A szekszárdi borvidék árutermelő borászatai a rendszerváltást követően (1990-2024)

Fuksz Márta könyve az első átfogó társadalomtudományi mű, amely a nagy múltú borvidék szőlészetét és borászatát interdiszciplináris (néprajzi, kultúr- és agrártörténeti, vidékfejlesztési, kulturális antropológiai stb.) módszerekkel és szempontból teszi vizsgálat tárgyává. A mű újszerűsége abban rejlik, hogy a szerző a múltbeli viszonyok és a hagyományos, kisparaszti („népi”) szőlőművelés helyett a borvidék jelenkori gazdasági-társadalmi átalakulására (1990–2024), rendszerváltás utáni helyzetére fókuszál: azokra az árutermelő, ma már országosan és nemzetközileg ismert borászatokra, amelyek az elmúlt évtizedekben meghatározták a borvidék fejlődését. A szerző vizsgálatát mintegy egy évtizedet felölelő interjúk, résztvevő etnográfiai terepmunka, kérdőíves vizsgálat, történeti és archívumbeli kutatások révén végezte, amelyek eredményeit – általa kitűnően ismert – szakirodalmi keretben helyezi el. Ismerteti a szőlő- és borágazat keretéül szolgáló európai uniós és magyar jogszabályokat, az erre épülő hegyközségi rendszert, melyek kormányzati szinten jelölik ki az ágazat fejlődési irányát. Bemutatja a családi vállalkozások létrejöttét és napjainkban betöltött gazdasági pozícióját, részletezve a borászatok pályázati lehetőségeit, infrastrukturális beruházásait, a borturizmus kiépülését. Kitér a vállalkozások társadalmi aspektusára, a családi munkamegosztásra, a generációváltásra és a fokozódó munkaerőhiányra (szőlő- és idénymunkások). Kiemelten foglalkozik a borvidék informális gazdasági-társadalmi szervezeteivel (Szekszárdi Borászok Céhe, Szekszárdi Borvidék Kft.), melyek célja a borvidék népszerűsítése. Munkájuk eredménye a borhármas (kékfrankos, bikavér, kadarka) kiemelése, a szekszárdi palack projekt, valamint a borvidéki logó megszületése, melyek mind-mind fontos állomásai a Szekszárdi borvidék márkásításának. Külön kiemelendő, hogy a szerző munkáját az érdekelt helyi borászközösségek jóváhagyásával és segítségével végezte, akikkel folyamatos párbeszédben állt és áll. A mű úttörő jellege, tudományos, sőt a szűk tudományosságon túlmutató közpolitikai fontossága a fentiekből következik.

Fuksz Márta (1978–) történész, etnográfus, kulturális antropológus, PhD. A Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia tanszékének és Doktori Programjának végzettje, mára óraadó tanára, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatóhelyettese. Kutatási témája a jobbágyi/paraszti (18–20. század), továbbá a jelenkori vidéki társadalom családi termelőinek, mezőgazdasági vállalkozóinak társadalom- és gazdaságtörténete. Publikációi múzeumi évkönyvekben, konferenciakötetekben, szaktudományos folyóiratokban (Ethnographia, Tabula) jelentek meg.

L’Harmattan Kiadó, 2024.

Kultúrák keresztútján–sorozat

Írta: Fuksz Márta

Sorozatszerkesztő: Vargyas Gábor

Kapcsolódó témakörök:

Helytörténet – Tolna megye

Gyümölcs- és szőlőtermesztés