Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Jókai és a retorika

Paraméterek

Szerző Adamikné Jászó Anna
Cím Jókai és a retorika
Kiadó Trezor Kiadó
Kiadás éve 2016
Terjedelem 264 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 8144 45 4
Ár:
2.520 Ft
2.268 Ft
Kedvezmény: 10%

A kötet középpontjában Jókai műveinek retorikai szempontú elemzése áll, a retorika rendszere szerint haladva: inventio, dispositio, elocutio; azaz érvelés, szerkezet, stílus.

Leírás

A kötet középpontjában Jókai műveinek retorikai szempontú elemzése áll, a retorika rendszere szerint haladva: inventio, dispositio, elocutio; azaz érvelés, szerkezet, stílus. Felhívjuk arra a figyelmet, hogy az inventióban nemcsak a téma feltalálásáról és az anyaggyűjtésről van szó, hanem az érvelés feltalálásáról is. Ezért rendszerint ez a retorikák leghosszabb fejezete. Elöljáróban azonban szólni kell a Jókai-problémáról, valamint Jókai műveiről tartalmi és regénypoétikai szempontból.
A retorika évszázadokon át általános műveltséget adó komplex stúdium volt, tanításával képezték az államférfiakat, az államot irányító tisztviselőket, majd az egyházi embereket is. Művelése a reneszánsz idején hihetetlen mértékben fellendült; a reformáció korában csak német nyelvterületen kb. nyolcszáz retorikát publikáltak. Azután a 19. században némiképp háttérbe szorult, de a 20. század második felében külföldön hihetetlen módon fellendült, mind kutatása, mind oktatása. Nálunk 1868 után, az eötvösi korszakban középiskolai tantárgy lett, majd lassan elsorvasztották, a 20. század harmincas éveiben megszüntették, végül 2000-ben visszakerült a középiskolai tantervbe, az egyetemeken is tanítják, többnyire a kommunikációtannal kombinálva.
Jókai és nemzedéke erős retorikai képzést kapott az akkori iskolában (egymásra épült a poétikai, a retorikai és a dialektikai osztály), s retorikai képzettsége kimutatható műveiben. Tulajdonképpen nem is lehet teljes mélységükben megérteni a retorikai iskolázottságú szerzőket a retorika ismerete nélkül.
Reméljük, hogy a könyv megállapításai megváltoztatják Jókai megítélését, legalábbis javítanak majd a jelenlegi helyzeten. Azt is reméljük, hogy a retorikai vizsgálatok szempontokat adnak a szövegértő olvasás, valamint az irodalomértés tanításához.
 
Írta: Adamikné Jászó Anna
Lektor: Adamik Tamás, Nyilasy Balázs

Tartalom

Prológus
I. Jókai regénypoétikája
1. „A Jókai-probléma”
1.1. A sztereotípiák és a lefokozás
1.2. Realizmus és romantika
1.3. Az új regénytípus: a románc
2. „A magyar nemzet története”
2.1. A Jókai-regények sorrendje cselekményük ideje szerint
2.2. Az árulás motívuma Jókai regényeiben
2.2.1. A varchoniták
2.2.2. Fráter György
2.2.3. Erdély aranykora; Török világ Magyarországon
2.2.4. A kuruc-labanc világ
2.2.5. A jövő század regénye
3. Kielégítette a nemzet hiúságát, takargatta önismeretének hiányát?
3.1. Főnemesek helyett köznemesek?
3.2. Szemet hunyt hibáink felett
3.3. Azonosult osztályával?
3.4. Szemléletváltozás életművében?
3.5. Ábrándos illúziókba ringatta az embereket?
4. Összegezés
II. Jókai és a retorikai érvelés (inventio)
1. Jókai mint szónok
1.1. Jókai, a rokonszenves szónok
1.2. Beszéde 1848. március 15-én
1.3. Szónoklatok műveiben
2. Retorikai terminusok műveiben
2.1. Célzások retorikai tanulmányokra
2.2. Retorikai terminusok
3. Valószínűségi (retorikai) érvelés: argumentatio
3.1. Példa (paradeigma)
3.2. Enthüméma
3.3. Értékhierarchiák
3.4. Toposz, toposzok (toposz, topoi)
3.5. Az érvelési hiba, illetőleg a manipuláció mint a humor forrása
3.6. Külső érvek
4. „Retorikai művek”
4.1. A kalandor törvényszéki tárgyalása
4.2. A Cicero-paródia
4.3. A középkori legenda
5. Összegezés
III. Jókai és a regényszerkezetek (dispositio)
1. A lineáris szerkezet mint alap
1.1. A lineáris szerkezet épül be a retorikai szerkezetbe
1.2. Sajátos lineáris szerkezet: az író más szerepébe bújik
1.3. Dokumentumregény: az író egy régi per eseményeit követi
1.4. Különleges lineáris szerkesztés: fraktálszerkezet
2. Párhuzamos szerkezet
2.1. Valódi párhuzamos szerkezet
2.2. A párhuzamos szerkezet változatai
3. Keretes szerkezet
3.1. Tipikus keretes szerkezet
3.2. Sajátos keretes szerkezet: az író más szerepébe bújik
4. A szélső szerkezeti részek
4.1. Bevezetések
4.2. Befejezések
4.3. A narráció különlegességei
5. Jókai és a zárójelek
5.1. Parentheszisz
5.2. Aposztrophé
5.3. Narratív metalépszisz
6. Jókai és a reflexiók
6.1. Jókai és az intertextualitás
6.2. Jókai és az intratextualitás
7. Összegezés
IV. Jókai stílusáról (elocutio)
1. A világosság stíluserénye
2. A nyelvhelyesség stíluserénye
3. Az illőség stíluserénye
3.1. Szóbősége
3.1.1. Egyéni szótalálmányai
3.1.2. „Nyelvészkedése”
3.1.3. Idegen szavak
3.1.4. Szlenges szavak, kifejezések
3.1.5. Frazémák
3.1.6. Névadása
3.1.7. Tréfás etimologizálás
3.2. Metakommunikáció
3.3. A köznyelvtől eltérő beszéd
3.4. Mondatszerkesztése
3.4.1. Az elsődleges szóbeliség felidézése
3.4.2. Ritmikus mondatok
3.4.3. Az élőbeszéd sajátosságai műveiben
4. Az ékesség stíluserénye
4.1. Alakzatok            (figurae)
4.1.1. Gondolatalakzatok
4.1.2. Szóalakzatok
4.2. Szóképek (tropoi)
4.3. Összetett példa
4.4. Összefoglaló elemzés
5. Összegezés
Epilógus
Felhasznált irodalom