Idegenhonos és inváziós fajokkal kapcsolatos kutatások

Az elmúlt időszakban megjelent nagyszámú idegenhonos és sok esetben inváziós kártevők és kórokozók azt a képet erősíthetik bennünk, hogy az új, modern, globalizált világunkra jellemző ez a problémakör. Ez részben igaz is, hiszen a nyitott határok, a nemzetközi áru- és személyforgalom korábban sosem tapasztalt intenzitása és a klíma jelentős átalakulása lehetőséget teremt hazánkban, vagy a Kárpát-medencében eddig nem tapasztalt mezőgazdasági károsítók megjelenésére, megtelepedésére és a károkozására is. Azonban már korábban is igen komoly problémát okoztak az igenhonos kártevők, amelyek a XIX. században az ATK Növényvédelmi Intézet jogelődjének megalapításához is vezettek. A XIX. század második felében a szőlőket veszélyeztető, Észak-Amerikából származó kártevő, a filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae) igen komoly károkat okozott mind hazai és mind európai szinten. Ezért 1880-ban Herman Ottó javaslatára a védekezés kidolgozására létrejött Budapesten a Debrői út (mai neve Herman Ottó út) 15. szám alatt az Országos Filoxéra Kísérleti Állomás, ami a mai Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet jogelődjének tekinthető. Később az Országos Filoxéra Kísérleti Állomás Magyar Királyi Állami Rovartani Állomássá alakult, amely a Magyar Királyi Állami Vetőmagvizsgáló és Növényélet- és Kórtani Állomással történő egyesüléssel (1932) vált Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó Növényvédelmi Kutató Intézetté. Ebben az időszakban jöttek létre azon vidéki laboratóriumok, amelyek egyes inváziós kártevők biológiájának mind jobb megismerésére szolgáltak, ilyen volt a burgonyabogár kutatására létrehozott keszthelyi és az amerikai fehér szövőlepke vizsgálatára alapított nyíregyházi laboratóriumok. Az elmúlt évtizedekben a fokozódó klímaváltozás, a növekvő globális kereskedelem és a nyitott határok miatt újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők jelentek meg hazánkban, amelyek megismerése és az ellenük való környezetbarát védekezés az egyik legfontosabb feladata az intézetnek. Ezekből kutatási eredményeiből szeretnénk néhányat most megismertetni. A most bemutatott eredményeink komplexek, olvashatunk az újonnan kimutatott károsítókról, az ellenük való környezetbarát védekezés lehetőségeiről, valamint idegenhonos fajok anyagcseretermékeinek potenciális növény védelmi lehetőségéről is, sőt még a kétéltűinket fenyegető idegenhonos gombabetegségről is.

Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – ATK Növényvédelmi Intézet – Agroinform Kiadó, 2021.

Szerkesztette: Kontschán Jenő

Kapcsolódó témakörök:

Entomológia

Növényvédelem