Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

irodalom_09 (KN 4009)

Paraméterek

Sorozat Érettségi-központú irodalomkönyvek műszövegekkel
Szerző Fűzfa Balázs
Cím irodalom_09 (KN 4009)
Alcím Színes irodalom tankönyv a középiskolák 9. évfolyama számára
Kiadó Krónika Nova Kiadó
Kiadás éve 2017
Terjedelem 264 oldal
Formátum AN20, cérnafűzött, ragasztott
ISBN 978 963 9423 98 5
Ár:
1.310 Ft

Ez a könyv arra törekszik, hogy bevezesse olvasóját Magyarország és a „világ” „irodalomtörténései”-be a kezdetektől az 1700-as évekig (a kora modernségig). Nem irodalomtörténetébe tehát, hanem hangsúlyozottan irodalomtörténéseibe.

Leírás

Ez a könyv arra törekszik, hogy bevezesse olvasóját Magyarország és a „világ” „irodalomtörténései”-be a kezdetektől az 1700-as évekig (a kora modernségig). Nem irodalomtörténetébe tehát, hanem hangsúlyozottan irodalomtörténéseibe. S miközben hosszabb pillantásokat vetünk az irodalomtörténet e nagy korszakának alkotóira és műveire, elsődleges célunk az, hogy a kétszintű érettségi „hosszmetszeti jellegű” követelményrendszerének megfeleljünk. De szem előtt tartjuk a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv előírásait is – e három alapdokumentum javaslatait mintegy „keresztezni” igyekszünk egymással. Tankönyvünk felépítését, szemléletét és beszédmódját az irodalom tantárgy tekintetében újszerűnek szánjuk. A megszokott, egyenes vonalú – irodalomtörténetre alapozott – szerkezet helyett koncentrikus körökben szerveztük meg a tananyagot. Ez alapvetően azt jelenti, hogy egy-egy téma, szerző vagy mű, probléma többször is előkerülhet, akár más-más vonatkozásban is. Elsődleges szempontnak az irodalom „egyben” és mindig egyszerre való létezését tekintjük, ezért mindenekelőtt a különböző jelenségek mögötti összefüggéseket szeretnénk megragadni. Gondolatmenetünket ennek okán deduktív, vagyis az általánostól az egyes felé vezető módon igyekeztünk elrendezni. A legáltalánosabb áttekintést, a legmagasabb perspektívát a nulladik és az első részben kínáljuk, ahol fölvázoljuk a tananyag esztétikai alapelveit és lényegét. A második részben alapvetően az érettségi követelmények szerint rendeztük el, vagyis „kibontjuk” a tananyagot. De itt is állandóan vissza- és előreutalunk a már érintett s még érintendő problémákra, hogy azok öszszefüggésrendszere minél világosabb legyen. E fejezetben – de lényegében mindvégig – vegyítettük egymással az irodalomtörténeti szemléletet és a motivikus, hosszmetszeti jellegű vizsgálódásokat. (Utóbbiakra főleg a kérdések, feladatok között kerítünk sort.) Az egyes fejezetek végén található ráadásokban esszéket, novellákat – s nemegyszer verset is – közlünk. Eme ráadásszövegek az adott műfaj követelményei szerint igyekeznek – másfajta horizontból és beszédmódban fogalmazva, mintegy „magasabb szempontból” szólva – portrét rajzolni az adott szerzőről vagy áttekintést adni valamely témáról. Újszerű az is, hogy tankönyvünk tartalmazza mindazokat a műszövegeket, melyeket a fenti dokumentumok minimumkövetelményként megjelölnek. A megszokottnál sokkal nagyobb szerepet szántunk kötetünkben a vizualitásnak, vagyis a képeknek s az egyes szövegek, szövegtömbök egymáshoz való viszonyainak. A képek nemcsak illusztrációk, hanem szerves részei a gondolatmenetnek. A tipográfia és a tördelés tehát tartalmi kérdés: nemritkán az is előfordul, hogy vizuális hatásokkal szeretnénk olyasmit elmondani – vagy továbbgondolásra biztatni Benneteket –, amit szavakban külön nem is fogalmazunk meg. A könyv használatának legfőbb újdonsága azonban mégiscsak abban van, hogy nemcsak az eleje felől a vége felé haladva olvasható és tanulható, hanem ide-oda lapozgatva, az asszociációk, az utalások, az ugrópontok – ha tetszik: hipertextek – mentén is. Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy egy-egy probléma több szempontból is előkerülhet, hanem azt is, hogy a más-más nézőpont más-más vélemény alapja is lehet.  Továbbá: a hipertextualitás alapelvén működő internet nemcsak az egymással szemben álló nézetek szabad területe, hanem új olvasási módszert is kifejleszt. A dinamikus olvasás lényegében a képernyő egyszerre-látását és -befogadását jelenti, ezért szeretnénk különösen, ha az egyes oldalak összképe együtt többet mondana, mint azok részei egyenként – lineárisan haladva – elmondani képesek lennének. Ezzel a módszerrel – mely az online világban teljesen természetes – egyrészt szeretnénk hasonlítani a kortárs irodalom beszédmódjára (Iskola a határon, Termelési [kisss]regény, Por stb.), másrészt alkalmazkodni igyekszünk az olvasók, tehát az érettségi előtt álló diákok olvasási szokásaihoz, továbbá az irodalomtudomány aktuális tendenciáihoz. Tankönyvünk törzsanyagát – mely a középszintű érettségihez elengedhetetlenül szükséges – a normál betűkkel szedett főszöveg adja. Az emelt szintű érettségihez tartozó szövegrészeket vékony bordó kerettel emeltük ki. Mindezekhez kapcsolódnak az általában az oldalak szélén vagy keretben található kiegészítő megjegyzések, gondolatsorok, illetve fogalommagyarázatok, olykor egy-egy író, költő fotója vagy valamely mű szövege. Az első részben főleg olyan alkotókról és alkotásokról beszélünk e kiegészítésekben, akikről és amelyekről később már – helyhiány miatt – nem lesz módunk hosszabban szólni. A további fejezetekben részletesen bemutatott szerzőket itt, az első részben gyakran csak megemlítjük, hogy jelezzük fontosságukat, illetve hogy elhelyezzük őket a 4 kánonban. Nevüket az első részben Nagybetűvel szedjük, és zárójelben jelezzük, hogy hol található róluk vagy tőlük a könyvben hosszabb szöveg, esetleg önálló fejezet. A bonyolultabb fogalmakat – ismétlésképpen – általában akkor is megmagyarázzuk, ha azok már előfordultak korábbi irodalmi tanulmányaitok során. Ugyanakkor nem írunk körül feltétlenül mindent: amiről feltételezzük, hogy valamely más tantárgyból – vagy az „élet”-ből – már tanultátok vagy ismeritek, annak bemutatását nem erőltetjük újra. S ha mégsem volna ismerős egy-egy szó, akkor pár másodperc alatt megtaláljátok a neten. A feladatrendszer is kétszintű. Az emelt szintű érettségire felkészítő feladatokat, kérdéseket színes kerettel különítjük el a középszintűektől. A forrásmunkák adatait – melyek nem mások, mint „ősrégi” hipertextusok! – lábjegyzetben adjuk meg. Meghatározásainkban az ismétlődéseket a lexikonokban szokásos módon jelöljük: ~. A műszövegek közlésében a gondozott kiadásokat követtük, illetve ilyennek hiányában az eredetihez ragaszkodtunk, ha annak a szerzőre jellemző stílusértéke van. Az egyértelmű elütéseket javítottuk, a kihagyott részeket pedig a szokásos jellel […] érzékeltetjük. (A lábjegyzetekkel és a hivatkozásokkal kapcsolatos további megjegyzéseket lásd a hátsó belső borítón, az ún. „mintaoldal”-on!) Kedves Olvasóm! E könyv írásakor arra törekedtem, hogy munkám számodra ne legyen unalmas. Szeretném, ha az irodalom segítene Téged önmagad minél mélyebb megismerésében, szeretném, ha az irodalom közelebb vinne az emberi létezés legfontosabb céljaihoz, a szabadsághoz, a boldogsághoz és a szeretethez. Ebben reménykedve kívánok sok örömet az olvasásban, az irodalomról való beszélgetésekben – és főképpen sok sikert majd az érettségin!
 
