Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Szóbeli befolyásolás I.

Paraméterek

Sorozat Társadalmi kommunikáció
Szerző Síklaki István
Cím Szóbeli befolyásolás I.
Alcím Nyelv, gondolkodás, kultúra
Kiadó Typotex Kiadó
Kiadás éve 2008
Terjedelem 346 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 9664 74 6
Ár:
3.900 Ft
3.510 Ft
Kedvezmény: 10%

A nyelv stratégiai használata, ez a különös emberi képesség számos elméleti diszciplína (szociolingvisztika, pragmatika, logika, kognitív pszichológia, nyelvészet és szociálpszichológia) és gyakorlati alkalmazás tárgya, melyeket a kötet átfogóan mutat be.

Leírás

Tesszük, de nem tudjuk. Így használjuk a nyelvet. Vajon egy adott szituációban miért éppen az egyik udvariassági fordulathoz folyamodunk, s nem a másikhoz? Vajon az újságíró milyen stratégiával szedi ki az információt interjúalanyából? Vajon miként építik föl a politikai beszédeket annak érdekében, hogy a hallgatóság rendre lelkes tapsviharban törjön ki? Vajon milyen társadalmi indítékai és működési mechanizmusai vannak a szóbeszédnek? Vajon le tudjuk-e leplezni a reklámkészítők nyelvi furfangjait?
Mindezek a jelenségek sok egyébbel együtt a nyelv stratégiai használatát testesítik meg. Ez a különös emberi képesség számos elméleti diszciplína (szociolingvisztika, pragmatika, logika, kognitív pszichológia, nyelvészet és szociálpszichológia) és gyakorlati alkalmazás (médiaelemzés, a politikai beszédek retorikája, a bírósági befolyásoló beszéd, a reklám vagy a terápiás interjú) tárgya, melyeket jelen válogatás átfogóan mutat be.
A könyv két kötetben jelenik meg, amelyek egymástól természetesen nem elválasztható, de eltérő hangsúlyú tematikával közelítenek a nyelv stratégiai használatához.
Az I. kötet főként a nyelv és gondolkodás viszonyával és annak elméleti megalapozásával foglalkozik, egyebek között olyan kérdésekre keresve a választ, mint hogy befolyásolja-e az anyanyelvünk a gondolkodásunkat, vagy miként oldjuk meg a „tudom, hogy tudod, hogy tudom, hogy tudod...” típusú helyzeteket.
A II. kötet inkább a mindennapi társadalmi gyakorlat oldaláról vizsgálja a nyelvi befolyásolás jelenségeit, a nyilvános beszédtől az udvariassági stratégiákon át a bírósági tárgyalóterem szituációjáig.
Síklaki István az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált docense, szociálpszichológus. Kutatóként intenzíven foglalkozik a nyelv szociálpszichológiai beágyazottságával, így a narratívumok társas funkciójával, a meggyőzéssel, és a nyelvnek azokkal a mechanizmusaival, amelyek a tudatunkat megkerülve hatnak nézeteinkre és viselkedésünkre.
 

Tartalom

Teun A. van Dijk – Walter Kintsch: A stratégiai beszédfeldolgozás modellje felé (Síklaki István fordítása)
A beszéd tanulmányozása
Alapfeltevések
A modell áttekintése
Hivatkozások
William Labov - David Fanshel: Átfogó beszédelemzés (Síklaki István fordítása)
A terápiás interjú: a szituáció meghatározása
Keresztmetszeti elemzés
Szintézis: A beszélgetés folyama
Jegyzetek
Hivatkozások
Charles J. Fillmore: A nyelvészet mint a beszédelemzés eszköze (Síklaki István fordítása)
Nyelvi viszonyok
Nyelvészet és nyelvi feldolgozás
A nyelvészet felosztásai
Minta-szövegelemzés: a Bohémélet
Konklúzió
Függelék: A szegmentált szöveg megjegyzésekkel
Hivatkozás
Julia A. Goldberg: Egy lépés a beszélgetés koherenciájának leírása felé (Síklaki István fordítása)
Generatív modellek
Egy leíró modell: a lépések
Végkövetkeztetés
Jegyzetek
Hivatkozások
Peter Harder – Christian Kock: Az előfeltevések kudarcának elmélete (Síklaki István fordítása)
Minta a PF-helyzetek köréből
A diagramok megkülönböztető jegyei
Mennyire bonyolultak valójában a PF-szituációk?
További kérdések és kilátások
Jegyzet
Hivatkozások
Dan Sperber – Deirdre Wilson: Kölcsönös tudás és relevancia a megértés elméletében (Síklaki István fordítása)
Bevezetés
A kölcsönös tudás néhány kérdése
1) Okoznak-e a megértésben problémát a kölcsönös tudás azonosításának nehézségei?
2) A kontextushoz tartozás elégséges feltétele-e a kölcsönös tudás?
3) Szükséges feltétele-e a kölcsönös tudás a kontextushoz tartozásnak?
Alternatív keret
1) Relevancia
2) A relevancia fokai
3) A kontextus kiválasztása: egyszerűsített változat
4) A kontextus kiválasztása: némi finomítás
Végkövetkeztetés
Jegyzetek
Hivatkozások
Josef Kopperschmidt: Az argumentáció elemzése (Síklaki István fordítása)
Az argumentum kifejezés magyarázata
Az argumentáció-elemzés módszerei
Hivatkozások
Alessandro Duranri: A beszéd szociokulturális dimenziói (Síklaki István fordítása)
Bevezetés
A néprajzi nézőpont
Beszédszituációk és beszédesemények
A beszédesemény-modell
Egy beszédesemény definíciója
Konklúziók
Jegyzetek
Hivatkozások
John A. Lucy: A nyelvi relativitás jelenségköre: az empirikus kutatások elemzése és áttekintése (Sólyom Barbara fordítása)
Bevezetés
Szemiotikai relativitás
Nyelvi (vagy strukturális) relativitás
Diszkurzív (vagy funkcionális) relativitás
Ideológia és a nyelvi szerkezet és a diszkurzív funkció dialektikája
Hivatkozások
Gün R. Semin: A nyelv mint a megismerés és a viselkedés szerkezetadó eszköze: Kérdés-válasz párok (Sólyom Barbara fordítása)
Bevezetés
A nyelv mint szerkezetadó eszköz
Az interjú szekvenciájának kigöngyölítése
Következmények és konklúziók
Jegyzetek
Hivatkozások
Anne Maass: A csoportok közötti nyelvi elfogultság: a sztereotípiák fenntartása a nyelv segítségével (Sólyom Barbara fordítása)
A csoportok közötti nyelvi elfogultság modellje
A kutatási paradigma
Általánosítások a csoportok közötti helyzetekre, populációkra és nyelvközösségekre
Általánosítások a mérésekre
Külső validitás: a csoportok közötti nyelvi elfogultság és a tömegmédiumok
A jelenség alapját képező mechanizmusok: a saját csoport védelmezése vagy eltérő elvárások?
Az absztrakt, illetve konkrét nyelvhasználat következményei: egy önmagát fenntartó kört táplálunk
Nyitott kérdések
Végkövetkeztetések
Jegyzetek
Hivatkozások
Függelék: A fordítások alapjául szolgáló szövegek eredeti lelőhelye