Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó
A szervezetek működésének ma már legfontosabb elemévé vált tagjainak munkavégzésük során felhasznált tudása és tehetsége. Ennek következtében a vezetés új feladatokkal bővült, a dolgozók szellemi erejének aktivizálásával. A közvetlen irányítás e tevékenységeit emberi erőforrás menedzsmentnek nevezik.
Könyvünk gyakorlati útmutató lehet a vizuális kommunikáció világával ismerkedni vágyóknak. A téma tömör, célirányos bemutatásával a szükséges legfontosabb ismereteket tartalmazza, amelyek elegendők az alapfogalmak, rendszerek tisztázásához, az érdeklődés felkeltéséhez és későbbi elmélyítéséhez.
A kötet célja, hogy betekintést adjon a vizuális kultúra és a képi kommunikáció alapjaiba, majd ezekre építve megvilágítsa a hagyományos képi médiumok, illetve a vizualitástól elválaszthatatlan újmédia néhány fontosabb jellemzőjét, működési mechanizmusát, vizuális kultúrára gyakorolt hatását, fókuszba helyezve azt a szellemi-kulturális változást, amit a fizikai képek mennyiségi növekedése indukál.
A könyv célja olyan zenei gyakorlatokat, játékokat adni a pedagógusok kezébe, amelyek hétköznapi tanulási helyzetekben alkalmazhatók, segítik a zenetanulást, és más tantárgyak elsajátításában is segítséget nyújtanak. A fejezetek egy-egy fejlesztési terület és a zenei képességek összefüggéseinek közérthető összefoglalásából, konkrét zenei gyakorlatok és egyszerű énekes játékok ismertetéséből állnak. A gyűjtemény célja, hogy zenei játékokkal tegyük színesebbé a tanulási helyzeteket, énekeljünk, zenéljünk beszédgyakorlatok vagy számolás közben is, illetve hogy megértsük a zenei nevelés fontosságát.
Az idegen nyelvi tájékozottság elmélyítése, a zenei terminus technikusok értése a zenei nevelésben folyamatosan jelentkező igény. E kiadvány a tanítási és előadói gyakorlatban használt zenei szakkifejezések értelmezését szeretné elősegíteni.
A könyvben található szövegek többsége a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Kara által szervezett tudományos napon hangzott el 2007. április 18-án.
A Szegedi Egyetemi Kiadó és a Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó közös kiadásában megjelent szemelvénygyűjteményt Tarkó Klára és Benkő Zsuzsanna szerkesztette.
A kötet a Berzsenyi-versek megértéséről és értelmezéséről szól, amelyet a szövegek mitológiai, történelmi és poétikai beágyazottsága következtében a hermeneutika szövegértelmezésének segítségével közelít meg.
Újvári Edit „Jelet hagyni” című kötete egy sorozat első darabja, melynek célja, hogy a szemiotika elméleti keretein belül vizsgálja a jelhasználat megnyilvánulásait, a térhasználat, vizuális jelek sokrétű világát.
„Van-e nagyobb csapás, mint hogyha költő az ember – teszi fel a kérdést Federico García Lorca első színpadi művének egyik szereplője. „Felejtés tüzében mind elégnek” – hangzik a lehangoló válasz. A spanyol költő-drámaíró sorsa azonban szerencsére nem követte ezt a pesszimista gondolatot, így a páratlan életmű – túlélve a Franco-diktatúra cenzúráját – a mai napig nem merült a feledés homályába.
Vántus István (1935–1992) a XX. század második felének jeles zeneszerzője volt. Mégis, ma csak a műveltebb zenészkörökben tudják, Aranykoporsó címen operát írt, hogy sajátos hangrendszere volt, esetleg még azt, hogy foglalkozott a sakk és zene kapcsolatával, és talán ismerik egy-egy művét...