Kóruskultúránk és Európa
Paraméterek
| Szerző | Maróti Gyula |
| Cím | Kóruskultúránk és Európa |
| Kiadó | Athenaeum Kiadó |
| Kiadás éve | 2001 |
| Terjedelem | 320 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9261 13 0 |
|
Könyvünk a magyar énekkari kultúrának az európai zenekultúrához való kapcsolódását vizsgálja egy ezredév (illetve az adatokkal dokumentálható időszakot tekintve inkább öt-hatszáz év) távlatában. Felvázolja az európai zenetörténet fejlődésének jellegzetességeit, majd bemutatja, hogy mindez hogyan tükröződött a hazai énekkultúrában. |
|
|
|
Leírás
Könyvünk a magyar énekkari kultúrának az európai zenekultúrához való kapcsolódását vizsgálja egy ezredév (illetve az adatokkal dokumentálható időszakot tekintve inkább öt-hatszáz év) távlatában. Felvázolja az európai zenetörténet fejlődésének jellegzetességeit, majd bemutatja, hogy mindez hogyan tükröződött a hazai énekkultúrában. Olyan zenetörténetet olvashatunk tehát, melynek középpontjában a vokális, az énekkari muzsika áll. A forrásokból kiderül, hogy a magyarországi kóruskultúra mindig igyekezett lépést tartani az európai fejlőtúra mindig igyekezett lépést tartani az európai fejlődéssel, de különböző okok miatt hosszabb-rövidebb késéssel tudta csak követni. A 20. század közepére viszont behozta lemaradását, sőt, a század második felében meghatározó szerepet játszott benne. Ennek a sikertörténetnek összetevőit ismerhetjük meg a kötetből, s azt is megtudjuk, kik voltak a siker kovácsai. A kötet függelékei számos, eddig a nagyközönség számára ismeretlen dokumentumot tartalmaznak a magyar énekkari kultúráról, művelődéspolitikáról, és a könyv először közli az 1947 óta nemzetközi versenyeken díjat nyert magyar kórusok jegyzékét. A kiadvány főiskolai tankönyvnek készül, de az énekkarokban tevékenykedő, százezres tömeget képviselő amatőrök érdeklődésére is számíthat.
Maróti Gyula a hajdani Népművelési Intézet egyik vezetője, és közel két évtizedig a Kórusok Országos Tanácsának (KÓTA) elnöke volt. Több főiskolán, köztük a Zeneakadémián is tanított.
Athenaeum 2000 Kiadó – Rózsavölgyi és Társa, 2001.
Írta: Maróti Gyula
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Előszó
Kórus, énekkar. Az európai többszólamúság kialakulása
Az európai karkultúra reneszánsza
A Nyugat első nagy zeneköltői
Az itáliai reneszánsz kórusmuzsika és az a cappella éneklés
A reneszánsz muzsika feltűnése Magyarországon
Az olasz reneszánsz muzsika francia változata
Kórusmuzsika a 16. századi Angliában
Németország zenei ébredése és Flandria alkonya
Kórusmuzsika a barokk korban. Szólóének és opera
Mi az „új zene”?
A barokk zene Nyugat-Európában a 17. században
A német barokk muzsika a 17. században
Észak és Dél egymásra találása; a barokk mint az európai zene második betetőzése
Hazánk karénekkultúrája a 17. és 18. században
A barokk zene kiteljesedése al8. században
A francia és az olasz barokk zene kiemelkedő egyéniségei
A barokk alkonya, új formák az európai zenében. A német zene hegemóniája
A barokk zene feltűnése Magyarországon
Bécs és a harmadik európai betetőzés
Párizs a bécsi klasszicizmus és a korai romantika idején
Az északi romantika és a kórusmuzsika terjeszkedése. A „forradalmi” romantika francia és német földön
A német romantika „konzervatív” árnyalata
A francia-német romantika kiteljesedése, átszivárgása dél felé, összefoglalása és visszahajlása
Nemzeti zenei mozgalmak Európában; a romantika kibontakozása
Búcsúzó romantika Nyugat-Európában
A magyar énekkari kultúra megalapozói a 19. század végi Magyarországon
A magyar énekkari kultúra megújulása és művészi rangra emelkedése. A megújulás kezdetei, a múlt hagyományainak terhe
Munkáskórusok a századforduló után
A Tanácsköztársaság és a kórusélet
A megújulási folyamat felgyorsulása, a bartóki-kodályi zenei progresszió győzelme a kórusmozgalomban
A háború után
A „tömegdal korszaka”
A népdal reneszánsza a kórusmozgalomban
A befelé fordulás következményei
Találkozás Európával
A Kórusok Országos Tanácsa (KÓTA)
Tovább felfelé az emelkedőn
Az itthoni fejlemények
És a jövő?
Irodalom
FÜGGELÉK
1. Adalékok a hazai karéneklés 16-17. századi helyzetének áttekintéséhez
2. Joseph Haydn szerződésszövege 1761-ből
3. Werner Gergely „feljelentése” Joseph Haydn ellen a hercegnél
4. Maróti Gyula: A Liedertafel eredete és lényege
5. Az 1825-1900 között énekelt művek hazai szerzőktől, magyar költők verseire
6. Az 1825-1900 között énekelt művek első hazai feltűnése és elhangzásuk gyakorisága
7. Liszt Ferenc részvétele a Nemzeti Zenede 25 éves jubileumán (1865-ben)
8. Liszt Ferenc Esztergomi miséje hazai bemutatásának körülményei
9. Harmat Artúr és Hubay Jenő
10. Kodály Zoltán a karének aktivizáló szerepéről
11. A Kodály elleni támadások hatása és ellenhatása a mozgalomra a 20-as években
12. Kosztolányi Dezső Lányi Ernő halálára
13. Kodály az iskolai énekoktatásról, az őt ért sajtótámadásokról. A kórusmozgalom repertoárjának alakulása a 20-as években
14. Tóth Aladár a zeneíró és kritikus
15. Tóth Aladár és Szeghő Sándor sajtóvitája 1930 tavaszán
16. Kiadványok, gyűjtemények az új zene jegyében
17. Bárdos Lajos és a szakmai ellenzék (1933)
18. Maróti Gyula: A kecskeméti ének-zenei általános iskola születésének históriája
19. Kórusmű-jegyzék
20. A magyar kóruskultúra alakítói
21. Magyar kórusok nemzetközi sikerei (1947-2000)
