Rekreológia
Paraméterek
| Szerző | Bánhidi Miklós |
| Cím | Rekreológia |
| Kiadó | Magyar Sporttudományi Társaság |
| Kiadás éve | 2016 |
| Terjedelem | 164 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5187 08 7 |
Eredeti ár:
4.300 Ft
|
A Rekreológia című szakkönyvet elsősorban a felsőoktatásban hallgatóknak, elméleti és gyakorlati szakembereknek ajánljuk, annak reményében, hogy munkájukkal fejlesztő hatást gyakorolnak környezetükre és az ott élő emberek életvitelére. |
|
|
|
Leírás
A rekreáció című tantárgyat még sok kétkedéssel fogadtuk TF-es diákként az 1980-as évek elején. Igazán nem értettük, hogy erre miért is van szükség, csak azt éreztük, hogy laza, sportos tevékenységekről van szó, amelyekkel kipihenhetjük magunkat, hogy egészségesebbek legyünk, vagy jobban koncentrálhassunk a következő napi kötelezettségeink elvégzésére. Fogalmunk sem volt ekkor még arról, hogy az USA-ban 1970-től már doktorátust lehetett szerezni az ehhez kötődő tudományágban és 1973-tól a rekreáció elnevezése helyett egyre gyakrabban előtérbe került a „leisure” kifejezés, amely már nemcsak a szabadidőről szólt.
Míg az 1980-as évek végéig a szocialista embereszmény fontosságáról vitáztunk, addigra a nyugati társadalmakban már pontosan kiszámolták, hogy mit jelentenek a társadalomnak, a gazdaságnak a minőségi életet élő ember teljesítményei, illetve milyen életmóddal lehet növelni az élettartamot, fokozni az emberek életörömét, segíteni sikeres munkavégzésüket.
A hitelesség érdekében a szakemberek számos tudományág eredményeit sorakoztatták fel, melynek integrálódásából alakult ki a „Leisure Science”, amely számos országban hódított teret. Kezdetben egyfajta hóbortos tudományágnak tartották, azonban a publikált eredmények szaporodása és a gyakorlatban való alkalmazásuk sikerei indokolták létjogosultságát.
Magyarországon a rekreációs szakemberképzést sporttudományi szakemberek akkreditálták, így eleinte ők is kétkedéssel fogadták, hogy ez a terület ma már jóval több, mint a fizikai aktív életmód hirdetése, ahol a sportolás már nem cél, hanem eszköz az emberi életvitel mi nőségének javításában. A kérdésfeltevések kibővülése nyomán egyéb tudományok bevonására is szükség volt. Ez tette lehetővé azt, hogy egy új tudományos diszciplína fejlődjék ki, melyet „rekreológiának” neveztünk el, követve kanadai és cseh mintákat.
Meggyőződéssel valljuk, hogy a rekreológia képes különböző tudományok integrálásával olyan információkat gyűjteni, kutatni, amelyek hatékonyan segítik az egyén, a közösség és a társadalom fejlődését. Reméljük, hogy a tudományterület képviselői képesek lesznek a rekreáció különböző területein felmerülő problémák tudományos szintű vizsgálatára és a gyakorlat számára ajánlások megfogalmazására.
A Rekreológia című szakkönyvet elsősorban a felsőoktatásban hallgatóknak, elméleti és gyakorlati szakembereknek ajánljuk, annak reményében, hogy munkájukkal fejlesztő hatást gyakorolnak környezetükre és az ott élő emberek életvitelére. A rekreáció nem pusztán a szabadidő eltöltésének kultúrája, hanem a jó közérzet, a jól-érzés megteremtésének tudománya is. Ide tartozik minden olyan kulturális és mozgásos tevékenység, melyet a napi fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében teszünk. E mű áttekinti a rekreológia teljes palettáját, meglátásai a vizsgált terület minden aspektusára kiterjednek. A szerző saját adataiból, széleskörű tapasztalataiból merít, melyet több évtizedes felsőoktatási gyakorlatából gyűjtött egybe. Jó szívvel ajánljuk a témakör oktatóinak és hallgatóinak.
