Gondolat Kiadó
A kötetet a filozófia, a logika és a nyelvtudomány oktatóinak és hallgatóinak ajánljuk, valamint mindazoknak, akiket érdekel az emberi kommunikáció természete, illetve pszichológiája.
A kötetben a szerzők kísérletet tesznek arra, hogy áttekintsék a kárpát-medencei magyar szórványok kialakulását, asszimilációs-integrációs, nyelv- és nemzetváltási folyamatait.
Minden fontos és lényeges napi tevékenységünket meghatározza a tudatosság, ami alapvetően befolyásolja az életvezetésünket, és természetesen az előbbiek elképzelhetetlenek folyamatos tanulás nélkül. Mindez különösen fontosnak és megkerülhetetlennek látszik a digitális globalizáció, a virtuális kommunikáció és az állandóan változó munkaerőpiac feltételrendszere mellett.
A tanulmánykötetben összegződő kutatások nemzetközi kontextusba ágyazottan vizsgálják a századforduló táján kibontakozó életreform törekvéseknek az 1920-as években bekövetkező „emancipációs” (elfogadott életforma, illetve mentalitáselemmé válásának) magyar vonatkozású részfolyamatait és az ebben az időben megfigyelhető szemléletváltás jellegzetes elemeit.
Mára tagadhatatlanul válságba került a racionalitásnak az a formája, amely a szekularizáció szellemi összefüggésrendszerét is megalapozó természettudományos és technikai szemlélet alapjául szolgált.
E könyv tanulmányai a Kínában honos főbb vallásokat – konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus, az iszlám és a kereszténység, valamint az ún. „népi vallás” – nem külön-külön és nem tanításaik szerint vizsgálják, hanem a vallásgyakorlás mindnyájukban közös kifejezésmódjait ragadják meg.
Rézler Gyula szociológus 1911. május 31-én született Miskolcon. A Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, tagja volt az Eötvös Kollégiumnak. 1938-ban társadalomtörténetből doktorált a szegedi egyetemen, majd 1941-ben államtudományból Pécsett. 1948 novemberében külföldre kellett távoznia. Előbb Ausztriában, majd 1952-től az Egyesült Államokban élt.
A könyv hiánypótló vállalkozás. A szerző megkísérli megérteni Herbart jelentőségét, s ismertetni azokat a motivációkat, melyek az újabb értelmezési rétegek kialakulásához járultak hozzá.
Piotr Sztompka a krakkói Jagelló Egyetem professzora, 2002-ben a Nemzetközi Szociológiai Társaság elnökévé választották. Kötetében áttekintést nyújt a fotográfia alkalmazásáról a szociológiai kutatásban.
Magyarországon a kisebbségek médiareprezentációját hosszú ideje az elrejtés vagy láthatatlanná tétel, továbbá a devianciát és veszélyességet alátámasztó esetek tabloizálása jellemzi...
A forráskiadvány a szocialista korszak legfontosabb cigánysággal kapcsolatos dokumentumaiból válogat. A kötet a teljességre törekszik, közli a többségükben mar publikált pártdokumentumokat es a jórészt ismeretlen minisztertanácsi, valamint kormányhatározatokat is.
