Kézikönyvek, tanulmánykötetek
A kötetben tárgyalt kérdések az emberi személyiség, és ennek megfelelően a pszichoterápia alapkérdéseihez tartoznak. Bálint Mihály talán a legjobb ismerője és valódi felfedezője volt ennek a területnek, amelynek 1930 és 1952 között született cikkeit tartalmazza ez a harmadik magyarul megjelenő Bálint-mű.
A kötetben tárgyalt kérdések az emberi személyiség, és ennek megfelelően a pszichoterápia alapkérdéseihez tartoznak. Bálint Mihály talán a legjobb ismerője és valódi felfedezője volt ennek a területnek, amelynek 1930 és 1952 között született cikkeit tartalmazza ez a harmadik magyarul megjelenő Bálint-mű.
A lelki élet rendellenességeivel nem csupán az orvosok és a pszichológusok, de a gyakorló pedagógusok és a szülők is számos alkalommal találkoznak...
Az individuálpszichológia kézikönyveként régóta elismert, Emberismeret című mű közérthető bevezetést kínál Adler elképzelésének alapjaiba, mely során eltávolodott kollégája, Freud gondolataitól. Ez magába foglalja a kisebbrendűségi és felsőbbrendűségi komplexust; az emlékeket és álmokat; a szerelmi házasságot és gyermekeket; illetve a szexualitást és szexuális problémákat.
Az életműsorozat új kötete két korábban megjelent könyv anyagát tartalmazza. Az érzelem és a jellem lélektanából címmel, 1998-ban megjelent könyv a megelőző 25 év fejlődés-lélektani cikkeit, tanulmányait gyűjti össze. A másik könyv a Jellem és jellemtelenség, mely az erkölcsi jellem típusaival foglalkozik.
Az 1960-as évek Amerikája hihetetlen pezsgést hozott a pszichológiában, a szexológiában, a pszichoterápiák sokféle formájában. Albert Ellis az élmezőnyhöz tartozott. Az írások nemcsak a racionális terápia, későbbi elnevezéssel a racionális-emotív terápia (RET), majd kiegészülve a „behavior” jelzővel, a REBT kialakulását és gyakorlatát mutatja be nagy vonalakban, hanem ízelítőt kapunk a humanisztikus életfilozófiából is, ami Ellis világlátását annyira alapvetően meghatározta.
A kötet Ranschburg Jenő két korai munkáját tartalmazza. A Félelem, harag, agresszió 1970-ben, a Szeretet, erkölcs, autonómia 1981-ben jelent meg először.
Idén a hazai pszichoanalitikusok és jelöltek tanulmányainak hetedik kötete jelenik meg, melynek anyaga a 2000 októberében Fejlődés és gyász – új utak és lehetőségek az ezredforduló pszichoanalízisében címmel rendezett konferencia előadásaira támaszkodik.
Ez a tankönyv a gyerekek lelki fejlődésére vonatkozó legkorszerűbb ismereteket fogja át a fogamzástól a csecsemő- és kisgyerekkoron, az iskolás- és serdülőkoron keresztül a felnőttkorig. (4. átdolgozott kiadás)
A szerző teológiatanár, evangélikus lelkész, C. G. Jung munkásságának és a komplex pszichoterápiának szakavatott ismerője, műveinek magyar nyelvbe ültetője. Színes és értékes életműve azzal válhatott teljesebbé, hogy összegyűjtött és válogatott tanulmányaiból olvashatunk ebben a kötetben.
Ferenczi Sándor preanalitikus írásai az életmű majd egyharmadát átölelő időszak munkásságának gyűjteményes dokumentuma, amely 1908 februárjáig, a történelmi jelentőségű Freud – Ferenczi találkozásig, a pszichoanalitikus időszak kezdetéig követi nyomon Ferenczi orvosi és közéleti tevékenységét.