Az érintett szakembergárda széleskörű, a rekreológia összetett tudományági tartalma okán. A sportszakembereken túl az egészségügyben dolgozók, területfejlesztők, önkormányzati vezetők, nagyvállalatok érdeklődésére is számot tart a kötet. Bánhidi Miklós műve a rekreológia valamennyi területét felöleli. Egyedüli szerzőként ez csak úgy volt lehetséges, hogy a terület egyik nemzetközileg is legismertebb szakembere. Évtizedek óta foglalkozik a témával nemcsak itthon, de rendszeresen a tengerentúlon is oktatja és kutatja a rekreológiát. Személyében tehát rendkívül hiteles szerzőt tisztelhetünk. Mindezek eredményeképpen az olvasó a rekreológia legrészletesebb szakkönyvét tartja a kezében. Biztos vagyok benne, hogy a hallgatók és a rekreációval foglalkozó szakemberek sokat fogják forgatni a kötetet. Stílusa okán azonban bárki örömét lelheti az olvasásban és kedvet kaphat ahhoz, hogy saját életébe is beépítse a rekreológia elemeit.
Írta: Bánhidi Miklós
Szerkesztette: Szőts Gábor
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
ELŐSZÓ
AJÁNLÁS
1. FEJEZET
A REKREOLÓGIA KIALAKULÁSÁNAK TÁRSADALMI LÉTJOGOSULTSÁGA
1.1. A rekreáció kialakulásának társadalmi háttere
1.2. A rekreáció és a leisure elmélete
1.2.1. Szaknyelvi különbözőségek és hasonlóságok a magyar nyelvben
1.2.2. A kifejezések megjelenése a nemzetközi szakirodalomban
1.3. Az emberi elvárások, célok a rekreáció területein
1.3.1. Az életminőség fenntartása, fejlesztése
1.3.2. Társadalmi, gazdasági elvárásoknak megfelelés
1.3.3. Növekvő globális világproblémák ellensúlyozása
1.3.4. Igazodás az étkezési szokások megváltozásához
1.3.5. A szenvedélybetegségek megjelenése, visszaszorítása
1.3.6. A mozgásszegény életmód megváltoztatása
1.3.7. A stresszes életmód növekedésének ellensúlyozása
1.3.8. A gyógyíthatatlan betegségek növekedésének megállítása
1.4. A rekreáció területi felosztása
2. FEJEZET
A REKREOLÓGIA ÉS A KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYTERÜLETEK
2.1. A rekreáció területeinek tudományos kutatása
2.2. Különböző tudományok integrálása
2.2.1. A rekreáció és a sporttudomány kapcsolata
2.2.2. Egészségtudományi megközelítés
2.2.3. Gazdaságtudományi megközelítés
2.2.4. A rekreáció és a műszaki tudományok
2.2.5. A rekreológia és egyes társadalomtudományi ágazatok
2.2.6. A rekreológia és egyes természettudományi ágazatok
2.3. Egyes tudományos felfedezések hatása az emberek életvitelére
3. FEJEZET
A REKREÁCIÓ TERÜLETEI ÉS ESZKÖZRENDSZERE
3.1. A passzív (szellemi) rekreáció és eszközei
3.1.1. A magánszférában megjelenő eszközök
3.1.2. A kulturális, szellemi rekreáció
3.1.3. A médiák szerepe az életvitelben
3.2. Az aktív (fizikai) rekreáció és eszközei
3.2.1. A mozgásos játékok
3.2.2. A testgyakorlatok, fizikai rekreáció
3.2.3.A tánc
3.2.4. A sporttevékenységek, sport-rekreáció
3.2.5. Az utazással egybekötött rekreáció, turizmus
3.2.6. A hobbi tevékenységek
3.2.7. A kommersz rekreáció
3.2.8. A rekreációs terápiák
4. FEJEZET
A REKREÁCIÓS HELYSZÍNEK KÖRNYEZETTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉSBEN
4.1. A rekreációs helyszínek csoportosítása
4.2. A rekreációs tevékenységek kültéri környezetben (outdoor rekreáció)
4.2.1. Rekreáció különböző domborzati viszonyok között
4.2.2. Légköri viszonyok és a rekreáció
4.2.3. A rekreáció és a vízi környezet
4.2.4. A vegetációs környezet
