Népzene, néptánc
Juhász Zoltán: Furulyaiskola IV. (Dél-Dunántúl) című könyvének CD-melléklete. A könyv sajnos jelenleg nem rendelhető, átdolgozás alatt.
Nehéz egy tájegység népzenéjét egy könyvben összesűrítve bemutatni, de nem is ez volt a célom. Sokkal inkább az, hogy a Galga mentén tanuló művészeti iskolás muzsikuspalánták megismerhessék azt a zenét, melyre nagyszüleik, dédszüleik mulattak, táncoltak, és amelyet mára már nem hallhatnak élőben szinte sehol...
A gyimesi csángók gazdag táncéletét Karácsony Zoltán tanulmánya mutatja be. Az 1984-es csángó bálon készült felvételeken Zerkula János hegedül, Fikó Regina gardonozik. A címlapon Kallós Zoltán felvétele látható.
Ebben a kötetben a gyimesi zenekart mutatjuk be. A gyimesi zenekar két tagból áll; egy hegedűs – régiesebb, helybeli nevén mozsikás – és egy gardonos – ütőgardonyos – játszik együtt. A gardonos csaknem mindig nő, általában a prímás felesége.
Ez a könyvecske új anyagot óhajt közreadni a magyar népzene gazdag kincsestárából. Egyetlen dallam (az 59.) kivételével mind olyan, amelyik tudtunkkal még nem jelent meg nyomtatásban.
Bencze Lászlóné dr. Mező Judit népdalgyűjtését feldolgozó sorozatunk 2. lemezét a bihari falvakban általánosan elterjedt, valamint ritkán hallható népdalokból állítottuk össze. Az 1974 és 1980 közötti időszakban a 18 bihari helységben végzett gyűjtés mintegy 500 dallam rögzítését eredményezte.
2016. június 4-én lenne hetvenéves Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik alapítója. A három évvel ezelőtt elhunyt, sokszorosan kitüntetett prímás és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a fotókkal gazdagon illusztrált monográfia.
A könyv ízelítőt ad abból, amit Lévai Péter, a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusa az elmúlt 15 év folyamán ötletekben és gyakorlatban felhalmozott a magyar néptánc verbunkos típusának tanítási módszertanáról. (CD-melléklettel)
Az erdélyi tánczene az európai hagyományos kultúra kivételesen gazdag és összetett része, az interetnikus kapcsolatok klasszikus példája, és inspirációs forrás a folklór mozgalmak számára világszerte. A szerző ezt a sokrétű örökséget a magyar közösségek szemszögéből értékeli, de gyakran utal a román, szász, roma hagyományokra. (Angol nyelvű kiadvány.)
A népzenekutatás nagy utat járt be a romantika lelkes érdeklődésétől a 20. század elején kikristályosodó modern tudományszemléletig, miközben megszületett a kutatás tárgyának pontos meghatározása, a népzene fogalma is. A klasszikus hőskort a módszeres kutatás viszonylagos nyugalma követte. Akkor még senki sem sejtette, hogy milyen gyökeres változást hoz majd a következő századforduló. Beköszönt a digitális kor.
A Czilika-Banda Kalotaszegen belül a Nádasmentén, s az azzal szomszédos területeken muzsikált, leggyakrabban magyaroknak, kisebbrészt románoknak és cigányoknak, alkalmilag zsidóknak is. Gazdag repertoárjuk nem lenne visszaadható egyetlen CD-korongon, kettőn is csak töredékesen, de így mégiscsak átfogóbb képet lehet kapni arról a zenei örökségről, ami egykor ezen a vidéken honos volt, s töredékeiben ma is megtalálható.
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettünk, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.
A Maros-Küküllő vidéke tánckultúrája máig megőrizte régies vonásait. A régi stílusú férfitáncok (pontozó, lassú pontozó) mellett az öreges forduló nevű régi páros táncot is megfigyelhetjük, sőt az Erdélyben ritka énekes női körtáncot csak itt találjuk meg. Az új tánc- és zenestílus csak a XX. század fordulóján jutott el ide.
Kötetünk Bozsik Margit emőd-istvánmajori hagyományőrző citerás dallamanyagának egy jelentős szeletét mutatja be, egyszerűen és tudományos részletességgel lejegyzett kottás változatban, hangzó melléklettel kiegészítve. A kitűnő citerás hangfelvételein kirajzolódik magabiztos citerajátéka, a számos díszítőelem rögtönzésszerű alkalmazása és szép dallamformálása.
A magyarországi népzenei revival mozgalomban kezdetektől jelen van a koboz, a moldvai táncok pedig egyre népszerűbbek a táncházakban. Ennek ellenére mostanáig nagyon kevés kobzos gyűjtés publikálására került sor, eredeti anyagra épülő koboz-oktató kiadvány pedig kötetünk előtt nem jelent meg.
Kukucska Ernő neve ismerős lehet mindenki számára, aki szereti a népzenét, hiszen a rádió műsoraiban gyakran hallani dudajátékát őrző felvételeket...
A kürti bandák a Vág-Garam köze Párkánytól Komáromig tartó szakaszán, fel egészen Tardoskeddig, illetve Zselízig bejárták az egész vidéket, és gyakorlatilag minden faluban muzsikáltak, ezért kezükön egy különlegesen gazdag népzenei dallamkészlet őrződött meg. A válogatás ennek a tudásnak a bemutatását, átörökítését szolgálja.
Lajtha László kutatói tevékenysége, a „folklorista mesterség” elsajátításától, a néptánc és népi játékok iránti érdeklődésen keresztül eljutott a hangszeres zenekarok repertoárjának partitúrában való rögzítéséig, az interetnikus hatások vizsgálatáig, a népzene társadalmi szerepének tanulmányozásáig.
A tudományos igénnyel készült kötet Sebő Ferenc munkája, aki a bevezető tanulmányokon túl az informatív jegyzetanyagot is írta. A rendkívül értékes kiadványhoz tartozik egy MP3 zenefájlokat és videofájlt tartalmazó CD-melléklet.