Helytörténet, regionális kiadványok
Bácskai Éva könyvének óriási előnye a rengeteg korabeli fotó, ami felöleli a régi Nagy-Magyarország kicsike falvait, bemutatja hajdani és mai állapotukat, hogy végül elvezessen Szegedre, amit a család kinevezett magaválasztotta hazájának. Találkozhatunk a legszebb szegedi középületek és otthonok fényképeivel, Ferenc József látogatásainak megörökítésével és a tragikus, mindent elsöprő nagy szegedi árvíz döbbenetes képeivel. És ott a sok-sok családi fénykép – az ősöktől a pici gyermekekig, az esküvői felvételektől az üzleti hirdetésekig, mind-mind izgalmassá és színessé teszi ezt a könyvet. A Századok hullámain azoknak az olvasóknak fog tetszeni, akik szeretik a történelmet, akik szeretik a családtörténeteket, akik szeretik nézegetni a régi fényképeket – tehát mindenkinek!
A játéktár minden egyes darabját a szerző-közreadó pedagógiai vonatkozású megjegyzései gazdagítják, így a játékgyűjtemény a néptánc- és óvodapedagógusok mellett a tanítók, valamint a térség helyi hagyományai iránt érdeklődők figyelmére is számíthat. (CD-melléklettel)
Tandi Lajos – a Szeged c. folyóirat főszerkesztője – szerkesztésében több mint egy évtizeden át jelent meg a Szegedtől Szegedig című antológia, mely a Szegeden élő vagy a városhoz kötődő irodalmárok – a hivatásos íróktól a műkedvelő betűvetőkig – előző évi műveiből válogatott.
Tandi Lajos – a Szeged c. folyóirat főszerkesztője – szerkesztésében több mint egy évtizeden át jelent meg a Szegedtől Szegedig című antológia, mely a Szegeden élő vagy a városhoz kötődő irodalmárok – a hivatásos íróktól a műkedvelő betűvetőkig – előző évi műveiből válogatott.
Tandi Lajos – a Szeged c. folyóirat főszerkesztője – szerkesztésében több mint egy évtizeden át jelent meg a Szegedtől Szegedig című antológia, mely a Szegeden élő vagy a városhoz kötődő irodalmárok – a hivatásos íróktól a műkedvelő betűvetőkig – előző évi műveiből válogatott.
A Tabán egy olyan budai városrész, amely mára gyakorlatilag megszűnt létezni, és amelynek képét csak néhány idős polgár és a megmaradt fényképek őrzik. Ennek a hajdani kerületnek állítanak emléket a szerzők.
Ez a kiadvány elsősorban a természetvédelmi területek turizmusában érintett egyetemi hallgatóknak készült, de hasznosan forgathatják mindazok, akik vállalkozóként, szervezőként vagy puszta látogatóként kapcsolatban állnak Erdély védett természeti értékeivel.
Dr. Keppel Csilla könyve Szombathely eddig feltáratlan múltjáról, 19. századi kórházainak történetéről szól. Az alapadatok és tények rögzítésén kívül munkája azok mellett, hogy eddig feldolgozatlan forrásanyagon nyugvó tudományos újdonság, városunk helytörténetét európai, azon belül is Habsburg birodalmi kontextusba helyezi.
Tokaj településtörténetének sajátos vonása, hogy települési előzményekből hosszú idő alatt jött létre várral rendelkező „város”. Megelőzte a révet őrző Hímesudvar (curtis) és az átkelő sajátos adottságaihoz kötődő „Kőrév.” Akik ezeket létrehozták: a magyar államot megszervező honfoglaló vezérek és az államalapítást szervező társadalmi tényezők...
Tokaj annyi fantasztikus értéket hordoz, amit meg kell ismerni mindenkinek, és meg kell ismertetni mindenkivel. Tokaj terroir a könyv címe, mert ez jól összefoglalja azokat a természeti és kulturális adottságokat, mely a borkészítésre hat.
A magyar vidék, benne Tokaj zsidó emlékeinek megőrzése az egész magyarság kötelessége. Erkölcsi felelősség, szembenézés a közös történelemmel, szembesülés a nagy tragédia egy mozzanatával.
Ez a füzet Újpest és környékének természetes életközösségeiről nyújt egy rövid bemutatást, megadva azokat az alapismereteket, amelyek az egyes területek jellemzéséhez szükségesek.
A tankönyv a középiskolai vagy érettségi utáni idegenvezetői szakképzésben résztvevők számára nyújt ismereteket Szeged látnivalóiról.
A szerző legismertebb és legtöbb vihart kiváltó könyve lát ismét napvilágot az egykor Sárközi György elképzelése alapján tíz kötetre tervezett Magyarország felfedezése sorozat első munkája. Három megye, Békés, Csongrád és Csanád történelmi múltja, népének sorsa tűnik elénk az 1930-as évekből.
Vizsoly nevét nemcsak országszerte, de határainkon túl is nevezetessé teszi a magyar közösségek körében az első magyar nyelvű Biblia, amelyet a községben nyomtattak ki 1590-ben. Mádai Gyula helytörténeti munkája nem csak Vizsoly múltjában kalandozik el, de számba veszi a település máig fennmaradt, különleges nevezetességeit is.
Ezekkel a feladatokkal a tanórák hangulata felszabadultabb, oldottabb, miközben játékos formában saját fejlődésüket tapasztalva, abban örömet lelve a gyermekek fokozottabb közösségi fejlődése is megfigyelhető.
Nagyon fontos a táncpedagógusi munka során a táncosok öltöztetésre való nevelése, a jelmezek, viseletek kezelésének megtanítása is. A könyv a népviselet színpadra alkalmazásának és a néptánccsoportok színpadi öltöztetésének elméleti és módszertani kérdéseit tárgyalja.
A makói helytörténész könyvének legfőbb erénye, hogy nem a József Attila-pályakép szempontjából mutatja be a makói éveket, hanem inkább arra az inspiráló szellemi közegre akar szociográfiai mélységekben rávilágítani, amely indító energiákkal töltötte fel a költőt.
Szőke Anna könyve egy szinte ismeretlen vidék magyarságáról ad hírt, gazdag néprajzi ismeretanyagot és fest színes képet, amellyel a magyar néprajzkutatás fehér foltjai közül egyet sikerült eltüntetni.
A kötet összefoglalja a celldömölki Soltis Lajos Színház történetét a színházi és közösségi előzményektől máig, a 40. születésnapot követő évad végéig. A színház és az Egyesület művészi története, a „Soltis-identitás” a legszorosabban összefügg a Sitkén, majd Celldömölkön tagnak szegődött lelkes és elszánt színházcsinálók személyes és közös históriájával.