Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A beszédhibák javítása

Paraméterek

Szerző Kanizsai Dezső
Cím A beszédhibák javítása
Alcím Útmutató és gyakorlókönyv (4., javított kiadás)
Kiadó Eötvös József Könyvkiadó
Kiadás éve 2016
Terjedelem 432 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 9955 67 7
Ár:
4.725 Ft
4.488 Ft
Kedvezmény: 5%

Kanizsai Dezső, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Logopédiai Tanszékének egykori vezetője, az e munkaterületen szerzett, négy évtizedet meghaladó tapasztalatait foglalta össze e könyvben, melyet a gyakorlati beszédnevelés, beszédművelés tankönyvének szánt.

Leírás

A beszédhibákkal foglalkozó tudomány feladata a beszédzavarok, beszédhibák megszüntetése. Minden beszédelváltozás a felsőbb idegműködéssel függ össze. A beszédhibák javítása, kezelése tehát mindig a felsőbb idegműködésre hat, ennek szabályozó és irányító tevékenységét befolyásolja az összerendezett, helyes beszédszervi mozgások érdekében. Az e munkaterületen szerzett, négy évtizedet meghaladó, tapasztalataimat foglalom össze e könyvben, melyet a gyakorlati beszédnevelés, beszédművelés tankönyvének szánok. Nem törekedtem azonban olyan tankönyv szerkesztésére, mely a logopédia valamennyi kérdését feldolgozza. Csupán azokat a kérdéseket igyekeztem összefoglalni, amelyek a gyakorlatban viszonylag sűrűn fordulnak elő. Munkám tehát a leggyakoribb beszédhibák elemzésére és kezelésének módszerére terjed ki. Miután a beszéd az idegrendszer és a beszédszervi izomzat igen aprólékos, sokirányú, változatos működésének eredménye, ennélfogva a beszédhibák korrekciójánál igen bonyolult, összetett működést kell megváltoztatni. Egy-egy hibásan képzett hang korrekciója szükségessé teszi, hogy a beszédapparátusnak minden vagy csaknem minden részében működési változást idézzünk elő. Munkámban éppen ezért aprólékos gonddal igyekeztem elemezni a hibás hangképzés gyakoribb változatait. Részletekbe menő elemzéssel világítottam meg a helyes hangképzés, a helyes beszéd kialakításának gyakran hosszadalmas módszerét. Mindez viszonylag széles körű ismeretanyag közlését tette szükségessé.
Mindenekelőtt röviden ismertetnem kellett a beszéd legszükségesebb általános anatómiai és fiziológiai feltételeit, majd ezzel összefüggően a magyar nyelv hangrendszerét. Ezek az ismeretek szükségesek ahhoz, hogy a hangképzés hibáit, a beszédhibákat felismerjük, megértsük, és így a korrekciós módszerek, gyakorlatok közül a leghatékonyabbakat válasszuk ki. Munkám második, nagyobb fejezetében a leggyakoribb artikulációs hibákat tárgyalom; minden hibaváltozatnál kitérek a javítás tapasztalatilag legjobban bevált módszereire. Ehhez kapcsolódik az artikulációs hibák kezeléséhez szükséges gyakorlatok jegyzéke, a megfelelő gyakorló anyag és néhány példaként közölt foglalkoztatási terv. Ezután tárgyalom a beszédritmus és a beszédfolyamatosság centrális eredetű zavarait: a hadarást és a legmakacsabb beszédzavart, a dadogást. Itt is részletesen ismertetem a korrekció módszereit, és külön fejezetben közlöm a megfelelő gyakorló anyagot. A gyakorló anyag szóból, mondatból és összefüggő szöveganyagból áll, a beszédhibák különböző típusainak megfelelő összeállításban. Az anyag három korcsoportra terjed ki: külön anyagot közlök az óvodások és kisiskolások hibás beszédének korrekciójához (ezt az anyagot természetesen előmondással alkalmazzuk). A már folyamatosan olvasó általános iskolás tanulóknak szólnak a második korcsoport számára összeállított szövegek, és végül külön anyagot állítottam össze a középiskolásoknak. A gyakorló szöveg és a kezelést irányító útmutatások természetesen átlag esetekre vonatkoznak. A kezelést viszont minden egyes esetben a beszédhibás gyermek egyéni körülményeihez kell mérni. Ennek megfelelően változik a korrekció valószínű időtartama, esetleg a gyakorlatok sorrendje és csoportosítása, valamint az ehhez felhasznált anyag is. Tapasztalataim alapján mégis azt ajánlom, ha adott esetben el kell térni a gyakorlatok sorrendjétől, esetleg a gyakorlatok szövegétől is, ne térjen el a nevelő magától a szorosabb értelemben vett módszertől. A módszert, az egyes gyakorlatok felépítését hosszú és gondos munkával dolgoztam ki. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy ezeknek következetes alkalmazásához a kezelés eredményessége érdekében ragaszkodni kell.
A gyakorló anyag összeállításánál feladatomnak láttam, hogy a gyermekek tárgyi tudását, ismeretanyagát is fejlesszem. Ezért irodalmi, történelmi, földrajzi ismeretanyagot iktattam a gyakorló anyagba. Könyvemben szabatos és érthető stílusra törekedtem. Ha ezt nem mindenütt sikerült megvalósítani, ennek oka többek között az is, hogy oly bonyolult jelenséget, mint a hangzó beszédet kellett részmozzanataira bontani. Ez az elemző munka bizonyos részeket talán nehéz olvasmánnyá tesz: könnyen lehet, hogy egyes részletek kétszeri, háromszori olvasást is igényelnek. Meggyőződésem, hogy a közölt gyakorlati módszerek hatékonysága kárpótolja a nevelőt ezért a fáradságért.
 
Kanizsai Dezső