Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

irodalom_10 (KN 4010)

Paraméterek

Sorozat Érettségi-központú irodalomkönyvek műszövegekkel
Szerző Fűzfa Balázs
Cím irodalom_10 (KN 4010)
Alcím Színes irodalom tankönyv a középiskolák 10. évfolyama számára
Kiadó Krónika Nova Kiadó
Kiadás éve 2010
Terjedelem 320 oldal
Formátum AN20, cérnafűzött, ragasztott
ISBN 978 963 9423 97 8
Ár:
1.310 Ft

Ez a könyv arra törekszik, hogy bevezesse Tisztelt Olvasóját Magyarország és a „világ” kora modernségbeli (1700-as évek–1857) „irodalomtörténései”-be. Nem irodalomtörténetébe tehát, hanem hangsúlyozottan irodalomtörténéseibe...

Leírás

Ez a könyv arra törekszik, hogy bevezesse Tisztelt Olvasóját Magyarország és a „világ” kora modernségbeli (1700-as évek–1857) „irodalomtörténései”-be. Nem irodalomtörténetébe tehát, hanem hangsúlyozottan irodalomtörténéseibe. S miközben hosszabb pillantásokat vetünk az irodalomtörténet e nagy korszakának alkotóira és műveire, elsődleges célunk az, hogy a kétszintű érettségi „hosszmetszeti jellegű” követelményrendszerének megfeleljünk. De szem előtt tartjuk a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv előírásait is – e három alapdokumentum javaslatait mintegy „keresztezni” igyekszünk egymással.
Tankönyvünk felépítését, szemléletét és beszédmódját az irodalom tantárgy tekintetében újszerűnek szánjuk. A megszokott, egyenes vonalú – irodalomtörténetre alapozott – szerkezet helyett koncentrikus körökben szerveztük meg a tananyagot. Ez alapvetően azt jelenti, hogy egy-egy téma, szerző vagy mű, probléma többször is előkerülhet, akár más-más vonatkozásban is. Elsődleges szempontnak az irodalom „egyben” és mindig egyszerre való létezését tekintjük, ezért mindenekelőtt a különböző jelenségek mögötti összefüggéseket szeretnénk megragadni.
Gondolatmenetünket ennek okán deduktív, vagyis az általánostól az egyes felé vezető módon igyekeztünk elrendezni. A legáltalánosabb áttekintést, a legmagasabb perspektívát az első részben kínáljuk, ahol fölvázoljuk az egész tananyag lényegét.
A második részben alapvetően az érettségi követelmények szerint rendeztük el, vagyis „kibontjuk” a tananyagot. De itt is állandóan vissza- és előreutalunk a már érintett s még érintendő problémákra, hogy azok öszszefüggésrendszere minél világosabb legyen. E fejezetben – de lényegében mindvégig – vegyítettük egymással az irodalomtörténeti szemléletet és a motivikus, hosszmetszeti jellegű vizsgálódásokat. (Utóbbiakra főleg a kérdések, feladatok között kerítünk sort.)
Az egyes fejezetek végén található ráadásokban esszéket, novellákat – s nemegyszer verset is – közlünk. Eme ráadásszövegek az adott műfaj követelményei szerint igyekeznek – másfajta horizontból és beszédmódban fogalmazva, mintegy „magasabb szempontból” szólva – portrét rajzolni az adott szerzőről vagy áttekintést adni valamely témáról.
Újszerű az is, hogy tankönyvünk tartalmazza mindazokat a műszövegeket, melyeket a fenti dokumentumok minimumkövetelményként megjelölnek.
A megszokottnál sokkal nagyobb szerepet szántunk kötetünkben a vizualitásnak, vagyis a képeknek s az egyes szövegek, szövegtömbök egymáshoz való viszonyainak. A képek nemcsak illusztrációk, hanem szerves részei a gondolatmenetnek. A tipográfia és a tördelés tehát tartalmi kérdés: nemritkán az is előfordul, hogy vizuális hatásokkal szeretnénk olyasmit elmondani – vagy továbbgondolásra biztatni Benneteket –, amit szavakban külön nem is fogalmazunk meg.
