Humánbiológiai ismeretek
Paraméterek
| Szerző | Szabó Mihály |
| Cím | Humánbiológiai ismeretek |
| Alcím | Gyógypedagógus hallgatók tankönyve |
| Kiadó | Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó |
| Kiadás éve | 2023 |
| Terjedelem | 248 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 648 005 9 |
|
A tananyag az emberi szervezet molekuláris, sejtes felépítését, szemmel nem látható, érzékszervekkel elvétve észlelhető biológiai, biokémiai, élettani működéseit foglalja magába. A humánbiológiai ismeretek kiegészítik a funkcionális anatómia tantárgyat a sejtek „építő” anyagainak, a működéseknek, a funkciók szabályozásának, a szervezet egészét összehangoló folyamatoknak a feltárásával. |
|
|
|
Leírás
Egy gyógypedagógus hallgatónak a humánbiológiai ismeretekben való elmélyülés bizonyos fokig távol esik a hivatását, szakmáját közvetlenül megalapozó elméleti és gyakorlati ismeretektől. Ennek ellenére azzal a jó szándékkal adom hallgatóim kezébe ezt a könyvet, hogy ne csak szakmai tudásukat bővítsék, hanem egyetemet végzett emberként hivatásukból „kitekintve a saját magukban zajló életbe” alaposabb betekintést nyerjenek. A tananyag az emberi szervezet molekuláris, sejtes felépítését, szemmel nem látható, érzékszervekkel elvétve észlelhető biológiai, biokémiai, élettani működéseit foglalja magába. A humánbiológiai ismeretek kiegészítik a funkcionális anatómia tantárgyat a sejtek „építő” anyagainak, a működéseknek, a funkciók szabályozásának, a szervezet egészét összehangoló folyamatoknak a feltárásával. Bizonyos mértékben az anatómia is tárgyalásra kerül, mert a működések kötődnek az anatómiai egységekhez. A könyvbe nem került anatómiai ismeretek megszerzésére a Funkcionális anatómia tantárgy oktatása során lesz lehetőségük. Az Önök elé tárt alapvető ismeretek tudása rendkívül fontos ahhoz, hogy eligazodjanak a szellemi és/vagy testi működések zavarában szenvedők szervezetében a fogantatásuk óta végbement vagy az életük során szerzett és létüket folyamatosan nehézzé tevő, végigkísérő jelenségekben. Ez a rövid összefoglaló könyv számos élettannal, kórélettannal, anatómiával, sejttannal, biokémiával részletesen foglalkozó műben megjelent tudományos alapokra épül. Az általános anyagrészhez csatlakoznak a fontos szervi, szervezeti működések ismertetései.
Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2023.
Írta: Dr. Szabó Mihály, az orvostudomány kandidátusa (PhD), professor emeritus
Lektor: Dr. Varga Imre PhD, magister emeritus
Tartalom
ELŐSZÓ
1. Az emberi szervezet anyagai
1.1. Szerves anyagok
1.1.1. Aminosavak, fehérjék
1.1.2. Szénhidrátok
1.1.3. Lipidek
1.2. Szervetlen – ásványi – anyagok
2. Az ember szervezetének alapegysége, a sejt
2.1. Sejtműködések
2.2.1. A sejtmembrán funkciói
2.2.2. Anyagcsere
2.2.3. Sejtosztódás
2.2.4. Differenciálódás
2.2.5. Ingerelhetőség, ingerület-képzés, -vezetés
2.2.6. Alakváltoztatás
2.2.7. Mozgás
2.2.8. Kiválasztás
2.2.9. Sejthalál
2.3. Sejtműködések szabályozása
2.3.1. A sejtek jelzőrendszere
3. Szervezetünk homeosztázisa
3.1. Izohidria
3.1.1. Puffer rendszerek
3.2. Izovolémia
3.2.1. Folyadékterek
3.3. Izoozmia
3.4. Izotónia
3.5. Izoiónia
3.6. Izotermia
3.7. A homeosztázis új elemei
3.7.1. Pszichés/mentális homeosztázis
3.7.2. Társadalmi/szociális és anyagi/gazdasági homeosztázis
3.7.3. Anyagcsere-folyamatok homeosztázisa
3.8. A bioritmus (cirkadián ritmus) homeosztázisa
3.9. A mikrogenom (mikrobion, bio- és ökoszisztéma) homeosztázisa
4. Az ember mikrogenomja (bioszisztéma, ökoszisztéma)
4.1. A mikrogenom kialakulása
4.2. Ektoflóra
4.3. Endoflóra
4.3.1. Légző szervrendszerben
4.3.2. Táplálkozás szervrendszerében
4.3.3. A hüvely endoflórája
4.4. A flórával kapcsolatos tudnivalók
5. Az idegrendszer működése
5.1. Az idegrendszer működését biztosító elemek
5.2. Inger, ingerület, ingerfelvevők, végrehajtók
5.2.1. Inger, ingerület
5.2.2. Ingerfelvevők
5.2.3. Kivitelezők, végrehajtók
5.3. Ingerület átvitele („gap junction”, szinapszis)
5.3.1. Gap junction
5.3.2. Szinapszis szerkezete, működése
5.3.3. Szinapszisban zajló folyamat
5.4. Reflexek
5.4.1. A reflex felépítése
