Tinta Könyvkiadó
A kötet kifejezetten hiánypótló munka a magyar nyelvtudományban: a magyar szólás- és közmondáskutatásnak már régi adóssága egy ilyen jellegű összefoglalás. Főként leíró szempontból közelít a frazeológiai egységekhez: bemutatja bonyolult nyelvrendszerbeli helyüket, és behatóan elemzi meghatározásuk nehézségeit.
Az olvasó az első magyar nyelvű áttekintő gendernyelvészeti művet tartja kezében. A gendernyelvészet az alkalmazott nyelvészetnek az a résztudománya, amely a férfiak és a nők eltérő nyelvhasználatával, egymástól különböző kommunikációjával foglalkozik.
Tankönyvünk az évtizedek óta több generáció nyelvtanulót sikeresen felkészítő tankönyv felújított, átdolgozott kiadása, mely csoportos és magántanulásra egyaránt alkalmas. Az eredményes tanulást segíti az átgondolt felépítésű, és változatos feladatokat tartalmazó munkafüzet, amely a könyv részét képezi.
A csoportdinamika a tanulói csoport vizsgálatának terepe. A kötet tanulmányai azzal a kérdéssel foglalkoznak: milyen tanulói közösségekre van szükség ahhoz, hogy osztálytermi környezetben sikeres nyelvtanulók dolgozhassanak.
Az Egy fa nem erdő című gyűjtemény a Szamosháti szótárban föllelhető 3700 szólást, közmondást, szóláshasonlatot, helyzetmondatot ‒ összefoglaló néven frazémát ‒ tartalmazza. Ez a szótár a frazémákat az első szavuk szerinti ábécérendben közli, megadja magyarázatukat, és gyakran a néprajzi hátterüket is bemutatja.
Ez a füzet A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának A különírás és az egybeírás című fejezeteiben megfogalmazott szabálypontok tartalmi elmélyítéséhez és gyakorlásához kíván segítséget nyújtani.
A könyv a 2020-as Nemzeti alaptantervre épülő, 2024-től érvényes érettségi követelményrendszerhez kapcsolódva, az elmúlt húsz év közép- és emelt szintű szóbeli tételsorainak figyelembevételével készült. A tételek kidolgozásához a szerzők felhasználták a középiskolai oktatás legnépszerűbb és szakmailag a legmegalapozottabb ismereteket adó korábbi tankönyvcsaládjait, áttekintették az úgynevezett „új generációs” tankönyvek rendszerét, figyelembe vették az azokban megjelenített tudnivalókat is.
Régi és új szavaink eredetükkel és a hozzájuk kapcsolódó művelődéstörténeti érdekességekkel vallanak a magyarság történeti adatok nélküli korai históriájáról és nemzetünk újkori történelméről. A 2., javított és bővített kiadásban megjelenő Etimológiai szótár 9022 szócikkben magas színvonalon és szakszerűen dolgozza fel a magyar nyelvi elemek eredetét.
A 111 magyar népdalt tartalmazó gyűjtemény segítséget nyújt a népdalok tanulásához, közös énekléséhez. Bízunk benne, hogy kiadványunkkal hozzájárulhatunk a magyar népdalkincs megőrzéséhez és mind szélesebb körű terjesztéséhez.
A könyv a francia és a magyar nyelv viszonylatában dolgozza fel a fordításelmélet tantárgyát, példák sokaságával szemléltetve a fordítás során a két nyelv közötti kontrasztivitásokból adódóan felmerülő, a szakterminológia által definiált számos grammatikai és lexikai átváltási műveletet.
A frazeológiai egységek – összetettségük révén – gondolatok verbális megjelenítésének, a nyelvi „építkezésnek” külön figyelmet igénylő eszköztára, ahonnan úgyszólván csak globális felfogáshoz nyílnak ablakok: szintaktikai, szemantikai-pragmatikai irányú vizsgálatuk lehetőségei jelennek meg egyszerre.
Az Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek legújabb tagja a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga gyakorlati szövegalkotást kérő feladatának minél sikeresebb teljesítéséhez nyújt segítséget. Ebben a feladatban az érettségizők az alábbi gyakorlati szövegműfajokkal találkozhatnak: motivációs levél, különböző témájú hivatalos levél (pl. panaszos levél), kérvény, továbbá hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás vagy méltatás.
Kötetünk 550 mondókája többek között a ritmusérzék fejlesztését célozza, de a zenei képesség fejlődését is segíti. Annál is inkább, mivel több kutatás bizonyítja azt, hogy a közös szülő-gyerek mondókázásnak igen nagy szerepe van az egészséges személyiségfejlődésben és az anya-gyerek kötődés megfelelő alakulásában.
A Gyógyhatású növények című kötetben a szerző 250 növényt ismertet ábécérendben. Megtalálhatók közöttük a legismertebbek, például a hársfa, kamilla, zsurló, és az olyan ritkábban emlegetettek is, mint a hérics, longán, pekándió.
A Gyümölcsnevek szótára a régi magyar gyümölcsfajták illatos és zamatos sokféleségét tárja elénk. A feldolgozott forrásokból mintegy félezer gyümölcsnevet ismerhetünk meg szinonimáikkal együtt, a botanikai fajszám meghaladja a negyvenet. A szerző gyűjtőmunkája eredményeként a nyelvtörténeti adattár botanikusoknak, pomológusoknak és agrártörténészeknek kínál segítséget, azonban az érdeklődők széles körét is vendégül hívja a Kárpát-medence többnyire endemikus, illetve őshonosnak tekinthető fajtáival való ismerkedésre.
Ez a füzet A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának A hangjelölés című fejezetében megfogalmazott szabálypontok tartalmi elmélyítéséhez és gyakorlásához kíván segítséget nyújtani a diákoknak.
A munkafüzet feladatai áttekintik a hangképzés és a hallás szerveit, bemutatják a magánhangzókat és a magánhangzótörvényeket, a mássalhangzókat és a mássalhangzótörvényeket, továbbá bevezetnek a költői nyelv hangtanába.
A munkafüzet Balázsi József Attila Hasonlatszótár. A magyar nyelv régi és új szóláshasonlatai című, a Tinta Könyvkiadónál 2017-ben megjelent szótárának anyagára épül. Balázsi József Attila, a mű szerzője nyelvész, nyelvtanár, kutatási területe a frazeológia, etimológia és lexikográfia.
A Hasonlatszótárt haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok, akik beszédüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.