Mandache Aurél hegedül (CD)

A lemez Mandache Aurél (1933, Gîsteni) moldvai hegedűs csángó repertoárjának keresztmetszetét mutatja be lendületes, virtuóz előadásmódban, tiszta, érthető dallamformálással. Tehetségét zenész apjától örökölhette, aki korán meghalt, így anyja egyedül nevelte fel. 14 éves korában jutott hozzá első hegedűjéhez, 20 évesen már lakodalmakban zenélt. 26 évesen fedezik fel egy rekecsini mulatságon, ettől kezdve 16 évig a bákói zenekar tagjaként fejlesztette játéktechnikáját és repertoárját. Itt együtt muzsikálhatott a később híressé váló prímással, Ion Dragoi-jal. Ezzel a zenekarral bejárta a világot, így például Hollandiát, Belgiumot, Marokkót, Törökországot és Indiát. A bákói zenekar mellett párhuzamosan játszott a környező román és csángó falvak lakodalmaiban, keresztelőin. Főként a hegedülésből kereste kenyerét, de emellett gazdálkodott is.

Magyarországon először 1997-ben járt, amikor meghívást kapott a budapesti Csángó Bálra. Azóta rendszeres résztvevője más csángó témájú rendezvényeknek is. Lemezünk közreadásával köszönteni szeretnénk az idén 70 éves Mandache Aurélt, aki a moldvai hegedűsök között az egyik legképzettebb zenész egyéniség és akinek önálló anyaga eddig még nem jelent meg. Mint ahogy az Etnofon Népzenei Kiadó korábbi moldvai táncházas lemezein (Szeretőm a táncba; Serény magyaros) is megfigyelhető, itt is egy újfajta gyűjtési módszert alkalmaztunk: a felkért zenésztől nem a helyszínen gyűjtünk, hanem jó minőségben, budapesti hangstúdióban készítjük a felvételeket, a kíséretet pedig városi népzenészek adják. E tekintetben nincs is más lehetőségünk, mert Aurel eredeti zenésztársai már nem élnek.

Néhány szó a táncnevekről. Törekedtünk a táncok csángók által használt – néha román – elnevezéseit magyar fonetikával leírni (pl.: Banumarocsini, Dzsampara), illetve olyan neveket alkalmazni, amelyek már meghonosodtak Magyarországon, nagyrészt adatközlők fordítása nyomán (pl.: Erdélyes, Virágtánc). Az elnevezések gyakran személy- (Bezsán, Aurel, BanuMárácsin) vagy településnevekhez kapcsolódnak (Botosán, Berlád, Bákó, Somoska). Több olyan dallam is előfordul, mely nem moldvai – feltehetően bánáti – eredetű, de országszerte elterjedt (Dzsampara, Bánátias dzsampara, Somoskai hora). A Kezes II. című dallam az Öreg magyaros dallam egy változata, lehetséges, hogy Aurél saját eredeti variánsa.

A lemez tematikailag három részre osztható: csángó dallamok (1–14), balkáni típusú dallamok (15–17) és végül szerbák, horák (18–23). Mandache Aurél hegedűjátékát a budapesti Kárpátia zenekar kíséri. A kobozkíséretet több dallam esetében őmaga instruálta, emellett segítettek még azon visszaemlékezései, melyek hajdanvolt kobzosai játékmódjára vonatkoztak. Mindezek Bolya Mátyás évtizednyi táncházas tapasztalatával kiegészülve adták meg az akkordfűzések végső formáját. Ehhez társult Benke Grátzy autentikus dobkísérete, esetenként pedig a furulya, a doromb és a bőgő.

Az így kialakított zenekari hangzással új köntösbe öltöztetve szólalnak meg Mandache Aurél dallamai, amelyek különleges zenei élményt nyújthatnak olyan hallgatóknak is, akik ezelőtt még sosem találkoztak ilyen, vagy ehhez hasonló zenével. Ezért ajánljuk a lemezt mindenkinek; akár igényes gyűjtést keres, akár csak egy jó zenei élményre vágyik.

Etnofon Records, 2003.

Szerkesztette: Balogh Sándor

Közreműködik a Kárpátia zenekar: Bolya Mátyás koboz, Benke Grátzy dob, Bolya Dániel furulya, Búzás Attila bőgő, Balogh Sándor doromb

Hangmérnök: Péterdi Péter