Leírás
A könyv a magyar nyelvtörténeti kutatásoknak egy jól kirajzolódó vonulatához, a szótörténeti vizsgálatokhoz kapcsolódik, de a téma jellegéből adódóan szaknyelvi-terminológiai és művelődéstörténeti kérdéseket is érint. A gyümölcsnevek a szókincsnek jól körülhatárolható rétegét képezik. Történeti forrásokból a legkorábbi szórványemlékektől kezdve gazdagon dokumentálhatók, igen nagy változatosságban élnek a népnyelvben és a szaknyelvi nómenklatúrában. A kötet bevezető részében a gyümölcsnév meghatározásának kérdéseiről olvashatunk, melyben központi szerepet kapott az a probléma, hogy a gyümölcsfajtanevek köznévnek vagy tulajdonnévnek tekinthetők-e. Külön fejezet tárgyalja a témához szorosabban kapcsolódó korábbi kutatások módszereit és eredményeit. A könyv törzsét képező fejezet elején a szerző az általa alkalmazott elemzési modellt mutatja be, majd a gyümölcsnevek átfogó nyelvi elemzését végzi el, bemutatva a nevek szemantikai, szintaktikai és morfológiai jellegzetességeit. A könyv példákkal gazdagon illusztrálja a magyar gyümölcsnevek kialakulásnak változatos módjait: ellipszis, redukció, kiegészülés, bővülés, népetimológia, jelentésbeli névalkotás, névátvétel, tükörfordítás. A kutatás alapjául szolgáló gazdag történeti forrásanyag legközvetlenebb módon a nevek keletkezését tárgyaló fejezetben hasznosul, melyben az egyes névtípusok kialakulásához vezető történeti folyamatokat vázolja fel a szerző. A vizsgálat szemléleti és módszerbeli újításai a szókincstörténet szélesebb körére vonatkozóan is további tanulságokkal szolgálhatnak. A kötet nemcsak a nyelvészek, hanem a gyümölcsismeret és gyümölcstörténet iránt érdeklődők számára is érdekes olvasmány lehet.
Pelczéder Katalin a Pannon Egyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének oktatója, aki hosszú évek munkájával gyűjtötte össze és rendszerezte a gyümölcsnevek térben és időben egyaránt gazdag szókincsét.
Tinta Könyvkiadó, 2018.
Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 201.
Írta: Pelczéder Katalin
Lektor: Révay Valéria
Sorozatszerkesztő: Kiss Gábor
Paraméterek
| Sorozat | Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához |
| Szerző | Pelczéder Katalin |
| Cím | Magyar gyümölcsnevek |
| Kiadó | Tinta Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2018 |
| Terjedelem | 154 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 409 151 6 |
Tartalom
Előszó
I. A szakszókincstani vizsgálatok jelentősége
II. A gyümölcsnév fogalmának meghatározása
1. A gyümölcsnév fogalma
2. Köznév vagy tulajdonnév-e a gyümölcsfajtanév?
3. A gyümölcsfajtanevek helyesírása
III. Tudománytörténeti áttekintés: növénynévvizsgálatok és rendszerezési kísérletek
1. Növénynévvizsgálatok
2. Etimológia
3. Névadási motiváció
4. Jelentéstani, szófaji rendszerezés
5. Szerkezeti elemzés
6. Nyelvhasználati rétegek
IV. A gyümölcsfajtanevek névrendszertani vizsgálata
1. Az alkalmazott elemzési modell bemutatása
2. A gyümölcsfajtanevek szerkezeti elemzése
A) Lexikális-morfológiai elemzés
B) Funkcionális-szemantikai elemzés
1. A fajjelölő névrész
2. Fajtajelölő funkciójú névrészek
3. Sajátosságot kifejező névrészek
4. A funkció nem áll kapcsolatban a denotátummal
5. Többféleképpen elemezhető nevek
6. Kategorizálhatatlan nevek
C) A funkcionális névtípusok kronológiája
3. Keletkezéstörténeti elemzés
A) Szintagmatikus szerkesztéssel alakult gyümölcsnevek
B) Morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek
C) Szerkezeti változással keletkezett nevek
1. Ellipszis
2. Redukció
3. Kiegészülés
4. Bővülés
5. Népetimológia
D) Jelentésbeli névalkotás
E) Névátvétel
F) Tükörfordítás
G) Áttekintés
V. Esettanulmány. Egy sajátos névcsoport elemzése: az érő szó a gyümölcsnevekben
1. Az érő szó névalkotó szerepe a gyümölcselnevezésekben
2. A nevek szerkezeti elemzése
A) A névrészek száma
B) Az első névelem morfológiai vizsgálata
C) Lexikális-morfológiai szempontú elemzés
D) A nevek funkcionális-szemantikai vizsgálata
3. Történeti elemzés
A) Az elnevezések időbeli megjelenése és használati körük
B) A nevek keletkezéstörténeti elemzése
4. Szinonimák
5. A nevek területi elterjedtsége
Irodalom
Mutató
Kapcsolódó kiadványok