5.4.2. A reflex jellemzői
5.4.3. A reflexközpontok működése
5.4.4. Reflexgátlás
5.5. Regeneráció az idegrendszerben
6. A központi és a perifériás idegrendszer működése
6.1. Az agy működése
6.1.1. A „talányos” agy
6.1.2. Arousal
6.1.3. Alvás
6.1.4. Tudat és gondolkodás
6.2. Az emberi megismerés alapjelenségei
6.2.1. Kogníció
6.2.2. Érzékelés, észlelés
6.2.3. Figyelem
6.2.4. Emlékezés (emlékezet, memória)
6.2.5. Gondolkodás
6.2.6. Intelligencia
6.2.7. Tanulás, megismerés
6.2.8. Képzelet, fantázia
6.2.9. Jelzőrendszerek
6.3. A gerincvelő működése
6.3.1. Gerincvelői reflexek
6.3.2. A mozgás idegi szervezése, szabályozása
6.3.3. Dermatomák, myotomák és Head-zónák
6.4. A vegetatív (autonóm) idegrendszer működése
6.4.1. A gerincvelő vegetatív működése
7. A személyiség ösztönző rendszere
8. Más idegrendszeri funkciók
8.1. Szorongás
8.2. Agresszió
8.3. Gátlásos állapot
9. A zsigerek működésének szabályozása (vegetatív szabályozás)
10. A belső elválasztás rendszere, endokrinológia
10.1. Alapfogalmak
10.2. Hormonhatások mechanizmusa
10.3. Releasing hormonok (faktorok)
10.4. „Neuroendokrin/neurohormonális rendszer”
10.4.2. A hypothalamo-hypophysealis rendszer (HHP)
10.4.3. Az agyalapi mirigy vérkeringése
10.5. A hypothalamus neuropeptidjei
10.6. A hypothalamo-hypophysealis rendszer hormontermelő mirigyei, hormonjai
10.6.1. Pajzsmirigy
10.6.2. Mellékvesekéreg (MVK)
10.6.3. Szteroid hormonok
10.6.4. Nemi szervekben szintetizált hormonok
10.7. A neuroendokrin/neurohormonális rendszeren kívül eső hormontermelő mirigyek, szövetek, szervek
10.7.1. Hormontermelés a mirigyekben
10.7.2. Hormontermelés szervekben, szövetekben
11. A légzés szervrendszerének funkciói
11.1. A légzés szabályozása
11.2. Légzést biztosító feltételek
11.3. A légző szervrendszer elemeinek funkciói
11.4. Fontos légzési adatok
12. A keringés szervrendszere
12.1. Szív
12.2. Érpálya
12.2.1. Az ember érrendszerének sajátos elemei
12.3. Vér
12.3.2. Vérplazma
13. Érzékelés, érzékszervek
13.1. Érzékelés
13.1.1. A látás élettana
13.1.2. Az ízlelés (ízérzés) élettana
13.1.3. A szaglás élettana
13.1.4. A hallás élettana
13.1.5. Egyensúlyszerv
14. Szervrendszerünk, a bőr
14.1. A bőr rétegei
14.2. A bőr járulékos képletei
14.3. A bőr funkciói
14.4. Új felfedezés a kiválasztással kapcsolatban
15. A táplálkozás szervrendszere
15.1. A táplálkozás „mozzanatai”, a kiválasztás
15.2. Székelés
15.3. Tápcsatorna és idegrendszer
16. Nemzőszervek
16.1. Gametogenesis
16.1.1. Meiosis
16.1.2. Tüszőérés
16.1.3. Pete (ovium), peteérés (oogenesis)
16.1.4. Ovuláció
16.1.5. Spermatogenesis és spermiogenesis
16.2. A havi vérzés (menstruáció, menzesz) ciklusa
17. Vizeletképző és -kiürítő szervrendszer
17.1. Nephron (vesetestecske)
17.2. A vese működései
17.3. A vese működésének szabályozása
17.4. Hormontermelés a vesében
17.5. Vizelés
18. Védekezés az ember szervezetében
18.1. Védekező képességünk
18.2. Immun szervrendszer
18.3. Természetes immunitás
18.4. Specifikus, szerzett immunitás
18.5. Védekező funkciók a bőrben
18.6. Mukociliáris védelem
18.7. Védekezés a tápcsatornában
18.7.1. A szájüreg, a garat mikrogenomja
18.7.2. A gyomor és a bélrendszer mikrogenomja
18.8. Védekezés a hüvelyben (a hüvely endoflórája, mikrogenomja)
18.9. Véralvadás
18.10. Gyulladás
18.11. Helyreállítás
18.12. Immunfolyamatok
18.12.1. Antitestek, ellenanyagok
18.13. Komplement, opszonin
18.13.1. Komplement
18.13.2. Opszonin, opszonizáció
18.13.3. Kemotaxis
18.14. Autoimmun folyamatok
18.15. Allergia
18.15.1. I-es típusú túlérzékenységi reakció
18.15.2. II-es típusú túlérzékenységi reakció
18.15.3. III-as, IV-es, V-ös típusú túlérzékenységi reakciók
18.16. Láz
18.17. Fájdalom
18.17.1. Természetes fájdalomcsillapítás
18.17.2. Az idegrendszer „fájdalom” pályái, összeköttetései
18.18. Stressz
18.19. Az ember sajátos védekező reflexei, funkciói
18.19.1. A légző szervrendszer védekező reflexei
18.19.2. A táplálkozás szervrendszerének védekező reflexei, funkciói
18.19.3. A látószerv, a halló- és egyensúlyszerv védekező reakciói
18.20. A védekezésben közreműködő, védekezést összehangoló tényezők
Felhasznált irodalom