A szerző
 
Írta: Fűzfa Balázs
Lektor: Kerber Zoltán

Tartalom

Bevezető
0. rész
„Gondoltam fenét!” (Arany János)
Miért szép?
Nyelv, szépség, humor
Jelek, jelrendszerek – mindenütt
Kosztolányi Dezső: A kulcs
Nagy vers – „kis” vers? 
Költészet a reklámokban? 
Valóság és képzelet
Tér, idő, irodalom
Rész és egész, ok és okozat
Szerző–mű–befogadó
Önmegismerés az irodalomban
Frissítés_0.1 – Egy kis műfajtan
Frissítés_0.2 – Egy kis verstan
Frissítés_0.3 – Egy kis korszak- és stílustörténet
Ráadás Nemes Nagy Ágnes: „Tünékeny alma” (Esszé)
I. rész
Irodalom a kezdetektől az 1700-as évekig
Az antikvitás gondolkodása és jelformái – ma
A középkor jelrendszereiről mai szemmel – egy Dante-motívum segítségével
Halotti beszéd és könyörgés
Ómagyar Mária-siralom (1300 körül) 
Reneszánsz gondolatok és jelek
A barokk (korszak) gondolatai és jelei
Ráadás Tömörkény István: Csata a katonával
II. rész
Alkotók és művek az irodalom kezdeteitől máig
Világirodalom
Az irodalom kezdetei
A Biblia és hatása az irodalomra, művészetekre
Más teremtéstörténetekről
Mesék és legendák
Az antikvitás irodalmából
A középkor és a reneszánsz világirodalmából
Ráadás Boccaccio: Dekameron – Kilencedik novella
Portré
Balassi Bálint (1554–1594) 
Ráadás Kovács András Ferenc: Embléma ennen magáról
Látásmód
„Ne bántsd a magyart!"
Ráadás Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (Részletek)
Kortárs irodalom
Szerző, modell, szerep az irodalomban
Ráadás Varró Dániel: Változatok egy gyerekdalra (Válogatás)
Színház- és drámatörténet
Szophoklész: Antigoné
William Shakespeare: Romeo és Júlia
Molière: Tartuffe
Ráadás Szegedi Kortárs Balett: Hattyúk tava
Az irodalom és a kultúra kapcsolata
Hogyan írjunk – és hogyan ne írjunk – dolgozatot? 
Írás, olvasás régen és ma
Ráadás Vörösmarty_2000
Fogalommutató