4.3. A természetben, emberek által kialakított rekreációs helyszínek
4.3.1. A városi parkok
4.3.2. Természetvédelmi területek
4.3.3. A nemzeti parkok (NP)
4.3.4. Az épített környezet
5. FEJEZET
A REKREÁCIÓ CÉLCSOPORTJAI
5.1. A rekreációs célcsoportok megoszlása nemek alapján
5.1.1. A nemi különbségek kialakulásának eredete
5.1.2. A nemek biológiai jellemzői
5.1.3. A nemek egészségmutatói jellemzése
5.1.4. A nemi különbségek figyelembevétele a rekreáció szervezésben
5.2. A rekreációs célcsoportok megoszlása életkorok szerint
5.3. Az életkorok jellemzése
5.3.1. Csecsemők, kisgyermekek rekreációja
5.3.2. A 6-12 éves gyermekek rekreációja
5.3.3. Az ifjúsági korcsoport (12-25 évesek) rekreációja
5.3.4. Felnőttek, családok rekreációja
5.3.5. Az időskorúak rekreációja
5.4. A célcsoportok motivációi
5.4.1. Az emberi elvárások elmélete
5.4.2. Rekreációs tevékenységre motiválás
6. FEJEZET
A REKREÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK MENEDZSMENTJE
6.1. A stratégiai tervezés jellemzése
6.2. A stratégiai tervezés folyamata
6.2.1. Helyzetelemzés
6.2.2. A stratégiai pontok (fókusz, prioritások) meghatározása
6.2.3. Tervezés munkamegosztásban
6.2.4. Az operatív stratégiai terv
6.3. A rekreációs projektek definiálása
6.4. A rekreációs programok tervezése, előkészítése
6.4.1 Helyszínválasztás
6.4.2. Igényfelmérés
6.4.3. A célkitűzések meghatározása
6.4.4. Környezettanulmány elkészítése
6.4.5. A programterv készítése
6.4.6. Értékelés
6.5. Programok lebonyolítása, menedzsmentje
6.6. A szervezőkkel szemben támasztott követelmények
6.7. A fesztiválok szerepe a rekreációban
6.7.1. A fesztiválok definiálása
6.7.2. A fesztiválok jellemzői
6.7.3. A fesztiválok lebonyolításának módszerei
6.7.4. Egyes fesztiválok jellemzése
7. FEJEZET
REKREÁCIÓS CÉLÚ TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
7.1. Társadalmi irányítás a településfejlesztésben
7.2. Rekreációs célú településfejlesztések
7.2.1. Élhető települések
7.2.2. A településfejlesztés céljai, feladatai
7.2.3. Települések rekreációs adottságainak vizsgálata
7.3. Példák települések stratégiai fejlesztéseire
7.3.1. Településfejlesztési modell Skóciában
7.3.2. Budapest fejlesztési programjai
7.3.3. Győr stratégiai fejlesztése
7.3.4. Egyéb városfejlesztési projektek
8. FEJEZET
A REKREÁCIÓS SZERVEZETEK SZEREPE, MENEDZSMENTJE
8.1. A rekreációs szervezés állami képviseletei
8.2. A rekreációs egyesületek szerepe
8.2.1. Az egyesületek megjelenése, fejlődése
8.3. Az egyesületek alapításának folyamata és menedzsmentje
8.4. A rekreációs vállalkozások indítása
8.4.1. Vállalkozási formák
8.4.2. Vállalkozások indítása
8.4.3. A rekreációs életmód tanácsadás, mint lehetséges vállalkozás
9. FEJEZET
A REKREÁCIÓ ELEMEINEK KUTATÁSA, ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE
9.1. A rekreációs elemek értékelése
9.2. A rekreáció területei általános értékelésének módszerei
9.3. A rekreáció területei értékelése tudományos módszerekkel
9.3.1. Rekreáció történet
9.3.2. Rekreáció filozófia
9.3.3. A rekreáció szervezés, stratégiai elemzés
9.3.4. A rekreációs motivációk kutatása
9.3.5. A rekreációs helyszínek, környezet vizsgálata
9.3.6. A rekreáció gazdasági hatásainak vizsgálata
9.4. Értékelési módszerek, vizsgálati modellek
9.4.1. Az értékelési technikák fajtái és alkalmazásuk
9.4.2. Egyes műszeres vizsgálati lehetőségek
9.4.3. Adatértékelés, összefüggés vizsgálatok