Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Mágia és varázslás az ókorban

Paraméterek

Sorozat Ikonológia és Műértelmezés
Szerző Hoffmann Zsuzsanna – T. Horváth Ágnes
Cím Mágia és varázslás az ókorban
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2019
Terjedelem 404 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 389 5
Ár:
5.985 Ft
5.686 Ft
Kedvezmény: 5%

Sok szakmunka született már a görög-római ezoterizmusról és mágiáról, de magyar nyelven ilyen monumentális, mint a két szerző – Hoffmann Zsuzsanna és T. Horváth Ágnes – önálló kutatási eredményekre alapozó négyszáz oldalas, itt megjelenő monográfiája, még közelítő sem.

Leírás

A mágia és varázslás ősidők óta része az emberiség mindennapi életének. Művelői csábító praktikákkal próbálták befolyásolni az emberek életét, hol segítő, hol ártó szándékkal. A mágia elképzelései és gyakorlata ilyen módon áthatotta a mindennapi élet egészét, és a kultúra szerves részévé is vált. Hódító útja keletről indult, és rövid idő alatt meghódította a lakott világ egészét. Jelen volt a vallásban, a jóslásban, az asztrológiában és az orvoslásban is, ezért komoly eszköztárat igényelt a védekező mágia is.
Kötetünk, a teljesség igénye nélkül, a mágia világába kínál betekintést: kik, hogyan és milyen módszerekkel folytatták az ókorban a mágikus cselekményeket, továbbá kik tartottak igényt ezekre a szolgáltatásokra? A vizsgálatot bőséges antik írásos anyag és tárgyi lelet is segíti, a könyvtárnyi modern szakirodalomról nem is beszélve.
Kötetünket Goethe szavaival bocsátjuk útjára:
   Hogy tanítunk mind-ilyesmit,
   Büntetésünk ne lehessen:
   Értelme bizton kitetszik,
   Kérdjétek legmélyetekben.
Egyben tudatában vagyunk annak a már az ókorban is ismert ténynek, hogy a könyvek sorsa mindig az olvasók érdeklődésétől függ.
 
A szerzők
 
Sok szakmunka született már a görög-római ezoterizmusról és mágiáról, de magyar nyelven ilyen monumentális, mint a két szerző – Hoffmann Zsuzsanna és T. Horváth Ágnes – önálló kutatási eredményekre alapozó négyszáz oldalas, itt megjelenő monográfiája, még közelítő sem.
A kötetben megtalálhatók a mágia születéséről, annak válfajairól, valamint mágia és vallás kapcsolatáról szóló általános fejezetek, majd a nagyívű körkép felöleti a teljes ókori keletet, végül koncentrálva a római mágikus hitekre és praktikákra, melyek egyébként nagyrészben a görög és az azt megelőző hagyományokat szinkretizálták. A tizenöt oldalas bibliográfia jól mutatja a nemzetközi és a magyar tudományosság kapcsolódási pontjait. Végül, de nem utolsó sorban a gazdag képanyag még közelebb hozza az olvasóhoz ezt az izgalmas témát.
 
