Az élettel teli konyha

A konyhában tevékenykedés – jó esetben – nem csak puszta főzés, anyagok egymással történő vegyítése, főzése, sütése. A konyhai tevékenység életünk egyik (ha nem központi) művészeti és életvezetési területe – illetve azzá válhat, ha még nem az. Az, hogy mit és hogyan eszünk, főzünk, sokban árulkodik életünk többi aspektusáról, életfilozófiánkról.

A könyv szerzője így vall magáról és a főzésről:

Megtisztelve érzem magam, ha az otthonodban az én ennivalómat készíted el. Életem legnagyobb ajándéka a színes, transzformációkkal teli út volt. (…) Ómama fontossága a gyermekkoromban összeköt az életem későbbi fázisával. Tőle nem csak a tökéletes, harmonikus ízek kutatását tanultam meg. A mindennapi, teljes odaadással főzött ebédjei a fehér rizs és fehér liszt ellenére tökéletesen táplálták az egész családot. Ómama által értettem meg azt, amiben későbbi antropozófus tanulmányaim során jobban elmélyedtem: az ennivaló nem csak egy fizikai, anyagi megnyilvánulás. Nagyváradon születtem 1953-ban, majd 21 évesen elindultam a nagyvilágba. Ma Izraelben élő erdélyi magyarnak érzem magam. A házikolbásztól és a szalonnasütéstől a később megnyitott vegetáriánus vendéglőmig hosszú és kalandos volt az út. Az éttermem minden „porcikája” át volt itatva mindazzal, amit gyermekkoromban magamba szívtam:

– az ennivalóért érzett hálámmal,

– a termőföld iránti tisztelettel,

– a háziállatokhoz fűződő kapcsolódásommal.

A konyha az otthon szíve, a család igazi középpontja, ahol több időt töltünk, mint otthonunk más részeiben. Még gyermekeink is – akik észrevétlenül tűnnek el a szobáikba, hogy az elektromos eszközeikkel játsszanak – gyakran tévednek ide, hogy bekukkantsanak a hűtőbe. A konyha (étkező) fontos találkozási pont az egész család számára, mert az ínycsiklandó illatok könnyen kicsalogatnak mindenkit a szobájából azzal a lényeges kérdéssel: mit eszünk ma? A konyhának szüksége van szívmelengető tárgyakra, amelyek örömmel töltenek el, amikor közöttük vagy: gyönyörű kerámiatálak és bögrék; színes, zománcozott edények; hagyományos jénai tálak; szépen faragott faeszközök; kézműves agyagedények vagy az örök életű vasfazekak és lábosok. A friss virággal teli váza az étkezőasztalon életet és színt hoz a mindennapjainkba. Kerüld a sterilitást ott, ahol Életet teremtesz (a túl sok modern, elektromos gép, rozsdamentes acél felület vagy műanyag tárgyak felhalmozásával). Nem számít, milyen konyhában nőttél fel gyermekként: Te képes lehetsz melegséget árasztó, gyönyörű, egyszerű konyhát teremteni, ahol boldog órákat tölthetsz, amíg főzöl a családod és a vendégeid számára.

A könyv szinte minden oldalán találkozhatunk Ayelet Arnon és Adam Cohn egy-egy rajzával, s az ételleírásokon kívül megismerkedhetünk Jutka életének fontos, kedves mozzanataival, állomásaival is. Mielőtt nekikezdenénk a főzésnek, olvashatunk a növények fejlődési folyamatáról, és arról, hogyan függ ez össze az emberi emésztőrendszerrel. Milyen alapanyagokat használjunk? Milyen alapvető hozzávalókat készíthetünk el otthon mi magunk, akkor is, ha nem vagyunk a konyha mesterei? Megismerkedhetünk a hét gabonával, melyek változatossá, egészségessé tehetik amúgy esetleg egyoldalú táplálkozásunkat – és vajon tudjuk-e, hogyan kapcsolódunk általuk a kozmoszhoz, az életerőkhöz?

A betűrendes mutatón túl többféle felosztást találunk:

Menü a hét napjaira

Gyermekek kedvenc menüje

Elfoglalt anyukáknak

Ha vendégek jönnek

Királyi lakoma ünnepekre

Évszakok szerinti menü

Könnyű menü salátákkal

Indiai menü

A vendégek kedvenc menüje

Mennyei ebéd menüje

Kláris Kiadó, 2024.

Paidagogos Könyvek–sorozat

Írta: Harstein Jutka

Fordította: Gönczy Dóra, Harstein Jutka