A könyv használatának legfőbb újdonsága azonban mégiscsak abban van, hogy nemcsak az eleje felől a vége felé haladva olvasható és tanulható, hanem ide-oda lapozgatva, az asszociációk, az utalások, az ugrópontok – ha tetszik: hipertextek – mentén is. Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy egy-egy probléma több szempontból is előkerülhet, hanem azt is, hogy a más-más nézőpont más-más vélemény alapja is lehet.
Továbbá: a hipertextualitás alapelvén működő internet nemcsak az egymással szemben álló nézetek szabad területe, hanem új olvasási módszert is kifejleszt. A dinamikus olvasás lényegében a képernyő egyszerre-látását és -befogadását jelenti, ezért szeretnénk különösen, ha az egyes oldalak összképe együtt többet mondana, mint azok részei egyenként – lineárisan haladva – elmondani képesek lennének.
Ezzel a módszerrel – mely az online világban teljesen természetes – egyrészt szeretnénk hasonlítani a kortárs irodalom beszédmódjára (Iskola a határon, Termelési regény, Por stb.), másrészt alkalmazkodni igyekszünk az olvasók, tehát az érettségi előtt álló diákok olvasási szokásaihoz, továbbá az irodalomtudomány aktuális tendenciáihoz.
Tankönyvünk törzsanyagát – mely a középszintű érettségihez elengedhetetlenül szükséges – a normál betűkkel szedett főszöveg adja. Az emelt szintű érettségihez tartozó szövegrészeket vékony bordó kerettel emeltük ki. Mindezekhez kapcsolódnak az általában az oldalak szélén vagy keretben található kiegészítő megjegyzések, gondolatsorok, illetve fogalommagyarázatok, olykor egy-egy író, költő fotója vagy valamely mű szövege. Az első részben főleg olyan alkotókról és alkotásokról beszélünk e kiegészítésekben, akikről és amelyekről később már – helyhiány miatt – nem lesz módunk hosszabban szólni. A további fejezetekben részletesen bemutatott szerzőket itt, az első részben gyakran csak megemlítjük, hogy jelezzük fontosságukat, illetve hogy elhelyezzük őket a kánonban. Nevüket az első részben Nagybetűvel szedjük, és zárójelben jelezzük, hogy hol található róluk vagy tőlük a könyvben hosszabb szöveg, esetleg önálló fejezet.
A bonyolultabb fogalmakat – ismétlésképpen – általában akkor is megmagyarázzuk, ha azok már előfordultak korábbi irodalmi tanulmányaitok során. Ugyanakkor nem írunk körül feltétlenül mindent: amiről feltételezzük, hogy valamely más tantárgyból – vagy az „élet”-ből – már tanultátok vagy ismeritek, annak bemutatását nem erőltetjük újra. S ha mégsem volna ismerős egy-egy szó, akkor pár másodperc alatt megtaláljátok a neten.
A feladatrendszer is kétszintű. Az emelt szintű érettségire felkészítő feladatokat, kérdéseket színes kerettel különítjük el a középszintűektől. A forrásmunkák adatait – melyek nem mások, mint „ősrégi” hipertextusok! – lábjegyzetben adjuk meg. Meghatározásainkban az ismétlődéseket a lexikonokban szokásos módon jelöljük: ~. A műszövegek közlésében a gondozott kiadásokat követtük, illetve ilyennek hiányában az eredetihez ragaszkodtunk, ha annak a szerzőre jellemző stílusértéke van. Az egyértelmű elütéseket javítottuk, a kihagyott részeket pedig a szokásos jellel […] érzékeltetjük. (A lábjegyzetekkel és a hivatkozásokkal kapcsolatos további megjegyzéseket lásd a hátsó belső borítón, az ún. „mintaoldal”-on!)
Kedves Olvasóm! E könyv írásakor arra törekedtem, hogy munkám számodra ne legyen unalmas. Szeretném, ha az irodalom segítene Téged önmagad minél mélyebb megismerésében, szeretném, ha az irodalom közelebb vinne az emberi létezés legfontosabb céljaihoz, a szabadsághoz, a boldogsághoz és a szeretethez. Ebben reménykedve kívánok sok örömet az olvasásban, az irodalomról való beszélgetésekben – és főképpen sok sikert majd az érettségin!
 
