Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A tógazdasági haltenyésztés

Paraméterek

Szerző Lajkó István – Tasnádi Róbert
Cím A tógazdasági haltenyésztés
Kiadó Agroinform Kiadó
Kiadás éve 2001
Terjedelem 212 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 502 749 4
Ár:
2.460 Ft

Ez a könyv a tógazdasági munkák mindennapjairól szól. A szerzők elsősorban a gyakorlatban hasznosítható kérdésekkel foglalkoznak. A könyv – tartalma és terjedelme alapján – főleg a kisebb magángazdaságok művelőinek készült, hiszen – többek között – tartalmazza a kis halastavak kezeléséhez szükséges alapvető haltenyésztési tudnivalókat is.

Leírás

A könyv célja az utóbbi 10-15 évben jellegében és tulajdonviszonyaiban átalakult magyarországi halastó-gazdálkodás alapismereteinek összefoglalása. Elsősorban a gyakorlatban jól hasznosítható kérdéseket tárgyalják a szerzők a könyvben, a tudományos témákból csak a halastavi termelőmunkát közvetlenül érintőket ismertetik, s ezeket is csak vázlatosan (részletesebb tanulmányozásukra a könyv végén ajánlott bővebb szakirodalmi forrásokban nyílik alkalom). A tógazdasági munkák mindennapjairól szól ez a könyv. Úgy tárgyalja a szakismereteket, hogy a most kezdő vagy a szakismeretekben kevésbé jártas halgazda is eligazodhat a tógazdasági haltenyésztés ágas-bogas szakmai szövevényében. Tartalma és terjedelme alapján a könyv elsősorban a kisebb magángazdaságok művelőinek szól, tartalmazza az ilyen halastavak kezeléséhez szükséges alapvető haltenyésztési tudnivalókat. Érdeklődéssel forgathatják a könyv lapjait a halak iránt általában érdeklődők, vagy egy-egy horgászvíz kezelői, a halászatot tanuló diákok, a halász munkások, és rövid, ám gyors információt szerezhetnek belőle a nagyobb halgazdaságok használói is. A könyv hasznos fejezetként ismerteti a halastavi gazdálkodás legszükségesebb adminisztrációs műveleteit is, de csak olyan mértékben, ami szinte nélkülözhetetlen a tógazdasági haltermeléshez, a haltenyésztési műveletek évközi „nyomkövetéséhez” és az egész évi munka utólagos áttekintéséhez és értékeléséhez. Ezek az adatok alkalmasak a tapasztalatok leszűrésére, a jövő gazdálkodása érdekében. Tekintettel arra, hogy a természetes vizek halállományának fenntartása egyre inkább a tógazdaságokban nevelt halakra szorul, a megfelelő fejezetekben utalást kapunk az összefüggésekre is, illetve olyan tipikus folyóvízi halfajokra kiterjedően, amelyek ivadéknevelése tógazdaságokban is folytatható. A könyv fő témája természetesen a halastó és a tógazdaság. Az itt rendszeresen és elterjedten felnevelt halfajokra, elsősorban a pontyra, az amurra, a fehér és a pettyes busára, a ragadozó halakra vonatkoztatva kapunk bővebb ismeretanyagot. Bevezetésemben röviden vázolni szeretném a magyar halastókultúra történetét és mai szerepét. A mai értelemben halastónak tekintett első vízterületek, pontytenyésztő tógazdaságok hazánkban a XIX. század utolsó évtizedében létesültek egyházi birtokok keretében és magán földbirtokosok tulajdonaként. A tógazdasági haltenyésztés nálunk tehát fiatal, mindössze száz egynéhány éves ágazat. Nem így van ez Európában. Lengyelországban a XIII-XIV., Csehországban és Németországban a XV-XVI. században épültek az első pontyos tógazdaságok. 

 

Agroinform Kiadó, 2001.

