Magyar irodalom
A kétkötetes mű úgy törekszik a költő teljes életművének kiadására, hogy revízió alá veszi a kiadások öröklődő hibáit, helyesbíti a tévedéseket, s részletes szó-magyarázatokkal és keletkezéstörténeti kommentárokkal segíti az olvasót a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének felfedezésében.
A hanyatló Római Birodalom utolsó előtti fejezetének történetében egy legenda ragadja meg az írót. A Diocletianus császár korában élt Szent Bonifác legendája, aki pogány tisztből vált keresztény vértanúvá.
Irodalmi szenzáció. Az ismeretlen Móricz. Lehet-e egy tollforgató művészről hiteles pályaképet festeni, ha csak részleteiben ismerjük életművét? Nyilvánvaló, hogy a százszázalékos szövegismeret csak megközelíthető ideál lehet, de minél teljesebb, annál hitelesebb az írói profil. Minden bizonnyal másképpen értékeljük alkotói indulását, ha ismerjük lappangó zsengéit.
A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.
Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, csaknem teljes egészében a Duna mellett és a Dunán játszódik. Világa – a gyermek Jókai világa, aki még ismerte a gőzhajózás előtti vízi világot, hajóséletet. Részt vett Komáromban annak a dúsgazdag Domokos Jánosnak temetésén, akiben az irodalomtörténetírás Tímár Mihály modelljét sejti.
Ádám, Éva és Lucifer történelmen és eszméken átívelő történetét ezúttal Zichy Mihály klasszikus illusztrációinak kíséretében nyújtjuk át a kedves olvasónak.
Úgy mondták: előttem áll az élet. És én mindent felfalni jöttem. Azt mondják: több mint hetven éve. Akkoriban mindent lehetett (persze nem mindenhogy és nem mindenkinek – de mégis…). S ahogy a lehetőségek elfutottak mellettem, úgy tűntek fel az újabbak: nem csorbult a teljesség ígérete. Ma sincs másként. Minden lehet (persze nem mindenhogyan és nem mindenkinek – de mégis…). Előttem áll az élet és a céljaim változatlanok.
Az Összegyűjtött versek negyedik, javított kiadása nemcsak öt verssel gazdagabb, mint előző kiadásaink voltak, hanem a versek keletkezési sorrendjét az eddiginél pontosabban állapítja meg, ami kihat az egész életmű értelmezésére, valamint a kötet végén közöljük a költemények első megjelenésének legfrissebb adatokkal kibővített jegyzékét.
Bajza József költő, író, kritikus, szerkesztő első költeménye az Aurorában jelent meg és Kisfaludy Károly révén e körhöz kapcsolódott. Munkássága a szabadságharc bukása után – néhány költeményét leszámítva – megszakadt.
Pilinszky János 1977-ben megjelent Beszélgetések Sheryl Suttonnal című esszéregénye egy fiktív párbeszéd, alapja azonban egy valóságos találkozás. A költő Párizsban látta Robert Wilson társulatának A süket pillantása című emblematikus színházi előadását, amelynek főszerepét az amerikai fekete színésznő, Sheryl Sutton játszotta. Pilinszky később személyesen is megismerkedett és barátságot kötött a színésznővel, akivel többször találkozott Párizsban.
Esterházy Péter először 1986-ban közreadott, nagy ívű „szöveggyűjteménye” – melyben helyet kaptak a Függő, a Kis Magyar Pornográfia, a Fuharosok, A szív segédigéi és egyéb, az első megjelenésük idején nagy visszhangot kiváltó és is sokat emlegetett írások – gazdagon szemlélteti az ezredvég egyik legjelentősebb azóta magyar írói teljesítményét.
Bogáncs pusztai terelő kutyaként boldogan csaholva végzi a dolgát a nyáj őrzésében. Egy napon azonban elszakad a pusztától, új és új kalandokba keveredik, még a cirkuszi mutatványosok világába is belekóstol. Szíve és ösztöne végül is visszavezérli természetes környezetébe, az öreg juhászhoz.
Ebben a kötetben a verselési technikák bámulatosan sokszínű használata jellemző, és nem maradnak el a klasszikus költői technikák sem. A kötetben Varró a költészethez való viszonyának újszerűségére mutat rá. A diákosan naiv nyelvhasználat szokatlan, de minden tekintetben megformált versbeli magatartásra mutat rá.
Kamocsay Ildikó történelmi regényéből megtudhatjuk, mi lett a sorsa a Bovary-házaspár ötévesen árván maradt kislányának, Berthe-nek.
Élt egyszer valamikor nagyon régen – amikor még a csillagok ezüst pora megállíthatatlanul ömlött a földre – egy ezeréves öregember, akit Jertinnek hívtak. Azt suttogták róla a verbénák, a mirtuszok és a babér-fák illatai, hogy nem tud meghalni, mert közönye miatt megátkozta őt egy szépséges asszony...
Liszt Ferenc (1811-1886) mindig magyarnak vallotta magát, ugyanakkor életműve jelentős részét képező daltermése szinte kivétel nélkül idegen nyelvű irodalmi alkotásokra épült.
Mindmáig az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó.