Tinta Könyvkiadó
A kötet szerzője, Márki Sándor (1853–1925) korának neves történésze, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem professzora. Kutatásainak eredményét számos monográfiában foglalta össze. Könyvet írt többek között a magyar középkorról, Dózsa Györgyről, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetéről. Az 1900-as évek elején a Történelmi Társulat kérésére írta meg II. Rákóczi Ferenc életrajzát és szabadságharcának hiteles történetét.
A könyv írásai az ikon, a nyelvi jel és a szimbólum (a nem természetes jelek a kommunikációban) viszonyát vizsgálják az alkalmazott nyelvtudomány szemszögéből, a terminológiától a lexikográfián át a fordítástudományig. A kötetet egyaránt ajánljuk nyelvészeknek és nyelvtanároknak, valamint a nyelvészet iránt érdeklődő doktoranduszoknak és egyetemi hallgatóknak.
A több mint 120 feladatot tartalmazó munkafüzet változatos formában segíti a j hang helyes jelölésének elsajátítását, a helyesírási készség fejlesztését, emellett pedig az anyanyelvi nevelés más területein való jártasságok magasabb szintre emeléséhez, valamint a nyelvi és kulturális ismeretek bővítéséhez is hozzájárul. Minden korosztálynak lehetővé teszi az önálló ismeretszerzést és anyanyelvi kompetenciájuk fejlesztését.
A Jókai igéi című gyűjteményünk 35 tematikus csoportban 450 olyan bölcsességet, „igét” tartalmaz, melyek korunk emberének is útmutatóul szolgálhatnak, érdemesek arra, hogy rohanó világunkban megálljunk és értelmezzük őket, elgondolkodjunk rajtuk.
A Jókai-enciklopédia betűrendes elrendezésben megmagyarázza, értelmezéssel látja el Jókai regényeinek ma már nehezen érthető szavait, kifejezéseit; megadja a regényekben szereplő idegen nyelvű szavak, kifejezések, mondatok magyar fordítását, feltüntetve, hogy az adott szöveg milyen nyelvű ismereteket közöl Jókai regényalakjairól, a műveiben szereplő személyekről; röviden bemutatja a regényekben felbukkanó történelmi eseményekhez kapcsolódó szavakat, fogalmakat.
A kötetben szereplő tanulmányok a nyelvészet sok területéről sokféle szemléletben készültek. Vannak ebben a kötetben neurolingvisztikai, nyelvtörténeti, szociolingvisztikai írások, a 20. század több különböző nyelvtani elméletének szellemében fogant gondolatok.
A kötet főtémája a nyelv mibenléte és működtetése. Ezek fölött áll a kommunikáló ember. A kommunikálás élettere és éltetője pedig az anyanyelvi közösség. Anyanyelvünk a nyelvközösség tagjainak anyanyelvi készségében él.
A könyv 100 kihalt nyelvet ír le. A kötetben ismertetett eltűnt népek és nyelvek között vannak a történelmi tanulmányok miatt sokak számára ismerősen csengők is: akkád, avar, besenyő, dák, etruszk, gót, hun, jász, kun, latin, ószláv, sumer, szanszkrit, vandál.
A világon a kínai mandarin nyelvet beszélik a legtöbben, Kína a szemünk előtt válik gazdasági szuperhatalommá, ezért is érdemes a kínai nyelv tanulásába kezdeni. A Kínai-magyar alapszótár célja, hogy a kezdő és középhaladó nyelvtanulóknak segítséget nyújtson a kínai nyelv szavainak megtanulásához.
Az utókor emlékezetében Baróti Szabó Dávid (1739–1819) elsősorban mint költő, műfordító és a nyelvújítás előfutára él. Azonban ő írta az első egynyelvű, magyar rokon értelmű szavak értelmező szótárát is. 1792-ben jelent meg a „kínálati szótárként” is felfogható Kisded szó-tár második kiadása Kassán.