FLOW – a szó angolul folyást, áramlást, lebegést jelentett egészen e könyv 1990-es megjelenéséig. Azóta már egy pszichológiai fogalmat jelölő tudományos kategória is, és egyben olyan szakkifejezés, amely egyre inkább a művelt köznyelv részévé válik.
A politikai pszichológia hasonló utat járt be, mint sok más olyan tudomány, amelynek előzményei a társadalombölcseleti gondolkodás távoli kezdeteire nyúlnak vissza, önálló szaktudománnyá válásukra mégis csupán a legutóbbi időkben kerül sor...
Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja forradalmasította a tudattalanról alkotott felfogásunkat, és új korszakot nyitott az elme működéséről való gondolkodásban. A beszédterápia, a szabad asszociáció és az álmok értelmezésének új technikái révén hatása a mai napig átitatja a nyugati tudományt, kultúrát és gondolkodást. Úttörő, tabukat döntögető munkássága nyitottabbá tette a társadalmunkat – Freudnak köszönhetjük, hogy már őszintébben beszélünk a szexualitásról is.
A Freud és a felkelő nap országa az első magyar nyelvű könyv a pszichoanalízis és a japán kultúra rendkívüli találkozásáról. Multikulturalista nézőpontja segítségével […] lehetővé teszi, hogy saját kultúránk megkérdőjelezhetetlennek vélt axiómáit megfelelően kezeljük, és reflektálhassunk rájuk. A könyv a Nyugat emblematikus termékét, a pszichonalízist állítja középpontba. A modern nyugati gondolkodást megalapozó freudi életművet, a lélekelemzést mutatja be a bölcsőből, a közép-európai kulturális közegből kiszakítva.
A kötet Jung 1906 és 1916 között született főbb műveit tartalmazza Freudról és a pszichoanalízisről. Aki ismeri Jung műveit, megállapíthatja, hogy gyakran történik bennük utalás Freud nézeteire vagy elméleteire: a szerző érdeklődését a századelőtől egészen élete végéig lekötötte ezek kommentálása.
Vigotszkijnak ez a munkája egyszerre alapmű a nyelvész, a pszichológus és a pedagógus számára: következtetései jól hasznosíthatók a nyelv és gondolkodás tanulmányozása során, s még az írás- és olvasástanításhoz közvetlenül felhasználható adalékokkal is bőségesen szolgál. Külön erénye a könyvnek, hogy az orosz tudós a hasonló mélységekig hatoló munkákhoz képest meglepő könnyedséggel, irigylésre méltóan világosan, egyszerűen tárja fel a gondolkodás és a beszéd, a beszéd és az írás, az írás és a gondolkodás összefüggéseit.
Ez a gyűjteményes kötet elsősorban ezt a célt kívánja szolgálni és bemutatni, hogyan alakult Hermann Imre tudományos tevékenysége, amelyet az általános pszichológia iránti érdeklődés indított el, és ez a tevékenység hogyan változott át a pszichoanalízis iránti elköteleződéssé.
Aki tanított már valaha életében, jól tudja, milyen nehéz a diákok érdeklődését kiváltani és fenntartani, bármely tantárgyról is legyen szó. Különösen így van ez a pszichológia esetében, amely a maga elvont ismeretanyagával nem a legkönnyebben tanítható (és tanulható) tantárgyak közé tartozik. Ennek a könyvnek éppen az a célja, hogy megkönnyítse a tanárok számára a pszichológia tanítását.
Az öngyilkosság a modern jogrendszerekben a felvilágosodás óta büntetlen. A jog egyértelmű állásfoglalása ellenére azonban aligha létezik még emberi cselekvés, amit annyi morális kétely övezne, mint a suicidiumot, amelynek erkölcsi és jogi értékelése valósághű portréját adja egy kor társadalmának.
A könyv a felsőoktatási humán képzésekben részt vevő, terepgyakorlatukat töltő, végzés előtt álló hallgatóknak szól, s ezen belül kiemelten a szociális munka szakos gyakornokoknak.
Utolsó példányok!