Az általános talajtan biológiai alapjai

Előszó

I. fejezet: A talaj mint anyag- és energiaforgalmi rendszer

1. Mi a talaj? A talaj fogalma rendszerelméleti megközelítésben

2. A talajrendszer élettelen alrendszere

3. A talajrendszer biológiai alrendszere

4. A talaj mint kibernetikai rendszer

5. Az egységes talajanyagcsere

6. A talajegyed (talajtest) fogalma

7. A pedon

II. fejezet: A talajok biológiailag ellenőrzött és spontán biokémiai folyamatai

1. Biológiailag ellenőrzött és ellenőrizetlen biokémiai aktivitások

2. A talajokban tevékenykedő élő szervezetek anyagcseretípusai

3. A talajok oxigénelnyelése

4. A levegőtlen talajokban kibontakozó anaerob légzés

5. Fermentációs folyamatok és végtermékeik

6. Metántermelés és metánoxidálás

7. Szén-dioxid-termelés és -megkötés

8. A talajlégzés

9. A kémiai elemek mobilizálása és immobilizálása

10. Izotópdiszkrimináció

11. Sejtanyag-bioszintézis

12. A korhadás

13. A rothadás

14. A légköri nitrogén megkötése

15. Az ammonifikáció

16. A nitrifikáció

17. A denitrifikáció

18. A kén-hidrogén-termelés

19. A redukált kénvegyületek oxidációja

20. Szulfátredukció

21. A vas és a mangán oxidációja és redukciója

22. A toxikus elemek vándorlása a talajban

23. A fémek korróziója a talajokban

24. Kooxidáció

25. A mérgező anyagok lebontása, illetve hatástalanítása

26. Mérgező anyagok bioszintézise a talajokban

27. Cellulózbontás

28. Ligninbontás

29. Műanyagok lebontása a talajokban

30. A humuszanyagok szintézisének kiinduló vegyületei

31. A biokémiai humifikáció

32. Szerves és szervetlen katalizátorok közreműködése a humuszszintézisben

33. A humuszpolimerek általános jellemzése

34. A szabad enzimek eredete a talajban

35. A szabad enzimek sorsa a talajban

36. A talajokból kimutatható enzimaktivitások

37. A talajenzimek aktivitását befolyásoló tényezők

38. A közösségi anyagcsere

39. A közösségi anyagcsere mint a talajanyagcsere integráns eleme

III. fejezet: A növény és a termőtalaj anyagforgalmi egysége

1. A magasabb rendű növényi szervezet

2. A gyökerek anatómiája

3. A gyökerek vízfelvétele

4. A gyökerek ion-, illetve tápelemfelvétele

5. A növények számára nélkülözhetetlen tápelemek

6. Szervetlen vegyületek és toxikus elemek felhalmozódása a növényi szövetekben

7. A rizoszféra és a rizoplán fogalma

8. A gyökérváladékok kémiai összetétele

9. A gyökerek váladékaikkal sajátos mikroflórát szelektálnak

10. A gyökérmikroflóra biokémiai aktivitása

11. A gyökérmikroflóra tagjai egymást és a növényt anyagcseretermékeikkel befolyásolják

12. A levéltrágyázás még a gyökérmikroflórát is befolyásolja

13. A magvak és a palánták bakterizációjának kedvező hatása

14. A gyökérzóna vasforgalmának befolyásolása baktériumoltással

15. A növények föld feletti részeinek baktériumflórája és ennek szerepe a növény és a talaj közötti anyagcserében

16. Miként hoznak létre a nitrogénkötő Rhizobiumok a pillangósok gyökerein gümőket?

17. A Rhizobium-sejtek és pillangós gazdanövényeik közötti specifikus kölcsönhatások

18. A hüvelyes-Rhizobium együttélés genetikai problémái

19. A növények társulása gyökérszimbionta gombákkal (mikorrhiza)

20. A növények egymásra gyakorolt károsító hatásáról (allelopátia)

21. A növényi anyagcsere módosulása a levegőtlenné váló (anaerob) talajban

22. A talajok növényi kórokozókat elhárító kapacitása

23. A növény és a talaj anyagcseréjének egysége

IV. fejezet: A talajképződés és ennek kiinduló nyersanyagai. Talajfejlődés és talajevolúció

1. A talajképződés szerves és szervetlen nyersanyagai

2. Az erdei avar

3. A holt szerves anyagok fizikai destrukciója és kémiai degradációja

4. Az avartakaró életközösségének táplálkozási láncai és populációdinamikája

5. Az avartakaró tömege és lebomlásának sebessége

6. Az avar kémiai összetétele

7. Az avarfogyasztó állatok táplálékválogatása

8. Az avartakaró állatvilágának településviszonyai

9. A földigiliszták tevékenysége

10. Az avar lebomlása mikroorganizmusok és talajlakó állatok összehangolt tevékenysége nyomán

11. Az avar mikroflórája

12. Az anyakőzet és mállástermékei

13. A mikroorganizmusok szerepe a kőzetek és ásványok mállásában

14. Szerves kelatizáló, illetve komplexképző vegyületek mint a mikroorganizmusok anyagcseretermékei. A kilúgozás és a podzolosodás

15. A talajképző folyamatok intenzitásának morfológiai ismérvei. A humuszformák fogalma: a nyershumusz, a moder és a mull

16. A talajképződés kémiai transzformációinak nyomon követése mikrokémiai és ásványtani módszerekkel

17. Glejesedés: talajképződés anaerob mikroorganizmusok hatására

18. A lateritesedés mint a meleg, csapadékos régiók erdei biodinamikájának következménye

19. A szikesedés és annak talajmikrobiológiai háttere

20. Az istállótrágya és a komposztanyagok részvétele a mezőgazdasági talajok talajképző folyamataiban

21. A foszfor ásványainak, szerves és szervetlen vegyületeinek biológiai transzformációja

22. Mésztelenedés, kalafikáció, meszezés

23. Talajképződés, talajfejlődés, talajevolúció

V. fejezet: A szerkezetképző folyamatok dinamikája. A mikro- és makroszerkezettel társuló funkciók

1. Az elemi részecskék

2. A szerkezeti elemek hierarchiája

3. A víz szerepe a szerkezeti elemek szerveződésében

4. Az aggregátumok kötőanyaga

5. A talajok szférikus és lineáris szerves kolloidjai mint cementáló anyagok

6. Szintetikus lineáris polianionok

7. A glikokalix

8. A mikroorganizmusok tevékenysége a talajmorzsák mikromiliőiben

9. A nátrium szerepe a talajmorzsák destabilizálásában

10. Porozitás

11. Talajszerkezet. A talajvíz hozzáférhetősége

12. Talajszerkezet és légellátás

13. A magasabb rendű növények szerepe a szerkezetképzésben

14. A talajszelvény felépítése

VI. fejezet: A mikroorganizmusok aktivitásának szabályozása talajművelési eljárások, trágyázási és növénytermesztési rendszerek célszerű kombinációival

1. A talajművelés mikrobiológiája

2. A talajok biodinamikája aktiválásának ellentmondó következményei

3. A talajbiodinamika korlátozásának ellentmondó következményei

4. A műtrágyák érvényesülésének talajbiológiai feltételei

5. Az intenzív tápanyag-utánpótlás pozitív és negatív következményei

6. A növénytermesztés rendszereinek eltérő talajbiokémiai-biológiai következményei

7. Az ellentmondások feloldásának lehetőségei

IRODALOM

TÁRGYMUTATÓ