Leírás
Claudius Claudianus hányatott korának, a késő ókornak elismerten legnagyobb költője volt, akinek teljesítményét egészen a 19. századig az utókor is sokra tartotta. 395-ben tűnt fel Rómában, abban az évben, amikor a Római Birodalom végérvényesen két részre szakadt – csak akkor ezt még senki nem tudhatta. Ő a Nyugatrómai Birodalom udvari költője lett, és ezért költői univerzumában a birodalomrész politikai kérdései központi szerepet kaptak, ami fontos történelmi forrássá, egyszersmind izgalmas olvasmánnyá teszi szövegeit. A politikai szféra jelenlétére még az irodalmi szempontokra összpontosító tárgyalásmódnak is tekintettel kell lennie.
Gazdag életművéből a jelen monográfia az eposzokkal, a legtekintélyesebb antik műfajhoz tartozó költeményekkel foglalkozik. Claudianus 398-ban eposzt írt Africa provincia lázadó helytartója, Gildo leveréséről. A gót háborúról írt költeménye Alaric első, 401-es itáliai inváziójáról szól, amelyet akkor még sikerült visszaverni. A Proserpina elrablása című, befejezetlen költeménye pedig, amelyet fő művének lehet tekinteni, mitológiai eposz, amely a lét általános összefüggéseit kutatja. Az elemzések Claudianus epikus technikájával, klasszikus elődeihez és kortársaihoz fűződő viszonyával foglalkoznak.
Argumentum Kiadó, 2002.
Apollo könyvtár 23.
Írta: Hajdu Péter
Paraméterek
Sorozat | Apollo könyvtár |
Szerző | Hajdu Péter |
Cím | Claudius Claudianus eposzai |
Kiadó | Argumentum Kiadó |
Kiadás éve | 2002 |
Terjedelem | 218 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 446 191 3 |
Tartalom
BEVEZETÉS
Néhány szó a késő ókor irodalmáról
Az eposz a IV. század római irodalmában
Az eposz kritikája: Dictys Cretensis
A keresztény eposzköltők
CLAUDIUS CLAUDIANUS
A költő és művei
A vallás problémája
A panegyricus problémája
Claudianus és az eposz
A CLAUDIANUSI EPIKUS TECHNIKA JELLEMZŐI A BELLUM GETICUM TÜKRÉBEN
A politikum
A szereplők
Tér és idő
A BEFEJEZETLENSÉG POÉTIKÁJA: DE BELLO GILDONICO
Történeti előzmények
A folytatás feltételezett politikai akadályai
Kompozicionális és műfaji kérdések
A befejezetlenség poétikája
UNIVERZALIZÁLÁS MÁSKÉPPEN: AZ EMBEREK A DE RAPTU PROSERPINAE-BAN
A globális emberre-vonatkozás
Az emberi élettények és az emberek létezését implikáló elemek
Az istenek humanizálása
Következtetések
EREDMÉNYEK
BIBLIOGRÁFIA