Politológia
A Louvain-i Katolikus Egyetem Jogi Kara (Louvain-la-Neuve) és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2002. október 28-án nemzetközi konferenciát rendezett Brüsszelben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogállása az egységesülő Európában témakörében.
A kötet a világtörténelem legsajátosabb nemzetközi parlamentjének kialakulását, történetét és működését ismerteti. Bemutatja hogyan váltak a képviselők az egyszerű tanácsadókból az Európai Közösség társdöntéshozóivá, milyen változást hozott a Parlament életébe a közvetlen választás, mi jellemzi a politikai csoportok és képviselők mindennapjait.
A titkosszolgálatok kutatásának szinte egyetlen, kizárólag (politika-)történeti irányzata létezik. Hogy miért nincs politológiai (sőt, szociológiai, állam elméleti, alkotmány-, közigazgatástani stb.) iránya a titkosszolgálatok elméleti vizsgálatának, arra egyelőre magyarázat sem igazán született...
Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozták, sérelmet szenvedett a társadalmi igazságosság, az emberi kreativitás, csökkent az emberben rejlő képességek kibontakozásának lehetősége. [...]...a véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. [...] A létrejött sajtószabadságban senki nem hivatkozhat külső kényszerre, aki a nyilvánosság elé lép, minden sorral, amit leír, magát adja és teljes erkölcsi hitelét kockáztatja.
Hatalom, autoritás és legitimitás témáját különböző tudományágak (politikai filozófia, szociológia stb.) szerint lehet megközelíteni és feldolgozni. Jelen jegyzet lényegében politológiai célból nyúl a témához, ezért elsődlegesen a politikai hatalom, a politikai autoritás és a politikai legitimitás rekonstrukciójára vállalkozik.
J. Nagy László könyvében megkísérli közelebb hozni ennek a már közel kétmilliárd ember által magáénak vallott vallásnak a világát, bemutatni meghökkentő eseményeinek a történeti–társadalmi gyökereit. Elsősorban az arab világra koncentrál, kissé a tágabb Közel-Keletre, amely magában foglalja Iránt és Afganisztánt is. Azért erre a területre, mert születésétől kezdve ez a térség a politikai iszlám epicentruma.
A könyv áttekintést nyújt a kisebbségi léthelyzetben élő magyar közösségek érdekképviseleti szervezeteinek a szomszédos országok kormányzásában való részvételéről.
Jeszenszky Géza könyve az Antall-, majd a Boross-kormány szomszédságpolitikáját és nemzetpolitikáját mutatja be a szerző birtokában lévő dokumentumokra és saját beszédeire, írásaira, feljegyzéseire, emlékeire támaszkodva.
Niccolo Machiavelli (1469–1527) firenzei polgár és titkár nemcsak az olasz, hanem az egész európai reneszánsz legkimagaslóbb egyéniségeinek egyike, aki szembetűnően eredetit alkotott a politikai filozófia, a történetírás, a hadászat és a szépirodalom területén. Új utakat nyitó, merészen megfogalmazott nézeteiért rengeteg bírálat érte műveinek első megjelenésétől fogva egészen napjainkig.
A magyar alkotmánytörténet stúdiumának célja az európai alkotmánytörténetbe ágyazottan a magyar alkotmányfejlődés főbb vonalainak megismertetése, az alkotmányos alapfogalmak tisztázása, a magyar állam történetéhez kötődő, a historikus korszakokra jellemző államszervezeti modellek megvilágítása, az államszervezési megfontolások és alapelvek tárgyalása, s mindenekelőtt a történeti alkotmány értelmezése.
Ritkán találkozni olyan kötettel, amely az általános történeti művektől eltérő nézőpontból mutatja be az 1948-as arab-izraeli háború történéseit. Bár e palesztin háborúként is ismert konfliktus terjedelmes szakirodalma – benne a palesztin területek megszállásának története (Nakba) – változatos és alapos, mégis leginkább egyik vagy másik szembenálló fél – izraeliek, palesztinok vagy arab szomszédaik – szemszögéből íródtak.
Magyarországnak az elmúlt évszázadokban különleges érdeke nem fűződött az arab világhoz. Az érdeklődés is a 19. század utolsó évtizedében nyilvánult meg, ekkor is elsősorban – szinte kizárólag – a térség meghatározó állama, Egyiptom iránt...
Magyarországon mindeddig nem készült az ország modern történelme során működött politikai pártok adatait, történetét, a legfőbb szereplőket és a mindezekre vonatkozó szakirodalmat tartalmazó összefoglaló lexikon. Ezt a hiányt pótolja a Magyarországi politikai pártok lexikona.
A médiatudomány egyik legkevésbé körüljárt területe a médiapolitika. A médiapolitika fogalmának, rendszerének, céljainak tisztázása nemcsak elméleti oldalról szükséges; hiánya azt is megakadályozza, hogy a napi (párt)politikai, szabályozói gyakorlatban születő, médiapolitikainak szánt döntéseket objektív szempontok alapján értékeljük.
A könyv elméleti keretben elemzi a média és a politikai rendszerek közötti viszonyt. A szerzők tizennyolc európai és amerikai demokrácia médiaintézményeire vonatkozó felmérés alapján jelölik ki a médiarendszerek három legfőbb típusát és azokat a politikai változókat, amelyek kialakulásukat megszabták.
A könyvet a médiatudomány, a szociológia és a politikatudomány, valamint a közéleti kérdések iránt érdeklődőknek ajánljuk.
A szerző a magyarországi németek 1950–1970 közötti helyzetét alapvetően három szempont alapján vizsgálja: a politikai hatalom céljai, törekvései és azok megvalósításának módja, a közösség, illetve tagjainak reflexiói, valamint az így meghatározható folyamat hatásai szerint.
