Szociológia
A könyv két részből áll. Az első rész ahhoz a nevelési és városszociológiai vizsgálathoz kapcsolódik, amelyet a szerzők 1974-77 között végeztek. A második ennek a nyomonkövetéses vizsgálata 1996-ban.
Weiler Katalin megalkuvást nem tűrően, éveken át készített beszélgetéseket a Széchenyi-díjas Ferge Zsuzsával, ennek eredményeként születhetett meg ez a memoárnak és korrajznak is beillő életút-beszélgetés.
Hogyan lesz valaki feminista? Milyen attitűdöket látunk a szexuális és a szülészeti erőszakkal kapcsolatban a mai Magyarországon? Hogyan reagálnak az apák lányuk menstruációjára? Hogyan élik meg a női mivoltukat a látássérült nők? Hogyan jelennek meg a nemi szerepek a politikai közbeszédben? És a gyereknevelés során?
A könyvben a a mai Magyarországon élő kínai, vietnami, afgán, szerb, iraki és más külföldi származású gyerekek és családjaik találkoznak a magyar iskolákkal és pedagógusokkal.
A szerző a magyarországi németek 1950–1970 közötti helyzetét alapvetően három szempont alapján vizsgálja: a politikai hatalom céljai, törekvései és azok megvalósításának módja, a közösség, illetve tagjainak reflexiói, valamint az így meghatározható folyamat hatásai szerint.
Eiler Ferenc az 1920 és 1989 közötti, a nemzetiségi kérdés szempontjából releváns hartai események rekonstruálása mellett arra keresi könyvében a választ, hogy a magyarországi nemzetiségi politika és a német kisebbség törekvéseinek kölcsönhatásai hogyan határozták meg egy német közösség sorsát a huszadik századi Magyarországon.
Freud Totem és tabujának megjelenése (1912) óta meg-megújuló viták kereszttüzében áll a kérdés, hogy az Ödipusz-komplexus egyetemes jelenség-e, azaz a világ összes népe, így a – mára elavult szóhasználattal – „primitívnek” nevezett társadalmak körében is előfordul-e, vagy ellenkezőleg, csupán az európai népek társadalmi-kulturális intézményrendszerei között keletkező, csak azokra jellemző jelenség.
Nehezen képzelhető el aktuálisabb könyv annál, amelyet az ELTE két jól ismert professzora, Csepeli György és Örkény Antal írtak. A szerzőpáros több évtizedes kutatási tapasztalatok és friss eredmények alapján a világban napjainkban zajló migrációs folyamatok megértéséhez nyújt fogódzót.
Könyvünk elsősorban a hallgatók tájékozódását kívánja szolgálni, akik neveléstörténeti bevezető stúdiumukat követően a gyermekkor, nevelés, iskola témakörében folytatják tanulmányaikat, melyeket azután a gyakorlatban, az iskolalátogatások, iskolamegfigyelések során mélyítenek tovább.
A kötet a női és a férfi beszéd beszédtervezési és temporális különbségeit vizsgálja akusztikai fonetikai módszerekkel. Célja annak bemutatása, milyen eltérések és hasonlóságok találhatók a női és a férfi beszédben.
Ez a könyv nélkülözhetetlen minden tanácsadó, szociális munkás, támogató vagy segítő számára, akikkel az erőszakos kapcsolatokban élő nők érintkezésbe kerülnek.
A második világháborúban érintett nemzetek számára a háborús erőfeszítés az egész társadalomra hatással volt. Számos területen hozott változást, de az egyik legnagyobb fordulat vitathatatlanul a nők társadalmi szerepének felértékelődése volt. A kötetben húsz lebilincselő és feszültséggel teli tanulmány olvasható, melyekben a nők második világháború alatti sorsának, szerepeinek fény- és árnyoldalai egyaránt megmutatkoznak.
A könyvet a kortárs szociológia, politológia, filozófia és média tanulmányozóinak, valamint mindazoknak ajánljuk, akik figyelemmel kísérik korunk globális problémáit.
A mozaik a 2010–2018 közötti ciklus oktatásáról, tudományáról és oktatáspolitikájáról ad jórészt tudományosan megalapozott képet, mostanság divatos szóval evidence-based elemzést, bemutatva annak mind történelmi, mind nemzetközi hátterét, kisebb részben, egy rövidke fejezet erejéig a szerző személyes véleményét is felvillantva.
A 20. században – és különösen annak második felében – az öltözködést meghatározó módon befolyásolták a gyorsan bővülő tömegigények és a civilizációs változások által megteremtett lehetőségek, illetve ezek kihasználása. A divat, az öltözködés átalakulása általában a mentalitás, az értékek és a gondolkodás változását is kifejezi. Különösen igaz mindez a szocialista korszak Magyarországán, ahol az öltözködés az ötvenes évek közepéig politikai és ideológiai szempontból egyaránt fontos kérdésnek számított, majd a Kádár-korszakban fokozatosan fogyasztási kérdéssé egyszerűsödött.
Napjainkban nem csökken az önkéntesség, hanem kitágul annak jelentése. Az önkéntesség új típusai jelennek meg, a tradicionális motivációk (a másokon való segítés) mellett a modern motivációk is fontossá válnak (pl. karrierépítés), illetve napjaink fiataljai új, rugalmasabb, kevésbé állandó szervezeti keretek között végeznek önkéntes tevékenységet.
Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy – ha nem is ilyen egyértelműen – ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz.
Az orvosi egyetemeken a szociológia a magatartástudományok – orvosi pszichológia, szociológia, orvosi antropológia, orvosi etika, orvosi kommunikáció – közé tartozik.
A szerző először 1993-ban foglalkozott a körmendi zsidóság történetével. Azóta tovább bővítette és kiegészítette a kutatásait, aminek eredményeit most adja közre. A magyar zsidó tudományosság számára rendkívül fontosak az alapkutatások – a források feltárása, összegyűjtése és publikálása, korszerű szemléletű feldolgozása.
Sok szereppel próbálkoztunk már. Voltunk már kelet népe, mely az ősi Ázsiából hoz holmi különleges üzenetet Európának; de az üzenetet útközben elfelejtettük, vagy soha nem is tudtuk. Voltunk már, vágyainkban, Kert-Magyarország, de a valóságban magyar ugar maradtunk. Voltunk már, álmainkban, Kelet-Európa Svájca, csak éppen a kicsiségen kívül másban nem hasonlítottunk a modellre...