A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma

Ha­zánk ro­var­fa­u­ná­já­nak há­rom, egyen­ként csak­nem tíz­ezer fajt szám­lá­ló rend­je van: a bogarak (Coleoptera), a hár­tyás­szár­nyú­ak (Hymenoptera) és a két­szár­nyú­ak (Diptera). Utá­nuk kö­vet­kez­nek mint­egy né­gyez­res faj­szám­mal a lep­kék (Lepidoptera). A lep­kék rend­je hagyomá­nyos fel­fo­gás sze­rint két cso­port­ra (nem iga­zán al­rend­re) oszt­ha­tó: ezek a „nagylepkék” (Macrolepidoptera) és a „moly­lep­kék” (Microlepidoptera). A két cso­port aránya mint­egy 45% : 55%, va­gyis a moly­lep­kék faj­szá­ma nagyobb, mint a nagylep­ké­ké. A mint­egy 2200 molylepkefaj a mai fel­fo­gás sze­rint 59 csa­lád­ba tar­to­zik. Van­nak köz­tük kis fajszá­mú csa­lá­dok, alig néhány faj­jal, és van­nak na­gyok, több száz faj­jal.
Ki­ad­vá­nyunk cél­ja ket­tős: egy­részt sze­ret­nénk be­mu­tat­ni min­den csa­lá­dot oly mó­don, hogy is­mer­tet­jük egy jel­leg­ze­tes fa­ját ak­kor is, ha en­nek nincs gya­kor­la­ti je­len­tő­sé­ge, vagy csak keve­set tu­dunk ró­la. Más­részt a kár­te­vő fa­jo­kat is­mer­tet­jük. Hogy mi­lyen kárte­vő­ket? Lehetőség sze­rint min­den ha­zai szán­tó­föl­di, ker­té­sze­ti, er­dé­sze­ti, rak­tá­ri és ház­tar­tá­si kár­te­vőt. Így fajaink szá­ma megközelíti a száz­het­ve­net, ami a ha­zai fa­u­ná­nak csak­nem tíz szá­za­lé­kát jelen­ti. Ki­ad­vá­nyunk imágócentrikus, úgy is mondhatnánk, hogy lepkecentrikus. A lep­kék­ről tusrajzok ké­szül­tek, ezek a raj­zok ala­po­san fel­na­gyít­ják az ap­ró moly­lep­ké­ket. Mivel a raj­zok töb­bé-ke­vés­bé azo­nos mé­re­tű­ek, a raj­zok mel­lett meg­ad­juk a pre­pa­rált – ki­fe­szí­tett – molylepke va­lós szárny­fesz­tá­vol­sá­gát.
Rö­vi­den is­mer­tet­jük az egyes fa­jok el­ter­je­dé­si te­rü­le­tét és élet­mód­ját: éves nem­ze­dék­szá­mát, te­le­lé­si mód­ját (mi­lyen for­má­ban és hol te­lel), tápnövény­körét. A faj is­mer­te­té­sét gaz­da­sá­gi je­len­tő­sé­gé­vel, eset­le­ges kár­té­te­lé­vel fe­jez­zük be.

Ki­ad­vá­nyun­kat kéz­be vé­ve min­den­ki­ben fel­ve­tő­dik, hogy a ké­pek mi­ért fe­ke­te-fe­hé­rek, jobb len­ne ta­lán – és szebb is len­ne – színes fény­ké­pet lát­ni. En­nek fő oka, hogy ami­kor az al­bum öt­le­te meg­szü­le­tett, a raj­zok na­gyob­bik ré­sze már ké­szen volt, s ezek­re a raj­zok­ra épí­tet­tünk. Meg­szer­keszt­ve a faj­név­sort, már „csak­” pó­tol­ni kel­lett a hi­á­nyo­kat. Per­sze ez is csak­nem egy évet vett igény­be. Elő­nyük is van ezek­nek a ké­pek­nek. Szá­mos olyan moly­lep­ke van, amely rend­kí­vül vál­to­zé­kony, akár tu­cat­nyi kü­lön­bö­ző szí­nűt is te­he­tünk egy­más mel­lé. S mi­vel a kü­lönb­sé­ge­ket a szí­nek ad­ják, eze­ket a kü­lönb­sé­ge­ket egy tus­rajz „ki­egyen­lí­ti”.

Mé­szá­ros Zol­tán és Szabóky Csa­ba

Agroinform Kiadó, 2005.

Növényvédelem 2005 különszám

Szerkesztette: Mé­szá­ros Zol­tán

Illusztrálta: Szabóky Csa­ba

Lektor: Szeőke Kálmán

Kapcsolódó kiadvány:

Magyarország takácsatkái és laposatkái

Kapcsolódó témakör:

Entomológia