Írta: Fűzfa Balázs
Lektor: Kerber Zoltán

Tartalom

Kedves Tanárok és Diákok! (Bevezető)
 
I. rész
A kora modernség (1700-as évek–1857) beszédmódjai
A klasszicizmus és a romantika gondolkodása, jelformái
Felvilágosodás és klasszicizmus a magyar irodalomban
Írás, nyelvújítás, humor (kisesszé)
Ráadás Kármán József: Fanni hagyományai (Befejező részek)
 
II. rész
A felvilágosodás és a romantika irodalma
 
Világirodalom
Magatartásmodellek a felvilágosodás korában
A francia felvilágosodás irodalmából
Voltaire
Jean-Jacques Rousseau
Montesquieu
Az angol felvilágosodás irodalmából
Swift: Gulliver utazásai
Henry Fielding: Tom Jones
A megismerés alakzatai a német klasszikában
Goethe
Schiller
Hölderlin
E. T. A Hoffmann: Az arany virágcserép
Heinrich von Kleist: A chilei földrengés
Ember, művészet, teremtés viszonya a romantikában
Puskin: Anyegin
Poe
Romantika és realizmus együttélése a francia prózában
Ráadás Edgar Allan Poe: A holló
 
Portrék
Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)
Élet, szerelem, költészet
„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon”?
„…a semmiből világokat” (Esszé)
Létösszegzés egy új évszázad nyitányán
Berzsenyi Dániel (1776–1836)
A közelítő tél
Létösszegzés „töredék”-ben?
Kölcsey Ferenc (1790–1838)
Egy élet mintázatai
„A haza minden előtt”
Vörösmarty Mihály (1800–1855)
Nemzeti romantikusunk
Gondolatok a könyvtárban
Az emberek és az Eszmélet (Összehasonlító értelmezés)
A (poszt)modernség felé
Ráadás A dió-motívum értelmezéstörténetéhez (Összehasonlító verselemzés)
 
Életművek
Petőfi Sándor (1823–1849)
„A” költő
A Petőfi-költészet modernsége
Sors és élet
Szabadságharc, látomások
Összegzés
Ráadás Varró Dániel: Mese #2
Arany János (1817–1882)
A szimbólumteremtés felé (Esszé)
A Toldi-trilógia
A sors szorításában
A balladák
A derű poétikája? (Őszikék)
Ráadás Bognár Tímea: Mindvégig-átiratok
 
Látásmódok
Jókai Mór (1825–1904)
A legolvasottabb magyar író (Esszé)
Ráadás Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?
 
Színház- és drámatörténet
Katona József: Bánk bán
Előzmények és vélemények
Konfliktusok
Összegzés
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Ráadás Szigligeti Ede: Liliomfi (Részlet)
 
A kortárs irodalomból
Irodalom szélárnyékban?
Irodalom és ökológia
A magyarországi cigány irodalomról és kultúráról
Ráadás Szécsi Magda: Születés
 
Az irodalom és a kultúra kapcsolata
Hogyan írjunk (fiktív) fülszöveget és életrajzot?
A 12 legszebb magyar vers
Konferencia- és könyvsorozat (2007–2013)
Ráadás Berzsenyi, 2007
 
Fogalommutató