jelentést kutató kérdések
A történet-fejlesztő és a jelentést kutató kérdések integrálása
Nem minden a szó: cselekvés-orientált módszerek az alternatív történetek előhívására
8. fejezet. KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJ ÉLETVITEL TÁMOGATÁSÁRA
A támogató közösségekhez csatlakozás elősegítése
Elismerő hallgatóság létrehozása felidéző beszélgetésekkel
Felidéző beszélgetések használata a kölcsönös hozzájárulások egybeszövéséhez
Visszajelző csoport ás szemtanú-csoportok használata
Laikus szemtanú-csoportok fejlesztése
Tanúság mint elismerés: az oda-vissza megosztás kifejlesztése
Elismerés és tetszésnyilvánítás – mi a különbség?
A kliensek közösségét felhasználó tanú-csoportok
A szövetségesek toborzásának ás használatának segítése
9. fejezet. AZ ÚJ ÉLETVITEL SZILÁRDÍTÁSA TERÁPIÁS DOKUMENTUMOKKAL
Visszanyerni az élet szépségének hitét
A terápiás levelek használatáról
Közösség fejlesztése levélíró-kampányokkal
A befejezés felhasználása az alternatív történetek megszilárdítás
A befejező/konszolidáló összegzések használata az új történetek dokumentálására
10. fejezet. A KOLLABORATÍV GYAKORLAT FENNTARTÁSA AZ „IGAZI” VILÁGBAN
Egy reflektív gyakorlat fenntartása
A professzionális elfogadottság értékeinek, felvetéseinek és gyakorlatának vizsgálata
A szakmai megbeszélések mérlegelése
Intézményi támogatások kiépítése az alternatív megközelítéshez
FÜGGELÉK
A) Az új életvitel szilárdítása terápiás dokumentumokkal
B) Kérdések a problémák externalizálása érdekében
C) Megfontolások a kollaboratív terápiás szerződésekben
D) Az alternatív történetek megszilárdítását célzó interjú vázlata
E) Feljogosító lezárás/megszilárdító összegzés a kliensekkel
IRODALOM
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