Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A bűvös puska

Paraméterek

Szerző Frankovics György
Cím A bűvös puska
Alcím Népmesék romákról
Kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó
Kiadás éve 2015
Terjedelem 205 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 11 9935 2
Ár:
2.999 Ft
2.549 Ft
Kedvezmény: 15%

Frankovics György etnográfus, író, tudós, publicista gyűjteménye a roma mese- és mondavilágba vezet bennünket. Ez a meseválogatás éppen olyan sokszínű, mint maga a cigány kultúra: eredetmonda, vámpírtörténet, tréfás mese és fordulatokban gazdag, egzotikus népmese egyaránt található benne.

Leírás

Frankovics György, magyarországi horvát etnográfus, író, tudós, publicista legújabb gyűjteménye a roma mese- és mondavilágba vezet bennünket. Ez a meseválogatás éppen olyan sokszínű, mint maga a cigány kultúra: eredetmonda, vámpírtörténet, tréfás mese és fordulatokban gazdag, egzotikus népmese egyaránt található benne. A történetek hősei többnyire nagy szegénységben élő romák, akik kalandjaik során a legkülönfélébb alakokkal találkoznak: keménykötésű sárkánnyal, szaunában melegedő ördöggel, kacér pávalánnyal, vámpírasszonnyal, huncut pappal vagy éppen a Halál komával.
A hiánypótló kötet három részre tagolódik. Az elsőben Frankovics György néprajzkutató saját gyűjtését olvashatjuk: Dráva menti beás cigány népmeséket, elsősorban tréfás meséket és világteremtő eredetmonda-részleteket. Tőlük markánsan eltérnek a balkáni cigány mesék, melyek a kötet harmadik részében kaptak helyet, és a sémi népek mesekincse, szellemi öröksége, indiai motívumok és ószövetségi jelenetek köszönnek vissza bennük. Ezek horvátországi, szerbiai és bosznia-hercegovinai mesék fordításai. A kettő között a cigányokról szóló – szintén személyes gyűjtésből származó – Dráva menti horvát népmesék találhatóak. Az itt megjelenő hősök furfangosak, leleményesek, ám sokszor negatív figurák.
A mesék sokszínűségéről és jellegzetességeiről a gyűjtő, Frankovics György utószavából idézünk:
„Mesekötetünket gyermekeknek szánjuk, ama szándéktól vezérelve, hogy megismertessük velük a cigány népmesék és mondák fantasztikus, irracionális világát.
A mesék gazdagítják a befogadók életét, új ismereteket közölnek, fejlesztik a gyermekek verbális képességeit, színesítve és gazdagítva képzeletüket. Elmondhatjuk, hogy mesékre szomjazók, a hősökkel azonosulni vágyók mindig is léteztek – a mese a régmúlt századok során a felnőttek világához tartozott, ők meséltek egymásnak, és csak az idő múlásával vált gyermekeknek szóló olvasmánnyá, többnyire stilizált formában. A mesék mitikus hátterében megbújik a morális üzenet, az évszázadokon keresztül kialakult normák gyakorlata és az aszerinti élet. A ma embere velük és általuk kaphat útmutatást. Fontosnak tartjuk, hogy a meséket hallgatók már gyermekfejjel emberi értékeket, magatartási, erkölcsi normákat ismerjenek meg. [...]
A roma mesékben másként nyilvánulnak meg bizonyos dolgok, érthető módon a roma sajátosságoknak megfelelően, ők ugyanis a fáraó népének, azaz katonái leszármazottainak tekintik magukat, akik kiúsznak a felettük összecsapó hullámokból. Eredetmondáik színesek, többrétegűek. A roma mesék világát tovább színesíti a roma életszemlélet, életszeretet, foglakozásaik, pl. medvetáncoltatás, hegedülés, zenélés és a tánc, nem különben a pipázás. Meséikben megjelenik a becsapott, ostoba ördög, illetve az együgyű óriás, amelyek ismertek az európai népek meséiben, vélhetően a világ népmesei örökségéből sem hiányoznak. Kimutatható a halált okozó csont motívuma, az ősök kardját tokjából egyedül kihúzni képes főhős alakja, valamint a menedékjog kérdése és megadása, azaz az idegenek befogadása, a szállásnyújtás szokása. A magyar és horvát népmesék cigány alakja ambivalens, általában pozitív, nem ritkán azonban negatív tulajdonságokkal van felruházva, pl. az ostoba ördög mesetípusban mindig túljár az ördög és öreganyja eszén. Emellett a tréfás, rövidebb mesékben a papot is becsapja, ámde a furfangos katona túljár az eszén, a roma kovács megbünteti feleségét, és annak szeretőjét.”
A népmeséket és a mondákat Frankovics György és Tihomir R. Đordević gyűjtésé alapján Frankovics György fordította.
 
Illusztrálta: Herbszt László 

Tartalom

Dráva menti cigány népmesék
Az isten és a béka
Mikor van földrengés?
A fukar kenyérsütő asszony
Kiből lett a teknősbéka?
A fiú és a rossz lánytestvér
A kilenc pávalány és az aranyalmafa
A faruhás lány
A szolgálólány és a királyfi
A cigány és a Halál koma
Szorgossá vált világ lustája
Szélkomák
Mindenki Saját bőrén tanul
Miért jutott akasztófára a három testvér?
A négy testvér
A kis kígyó ajándéka
Hogyan talált magának feleséget Jancsi?
A banya és a Halál
Mitől kövér, illetve sovány az ördög?
Okos Kata
Péró cigány és a pap
„Isteni igazság”
Az igazat mondó lóbőr
A pap és a cigány
A cigány kovács felesége latinul tanul
Az atyai örökség
Cigányokról szóló Dráva menti horvát népmesék
A tojásból teremtett lány
Hogyan szedte rá az ördögöt a cigány?
Kit illet meg a nyúl?
Balkáni cigány mesék és mondák
Az Isten megteremtette az embert
A cigányokká vált aranymadarak
Az ember életének évszázadai
Az Isten és a cigány császár háborúja
Miért föld nélküliek a romák?
Mar Amengo Dep, a romák uralkodója
Csen és Gan
A roma császár, Peng aranykocsija
Firaun, a cigány Császár
Miért ünneplik a romák Vaszilicát?
A cigány kovács négy szege
Szent Péter a romáknak szánta a hegedűt
A bűvös puska
Hogyan csapta be a roma az ördögöt?
A nap és a hold titka
Az öregember és az ördög
A három ravasz testvér
Anyai könnyek
Roma, a varázsló
A szenvedést és a szomorúságot megtapasztaló roma
Roma a mennyországban és a pokolban
Hogyan járt túl a roma az óriás eszén?
Legenda a hegedűről
A gazdag ember és a roma
A szegény ember meg a lánya
Bibija Tetkica legendája
A legény és fogadott testvére, a vámpír
A vámpír és felesége
Baba Ata, a vámpírasszony
Legenda a lurikról
A cigány császár, Peng, meg a Jóisten
Milyen is volt Peng császár meg annak lova?
A cigány császár, Peng a túlvilágon
Utószó
Szavak és kifejezések magyarázata