Helytörténet, regionális kiadványok
A könyv betekintést enged a magyar közlekedés 1945 utáni szervezési, vezetési struktúrájában, a közlekedési munkaverseny történetébe, de ugyanígy megismerkedhetünk a korszak gépjárművezetőinek képzésével is.
Herczeg László ősei és szülőfaluja iránti szeretetből ragadott tollat, s kezdett hosszú kutatómunkába. Tette mindezt azzal a céllal, hogy megismertesse és a következő nemzedék számára megőrizze Nemeskeresztúr történetét. A kitartó kutatás eredményeként jelent meg a szerző munkája Nemeskeresztúr évszázadai címmel.
Alsó-Fehér megye, a Maros völgyének középső része nélkül Erdély történelme és kultúrtörténete elképzelhetetlen lenne. Egy hangulatában, táji karakterében, máig továbbélő világ sejlik fel a kötetben, amely az utóbbi évek leletmentő folklórgyűjtéseit adja közre.
E könyvvel egy tájegységen, Rábaközön belüli virtuális utazásra hívom önöket, amelyben a népzene ösvényein haladunk. Az ember jártában-keltében is tapasztalhat számára érdekes jelenségeket. Sokan vannak, akik kedvelik a zenét, és annak forrásvidékén, a népzenében lelik örömüket: akár muzsikálnak, akár énekelik dalainkat, még dúdolgatva is meglelik benne a szépet, az érdekeset – ahogy 1000 éve Gellért püspök figyelt fel egy dalra, amelyet a munkáját végző leány énekelt.
Dr. Barsi Ernő könyve Csorna város népzenei örökségét dolgozza fel. „Csorna nemcsak jelentős és sajátos népdalkincset őrzött meg, s a hozzájuk kapcsolódó szokásanyagot, hanem itt a népdalgyűjtésnek, népdallejegyzésnek is jelentős hagyományai vannak. … Legszebb darabjait szeretném e könyv útján ismét belevinni zenei életünk vérkeringésébe.”
A Sárospataki Református Kollégium a XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben kivételes helyet foglalt el a hazai kulturális életben. Itt vezették be a magyar tanítási nyelvet először, egyedülállóan gyakorlatorientálttá tették a jogászképzést, s számos új tantárgy felvételével bővült, változott a kollégium funkciója.
E sokáig elveszettnek hitt gyűjtemény – mely nem jelent meg a jeles néprajzkutató életében – Ortutay Gyula 1956. évi csehszlovákiai gyűjtőútjának termése, egyúttal pedig a Nyitra-vidéki magyarság prózaepikai hagyományainak első nagyszabású megörökítése.
A szerző először 1993-ban foglalkozott a körmendi zsidóság történetével. Azóta tovább bővítette és kiegészítette a kutatásait, aminek eredményeit most adja közre. A magyar zsidó tudományosság számára rendkívül fontosak az alapkutatások – a források feltárása, összegyűjtése és publikálása, korszerű szemléletű feldolgozása.
A tankönyv ismereteket nyújtó részein túl olyan feladatokkal is találkozhatunk, amelyek saját településünk fejlődéstörténetére, jellegzetességeire vonatkoznak.
A „szögedi nemzet” munkás hétköznapjairól és ünnepeiről fennmaradt 20. század eleji pillanatfölvételek forrásértékű dokumentumok. A szegedi múzeum 1908-ból több tucat ilyen fölvételt őriz...
A történelmi, építészeti és művészeti emlékekben bővelkedő Pécs közterületein lévő szobrászati alkotások – szobrok, épületplasztikák, emlékművek, emléktáblák – bemutatását tartalmazza a könyv.
Az 1896 és 1914 között az Országos Monografia Társaság jóvoltából megjelent, Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai, alcímén Magyarország monográfiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája egy nagy terjedelmű, magyar nyelvű 25 kötetes történettudományi–földrajzi enciklopédia volt.
A Budapest modulfüzetek célja, hogy hozzájáruljon a főváros, lakóhelyünk múltjának és jelenének megismeréséhez, értékei megbecsüléséhez, továbbéltetéséhez. A sorozat ezen darabja Petőfi életútjához kapcsolódik.
A szerző – nyugalmazott tanár – közel fél évszázados gyűjtőmunkájának válogatását adja közre könyvében. A rábaközi táj, a rábaközi ember életének, szokásainak bemutatása személyes élményein keresztül tükröződik.
A fővárosi reformátusság múltját és jelenét két kötetben, több mint félszáz, eredeti kutatáson alapuló tanulmány és adattárak mutatják be. A monografikus igényű, mintegy félezer fényképpel és térképekkel, táblázatokkal illusztrált, sokszerzős mű a budapesti reformátusok kulturális és társadalmi szerepvállalásával, egyházi életének legfontosabb területeivel, továbbá kimagasló szereplőivel és családjaival foglalkozik.
A könyv segédeszközként szeretne szolgálni a 19. század nagy történelmi korszakainak – nevezetesen a reformkor, a forradalom és szabadságharc (1848-1849) korszakának – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez fűződő irodalmi és történelmi eseményeinek kronologikus megismeréséhez.
A könyv majdnem minden tekintetben szombathelyi alkotás. Szombathely nyelvhasználatának arról a tartományáról szól, amely nem köznyelvi. Más szavakkal arról, hogy mi az, ami a szombathelyiek beszélt nyelvét egyedíti, eredetivé, mássá teszi.
A regionális modultankönyv Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalmi hagyományait mutatja be az általános iskolásoknak, a kiegyezéstől napjainkig.
Revive Szegedin! (azaz Újhodj meg Szeged!) írta egy ma már megsárgult kottalapra, zongora darabjának címoldalára Liszt Ferenc, miután a várost romba döntő 1879-es nagyárvíz pusztításairól értesült, s a maga eszközeivel – hangversenykörutak, Szegedhez kötődő zeneművek, jótékonysági fellépések – igyekezett segíteni városunkon...