Népzene, néptánc
Bonchidán a XX. század közepéig két fajta táncciklus létezett: egy magyar, és egy román. Az összesen hat tánctípusból álló táncrendek 3 férfitáncot és 3 párostáncot tartalmaznak, melyből a magyarok négyet, a románok öt táncfajtát alkalmaznak. Ebből etnikus jellegű a lassú magyar, valamint a barbunc és az invirtita.
A hazai cigányság iránti tudományos érdeklődés kezdetét a 18. század végére datálhatjuk. A 19. század végére az eredet és a nyelv feltárása mellett a cigányság kutatói a lehetséges kutatási területek szinte mindegyikével foglalkoztak, s e témákról kisebb-nagyobb terjedelmű cikkeket, tanulmányokat közöltek. Azonban sajnálatos tényként kell megállapítanunk, hogy ezekben a cikkekben, tanulmányokban a cigány táncra vonatkozó leírásokat hiába keresünk; ez a terület kívül esett a kutatók érdeklődési körén.
Ez a kötet az 1992-ben megjelentetett Citeraiskola új köntösbe öltöztetett 2. kiadása. Az 1. kiadást a Magyar Művelődési Intézet jelentette meg a Népzenei füzetek című sorozatában. Az új Citeraiskola nem csak küllemében újult meg, hanem szerkezetében, tartalmában és használhatósága tekintetében is. A kottaanyag mellett a kötetben található lemezmellékleten megszólaló 50 dallam meghallgatásával lehetőség nyílik a hallás utáni daltanulásra is.
A kiadvány az erdélyi nagy furulyások utolsó generációjához tartozó Copán György népzenei világát mutatja be monografikus igénnyel. Az I. kötet a furulyán játszott és az énekelt dallamok díszítményeit, valamint az előadásmód sajátosságait mutatja be, a II. kötet a Copán György dallamairól készült részletes lejegyzéseket tartalmazza.
A rendszerváltás után két erdélyi kutató, Seres András és Szabó Csaba munkájaként jelent meg a Csángómagyar daloskönyv című monumentális kötet, amely 390 moldvai magyar népdalt tartalmaz. A Hagyományok Háza a hasonmás kiadást a mai igényeknek megfelelően hangzó DVD-ROM-melléklettel egészítette ki.
A Széchenyi-díjas népzenekutató professzor 1995-ben és 2008-ban megjelent művének javított, harmadik kiadása a népzenének arról a részéről szól, amelyről Kodály és Bartók generációjától nem kaptunk részletes összefoglalást. Olvasmányos közérthetőséggel, ugyanakkor tudományos igénnyel mutatja be a nép zenészeit és hagyományos zenéjét: a falu zenei életének alakulását a zenei önellátástól a cigányzenészek működésének általános elfogadásáig.
Az óvilágban az ókortól kezdve használják elterjedten a dudaféle hangszereket, a tömlős nádsípokat. Így Európa-, Ázsia-, Észak Afrika szerte számos forma, változat alakult ki az idők során, s él akár a mai napig. Ebbe a gazdagságba igyekszik játékos, mesés, mégis komoly bepillantást engedni ez a könyv, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
Vikár László a Magyar Tudományos Akadémián 1953-ban megalakult Népzenekutató Csoport megbízásából, több mint egy évtizeden keresztül 17 megye 176 falujában 4471 népdalt gyűjtött. A könyvhöz külön megvásárolható, eredeti felvételeket tartalmazó CD-melléklet tartozik.
Vikár László: Dunán innen, Dunán túl című gyűjtőnaplójának külön megvásárolható CD-melléklete. Eredeti népzenei felvételeket tartalmaz az MTA Zenetudományi Intézet Népzene Archívumából.
A hangszeres népzenei monográfia posztumusz, második kötete 42 év után, Lajtha eredeti tervei alapján, Sebő Ferenc szerkesztésében jelent meg. A 2 db CD-lemezből álló hangzómelléklet Lajtha teljes dunántúli instrumentális gyűjtésének színe-javát, mind a már 1962-ben közreadott első, mind a most megjelenő második kötet hangzó anyagát tartalmazza. A dupla CD-n összesen 109, Sopron és Vas megyei instrumentális dallam hallható.
Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok című hangszeres népzenei monográfiájának második kötete sokáig kiadatlan maradt a szerző halála miatt. E könyv külön megrendelhető hangzó melléklete (2 CD) mind a már 1962-ben közreadott első, mind a most megjelenő második kötet hangzó anyagát tartalmazza, tehát Lajtha teljes dunántúli gyűjtésének színe-javát.
Az Óbudai Népzenei iskola tanárai e könyvvel szeretnék segíteni a hangszertanulás hagyományos, paraszti módját. A könyvhöz CD-melléklet is tartozik – közreműködik: Fábián Éva (ének) és Juhász Zoltán (furulya).
Paczolay Irma, Ercsiben élő tanárnő népdalgyűjtésének bő válogatását tartja kezében az olvasó. A kötetben szereplő dallamok felölelik a településen élő mindhárom nemzetiség (magyar, rác és cigány) dalhagyományát az 1970-es évek végéről.
A székely táncdialektusról viszonylag kevés tanulmány jelent meg, ezen belül a szakirodalom különösen adós a történelmi Háromszék hagyományos táncéletének ismertetésével.
A lemezen felvidéki magyar népzene hallható, válogatás Agócs Gergely gyűjtéseiből. A Bodrogköz nagyobbik fele, az ún. Felső Bodrogköz a trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához került, jelenleg Szlovákiához tartozik.
A 111 magyar népdalt tartalmazó gyűjtemény segítséget nyújt a népdalok tanulásához, közös énekléséhez. Bízunk benne, hogy kiadványunkkal hozzájárulhatunk a magyar népdalkincs megőrzéséhez és mind szélesebb körű terjesztéséhez.
E könyv legnagyobb földrajzi tájunk, az Alföld hangszerének történeti és nyelvi emlékeit, dalait, folklórját gyűjti egybe a XVIII. század kezdete és a XX. század közepe közötti korszakból.
Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. (Székelyföld) című könyvének CD-melléklete. A könyv sajnos jelenleg nem rendelhető, átdolgozás alatt.
Juhász Zoltán: Furulyaiskola III. (Gyimes) című könyvének CD-melléklete. A könyv sajnos jelenleg nem rendelhető, átdolgozás alatt.