A legismertebb 100-150 közmondást sokan használják is beszédjük színesítésére. Azonban a leggyakoribbak mellett számos olyan közmondás is van a magyar nyelvben, amelyeknek jelentése nem mindenki számára világos. Kötetünk 3000 közmondás és szójárás pontos jelentését adja meg.
A Latin synonymika a latin nyelv rokon értelmű szavainak szótára. Először a magyarországi latinoktatás fénykorában, 1892-ben jelent meg. Összeállítója Burián János (1852–1926) nagy hírű klasszika-filológus, tudós, korának legnépszerűbb iskolai latin–magyar és magyar–latin szótárának az összeállítója.
Könyvünk célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a kisdiákoknak, akiknek nehézséget okoz az olvasás és az írás elsajátítása. Iskolai keretek között és otthoni tanulásra is hasznos segédeszköz. A könyv segítségével logopédus, pedagógus és szülő is eredményesen tudja fejleszteni a kisiskolás olvasás- és íráskészségét.
A Madárnévkalauz a tudományos madárneveket magyarázza, a Kárpát-medence összes madárfaját tárgyalja, további félszáz egzotikus madarat is ismertet. A rendszertani változtatásoktól független, a madárélet színes világába kalauzol, a fajmeghatározásban is segítségül szolgál. Bepillantást nyújt a madártan történetébe, figyelmeztet a madárvédelem fontosságára. Egységes névcikkei könnyen áttekinthetők.
A Magyar ellentétszótár a magyar szókincs elemeit a szavak ellentétes jelentése alapján rendszerezi. A szótár elősegíti az anyanyelvi beszélő számára a tudatos nyelvhasználatot, megvilágítja olvasója előtt a magyar nyelv rejtett kapcsolati hálóját, hiszen szónak és ellentétének jelentése szoros kapcsolatban áll egymással, kiegészítik és meghatározzák egymást, mint a fény és az árnyék. A magyar nyelv oktatásának is hasznos kézikönyve, jól használható a magyar mint idegen nyelv elsajátításához.
A Magyar értelmező alapszótár diákoknak egynyelvű értelmező szótár, megmagyarázza, értelmezi a szavakat, azaz megadja a jelentésüket, bemutatja a használatukat. A szótár a magyar nyelv gerincét alkotó leggyakoribb 2000 szót dolgozza fel. A mindennapi beszédben használatos alapszavak, a magyar nyelv leggyakoribb és legfontosabb szavai találhatók meg benne.
A Magyar közmondások nagyszótára közmondások mellett szólásmondások, szállóigék, közhelyszerű szólások, szentenciák, parabolák és időjárási regulák gyűjteménye is. A szótár 2000 ilyen frazeológiai egységet értelmez, magyaráz. Nyelvünknek ezek a virágai azért értékesek számunkra, mert nemzedékről nemzedékre szállva őrzik és közvetítik az elődök tapasztalatait, megfigyeléseit.
A magyar nyelv kultúránk legfőbb hordozója, értő ismerete elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tanulásnak is. A kötet célja, hogy megkönnyítse az átjárást a sajátos szerkezetű magyar és az idegen – elsősorban az indoeurópai – nyelvek között. Újszerű módon, összehasonlító-funkcionális megközelítéssel magyarázza a magyar nyelvi rendszer működését, pontosabban a működés rendszerét.
Napjainkban a magyar nyelvbe egyre több idegen eredetű és hangzású szó vegyül, szóhasználatunk pedig egyre szegényesebb, ezért fontos, hogy legyen olyan magyar szótár, amelyből gazdagíthatják szókincsüket a diákok. Könyvünk olyan szavakat tartalmaz, melyek néhány évtizede, vagy esetleg régebben a magyar nyelv beszélői számára mindennaposak és jól ismertek voltak, mára azonban a tanulóifjúság alapszókincsének a peremére szorultak. A Magyar szókincsbővítő diákszótár jellegénél, méreténél fogva és a feldolgozott szóanyag mélységét illetően elsősorban a 10-14 éves diákok számára készült. E korosztály szókincsbővítését, anyanyelvi kompetenciájának a fejlesztését szolgálja.
A Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is.