Írta: Lajkó István – Tasnádi Róbert

Lektor: Pintér Károly

Tartalom

1. Halastó-művelési alapismeretek

1.1 Biológiai alapok

1.1.1 A tóvíz sajátosságai

1.1.2 A vizek anyagforgalma

1.1.3 A vizek minősége

1.1.4 A tó élőhelyei

1.1.5 A vizek élővilága

1.1.6 Társulások a vízben

1.1.7 A haltermelés biológiai alapjai

1.2 A tógazdaságok haszonhalai

1.2.1 A ponty (Cyprinus carpio)

1.2.2 A fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix)

1.2.3 A pettyes busa (Aristichthys nobilis)

1.2.4 Az amur (Ctenopharyngodon idella)

1.2.5 A compó (Tinca tinca)

1.2.6 A csuka (Esox lucius)

1.2.7 Süllő (Stizostedion lucioperca)

1.2.8 A harcsa (Silurus glanis)

2. Műszaki alapismeretek

2.1 A tógazdaságok műszaki berendezései

2.1.1 Földművek

2.1.2 Műtárgyak

2.1.3 Tógazdaságok egyéb műszaki berendezései

2.2 A halastavak vízellátása

2.3 Tógazdaság gépi berendezései

2.3.1 Csónakmotorok

2.3.2 Szivattyúk

2.3.3 A tóépítés és tókarbantartás gépei

2.3.4 Vízinövény irtás gépei

2.3.5 Vízlevegőztetés gépei

2.3.6 A trágyázás gépei

2.3.7 A takarmányozás gépei

2.3.8 A madarak elleni védelem berendezései

3. Tógazdasági haszonhalak szaporítása

3.1 Szaporodás fogalma, általános jellemzői

3.2 A ponty szaporítása

3.2.1 Anyahalak tartása

3.2.2 A ponty kistavas természetszerű szaporítása

3.2.3 A ponty nagytavas természetszerű szaporítása

3.2.4 A ponty keltetőházi szaporítása

3.3 A növényevő halak szaporítása

3.4 A compó szaporítása

3.4.1 A compó extenzív szaporítása

3.4.2 A compó keltetőházi szaporítása

3.5 Pontyfélék ivadékainak előnevelése

3.6 A csuka szaporítása

3.7 A süllő szaporítása

3.8 A harcsa szaporítása

3.9 Szaporítással kapcsolatos adatok

4. Ivadék és növendékhal nevelés

4.1 Ivadéknevelés

4.2 A növendék (kétnyaras) halak nevelése

4.2.1 A növendék halat nevelő tavak népesítési és kihelyezési elvei

4.2.2 Trágyázás, műtrágyázás

4.2.3 Takarmányozás

4.2.4 Próbahalászat

4.2.5 Lehalászás

4.2.6 Teleltetés

5. Az étkezési (háromnyaras) halak nevelése

5.1 Az étkezési halat nevelő tavak népesítési és kihelyezési elvei

5.1.1 A népesítés szempontjai

5.1.2 A kihelyezés szempontjai

5.2 Trágyázás, műtrágyázás

5.3 Takarmányozás

5.4 Próbahalászat

5.5 Lehalászás

5.5.1 A nyári lehalászás

5.5.2 Az őszi lehalászás

5.6 Teleltetés

6. A tógazdasági termelés alapműveletei

6.1 A népesítés kiszámítása és a kihelyezés

6.1.1 A népesítés

6.1.2 A kihelyezés

6.2 A halastavak termőképességének fokozása

6.2.1 A halastavak termőképességéről általánosságban

6.2.2 A tavak trágyázása

6.3 Haltakarmányozás

6.3.1 A haltakarmányozás jelentősége

6.3.2 A haltest és a haltáplálék összefüggése

6.3.3 A takarmányozás szervezése

6.4 A takarmányozás évközi feladatai

6.5 A próbahalászat és termésbecslés

6.5.1 Az ivadék próbahalászata

6.5.2 A másod- és harmadnyaras halak próbahalászata

6.5.3 A próbahalászat eredményességét befolyásoló tényezők

6.5.4 A próbahalászati értékelés

6.5.5 A termésbecslés

7. A halastavak lehalászása

7.1 Felkészülés a lehalászásra

7.2 A tavak őszi lehalászása

7.3 A nyári halászat

8. A halak tárolása és teleltetése

8.1 Teleltetési terv

8.2 Telelők előkészítése, fertőtlenítése

8.3 A teleltetés technológiája

8.4 Teleltetés termelőtavakban

9. A halak szállítása

9.1 A halszállítás járművei

9.2 A szállítás egyéb kellékei

9.3 A halak szállíthatóságát befolyásoló tényezők

9.4 A halszállítás technológiája

10. Halegészségügyi ismeretek

10.1 Általános ismeretek

10.2 Biotikus eredetű halbetegségek

10.2.1 Baktériumok és vírusok okozta megbetegedések

10.2.2 Gombák és algák okozta megbetegedések

10.2.3 Egysejtű paraziták okozta megbetegedések

10.2.4 Férgek által okozott halbetegségek

10.2.5 Rákok

10.3 Abiotikus halbetegségek

10.3.1 Környezeti ártalmak

10.4 Halak kártevői

10.4.1 ízeltlábúak

10.4.2 Halak, kétéltűek, hüllők

10.4.3 Madarak

10.4.4 Emlősök

10.5 Védekezés a halbetegségek ellen

10.5.1 Fertőtlenítés

10.5.2 Halak gyógykezelése

Felhasznált és ajánlott irodalom