Szőnyi György Endre
 
Írta: Hoffmann Zsuzsanna és T. Horváth Ágnes
Lektor: Tóth Sándor László

Tartalom

ELŐSZÓ (Szőnyi György Endre)
MÁGIA ÉS VARÁZSLÁS AZ ÓKORBAN (Hoffmann Zsuzsanna)
BEVEZETÉS
MILYEN FORRÁSOKBÓL ISMERJÜK A MÁGIÁT?
A MÁGIA-KUTATÁS HELYZETE
A MÁGIA SZÜLETÉSE
ASZTROLÓGIA
VARÁZSLÓK, SÁMÁNOK
MÁGIA ÉS VALLÁS
MÁGIA ÉS VARÁZSLÁS AZ ÓKORI KELETEN
Perzsák
Egyiptom
Halotti mágia, levelek, orákulomok, álmok
A varázslat és a mágia szerepe Egyiptomban
Mágikus orvoslás Egyiptomban
Mágia az egyiptomi joggyakorlatban
Hellász
Mágia-említések a görög irodalomban
Hermész a lélekvezető
Hekaté a „mindenható” istennő
Mágia a görög archaikus és klasszikus korban
A mágia és az orvoslás
Mágia-említések a Bibliában
Simon mágus az apokrif iratokban
A hellenisztikus kor
Misztériumok és beavatások
Philokhorosz a jós-pap
A pergei Artemidórosz
Bólosz „szümpathia” elmélete
Átkok, varázslatok, oraculumok a hellenizmus korában
Plutarkhosz: Ízisz és Ozirisz
Lukianosz mágia-adalékai
ITÁLIA ÉS RÓMA
Dél-Itália: püthagoreusok, Bacchus-követők, orphikusok
Túlvilág-elképzelésekkel kapcsolatos dokumentumok Dél-Itáliából
A mágiához való viszonyulás Rómában
Marcus Tullius Cicero
Asztrológia a rómaiaknál
Poszeidóniosz (Kr. e. 135–50)
A defixio
1. Perátkok: defixiones iudiciariae
2. Szerelmi varázslatok: defixiones amatoriae
3. Verseny-varázslatok: defxiones agonisticae
4. Defixiók az üzleti vetélytársak gáncsolására vagy megsemmisítésére
5. Defixiók tolvajok és rágalmazók megkötése
Idősebb Plinius
Mágiatörténeti adatok Pliniusnál
A mágia kialakulása és története Plinius szerint
Mágikus orvoslás Pliniusnál
Gyógyító kövek és varázsgemmák
A mágia az augustusi aranykor költőinél
Publius Vergilius Maro
Publius Ovidius Naso
Quintus Horatius Flaccus
Tacitus mágia-említései
Historia Augusta
Apuleius
Apuleius: egy mágia per tanulságai
Apuleius: Metamophoses (Átváltozások)
Artemidorus Daldianus
Tüanai Apollóniosz (Kr. u. 1. század)
Libaniosz (314–393)
Mágia a későcsászárkorban
Augustinus (Kr. u. 354–430)
ÖSSZEGZÉS
AZ APOTROPAIKUS MÁGIÁRÓL (T. Horváth Ágnes)
CAPTATIO BENEVOLENTIAE
AZ APOTROPAIKUS MÁGIA
APOTROPAIKUS ISTENEK (APOTROPAIOI THEOI)
Mezopotámia
Apkallu
Aladlammu
Lamassu
Girtablullu
Az Ištar-kapu
Egyiptom
A holtakat védő istenek
Ízisz
Nephtüsz (Nebethet) (Neb-hut, Nebet-hut)
Szelket (Selkis)
Neith
Mágikus gyógyítók és védelmezők
Hórusz és a gyermek Hórusz
Heka
Szehmet (Sakhmet)
Taweret (Thoérisz)
Bész
Tutu (Tithoes)
Egyiptomi istenek Pompeiiben
Loreius Tiburtinus háza (Casa di Loreius Tiburtinus)
„Az ezüstlakodalom háza”
Philocalus háza és boltja
Tertius cauponája
Az arany ámorok háza
A VÁROSOK VÉDELMÉTŐL A BELSŐ TEREK VÉDELMÉIG
Hellász
Zeusz Ktésziosz és Polieusz
Athéna Poliasz
Hermész
Héraklész
Róma
Numenek
Az „őrzők”
Genius
Iuno
Lares
Az útkereszteződések istenei
APOTROPAIKUS TÁRGYAK
Amulett
Doboz
Bulla
Cista mystica
A pálca
Kerükeión, caduceus
Thyrsos
Lituus
Csomók
Sa
Ankh
Tjet
Hercules-csomó
Csörgő, csengő, harang, kolomp
GENITÁLIA MINT APOTROPAIKUS ERŐ
Női genitália
Férfi genitália
Hermaphroditosz és Aphrodité Kallipügosz
Priapus
Fascinus
Knidoszi kerámiák
Khioszi kerámia edény
A SZEM
Udzsat
Gorgó-szem
Rossz szem, gonosz szem, szemmel verés
Mágia a szemmel verés ellen
Küszöbök és bejáratok védelme: a gonosz szem hatástalanítása
„Kutyaharapást szőrivel”: a bajelhárító szem
„Támadás a szem ellen”
Növények, amelyek szemmel verés („gonosz szem”) ellen védtek
Védekező mozdulatok
Feltartott középső (mutató) ujj (digitus infamis)
Az „ördög szarva” (cornua)
Füge (ficus, fityisz)
Kopogd le a fán!
Keresztezett ujjak
Köpködés
BAJELHÁRÍTÓ NÖVÉNYEK
Molü
Tengeri hagyma (Drimia maritima, Scilla maritima)
Babér
Olajfa
Az akantusz
A gímpáfrány
Ruta graveolens
Foltos bürök
Mandragóra
ÉPÍTÉSZET
Kapuőrzők
Sírőrzők
A szent hely kiemelése
Az épületek védelmezői
Tetődíszek
Az akroterion
A vízköpő
Antefixek
A gerendázat motívumai
A selinusi és gelai nagy terrakotta gerendázat
Az etruszk tetőzet és gerendázat
Bajelhárító motívumok a falakon
Rosetta
Oscillum – maszk
Az absztrakt motívumok
A kör
Sakktábla (pepita) minta
Háromszög-motívum
Gyémánt minta
Meander
SZÍNEK
Vörös/piros/lángszínű
Kék
Zöld
GROTESZK
Pigmeusok vagy törpék?
Gorgoneion (Gorgó-fő vagy Medusa-fő)
Etruszk bronz csillár
A Rondanini-Medusa
MITIKUS ÁLLATOK, KEVERÉKLÉNYEK
Állatok
Bika
A kígyó
Renenutet
Ladón
A Pythónt megölő Apollón
A „bűnbeesés” képi ábrázolása: a kígyó-spirál
Keveréklények
Szfinx
Griff
Szatürosz (szatír) – Szilénosz
Harpüia
Kentaur
Ichtükentaur
Szkülla (Scylla)
UTÓSZÓ
Bibliográfia
Rövidítések
Antik szerzők és művek
Feldolgozások
Ábrajegyzék