Klinikai pszichológia
A családfelállítások során sok esetben kiderül, hogy egy vagy több méhen belül elvesztett iker áll a problémák hátterében. Angster Mária, a családfelállítás legjelentősebb magyarországi képviselője a maga nemében egyedülálló könyvet írt erről a témáról.
Jacobson és Christensen nemcsak kiegészítették a kezelési protokollt az „érzelmi elfogadás” elemével, hanem a teljes eljárást „a fejéről a talpára állították”, a középpontba helyezve a párral folyó elfogadás-munkát.
Az intelligencia, a kreativitás és a kompetencia az elmúlt évtizedekben sok-sok kutató és gyakorlati szakember érdeklődését felkeltette. Az első részben a pszichológiai tesztekről, a grafológiáról, az értékelő központokról és az EEG-vizsgálatokról van szó: olyan módszerekről, amelyek az ember megismerését szolgálják. A második rész az intelligencia és a hozzá szorosan kapcsolódó tanulóképesség fogalmát, mérési lehetőségét járja körül.
Az intelligenciakutatás a pszichológia páratlan sikertörténete, ugyanakkor – talán pont ezért – ellentmondásos terület is. Ebben a könyvben a szerző arra vállalkozik, hogy magyar nyelven eddig páratlan részletességgel áttekintse az intelligenciakutatás sokszor provokatív, de ma már nehezen megkérdőjelezhető eredményeit.
Ha olvasunk – vagy ha írunk –, összekapcsolódunk a saját belső világunkkal is. Legyen szó a kedvenc regényünkről, az épp aktuális olvasmányunkról, a saját naplónkról, az első vagy a sokadik verseskötetünkről – a háttérben számos lelki program fut. Az irodalompszichológia és az irodalomterápia ezt a kapcsolódást kutatja és használja annak érdekében, hogy a szövegek és történetek által közelebb jussunk saját tapasztalataink, gondolataink, érzelmeink megértéséhez.
E kötet öt szerző áttekinthető tanulmányát tartalmazza serdülőkkel és fiatalokkal folytatott pszichodramatikus csoportterápia tapasztalatairól.
Winnicott leghíresebb könyvében a képzelet, a kreativitás, a játék eredetét kutatja, a belső pszichés realitás kialakulását, és azt a köztes teret, amely a külső világot összeköti a pszichével.
Ebben a hiánypótló antológiában olyan cikkeket, tanulmányokat, érdekes konferencia-előadásokat gyűjtöttünk és rendeztünk össze, amelyek képet adhatnak a magyar jungiánusok gondolkodásáról és tevékenységéről az elmúlt évtizedekben.
A Jung nálunk I–II. kötetekkel egy olyan hiánypótló szöveggyűjteményt szeretnénk átnyújtani az olvasónak, amely tudatosan széles közönséggel számol a segítő szakemberektől a lélektan iránt érdeklődő olvasókig, akik tudományos érdeklődésből, saját önismeretük és személyiségük fejlesztése miatt vagy intellektuális kíváncsiságból foglalkoznak Carl Jung gondolataival és az analitikus pszichológiával.
A kényszerbetegség (OCD – Obsessive Compulsive Disorder) tünetei régóta ismertek, mégis a tudományos érdeklődés csak az elmúlt évtizedekben fordult a betegség felé, pedig a betegség igen komoly terhet jelent az érintett személyek és családjaik számára.
Ismételten örömmel adjuk a kollégák kezébe a „Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában” című kötetünket, közismert nevén a „piros” könyvet, amely elérkezett negyedik kiadásához. A folyamatos igényekre tekintettel, eddigi szokásunkhoz híven, ismét bővítettük a kérdőívek választékát néhány mérőeszközzel: tanulási zavarok, szociális szorongás, problémás internethasználat skálákkal, valamint a krónikus fájdalom pszichoterápiájához nélkülözhetetlen alexitímia és fájdalom katasztrofizáció kérdőívekkel.
A kötet a klinikai és egészségpszichológiai kutatómunka, valamint a gyakorlati alkalmazás területén használatos kérdőíves módszereket mutatja be szisztematikus és jól áttekinthető módon. Elsődlegesen a hazai kutatások során már alkalmazott mérőeszközökre koncentrál; ezeket gyűjti össze, rendszerezi és ismerteti tudományos igényességgel.
Olvasva ezeket az esszéket, sűrűn kellett segítségül vennem a mai lehetőségeket, hogy eligazodjam Bálint Mihály angolul hozzáférhető klasszikus szövegeiben a bőségesen betűzdelt ógörög, latin, francia és német idézetek között. S visszatérő élményem volt: még ezt is tudta? Ezt az élményt szeretném eljuttatni az Olvasóhoz! (Biró Sándor fordító)
A klinikai szakpszichológia a modern egészségügyi ellátás szerves részét képezi. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ennek ellenére mind az orvostársadalom, mind a szakterület kiválasztása előtt álló pszichológusok, mind a laikusok számára sok esetben rejtve marad a klinikai szakpszichológus valódi kompetenciája, illetve a szakorvos és szakpszichológus hatékonyabb együttműködésének lehetősége.
A könyv negyedik, bővített kiadása részletesen mutatja be a kognitív szemlélet virágzását és rohamos fejlődését. A jövő nemzedékének nagy szüksége lesz a kognitív pszichológia tudományos felismeréseire, hiszen folyamatosan nő ennek a szemléletnek a súlya a pszichés zavarok ellátásának minden szintjén: nem csak a pszichoterápiás rendelőkben, hanem a családorvosi gyakorlatban, a szakorvosi és szakpszichológusi munkában, valamint a pszichológiai tanácsadásban, az iskolapszichológiában, a coaching és menedzserképzés területén is.
A rendkívül hatékony pszichoterápiás módszernek bizonyult kognitív viselkedésterápia alkalmazásával hosszú távon is megszabadulhatunk a szorongástól, dühtől és más tényezőktől, amelyek meghatározzák hétköznapi életünket. Ez a közérthető könyv céljaink írásos rögzítésétől kezdve a negatív gondolkodási mintáink felismeréséig számos olyan eszközt ad a kezünkbe, amelyek segítségével fejleszthetjük a személyiségünket, megoldhatjuk egyes problémáinkat, és általában véve tehetünk egészségünkért és jóllétünkért.
A segítőknek különösen nehéz megközelíteniük a társadalom perifériáján élőket, akár mélyszegénység, akár szülői deviancia, akár valamilyen individuális, ezoterikus különcség is az ok – és itt a szakemberek meg szoktak állni az okok felsorolásával. Pedig ez csak az egyik oldal!
A Konstruktív terápiák kézikönyve gazdag gyűjteménye az avatott gyakorlati és elméleti szakemberek által kínált gyümölcsöző elképzeléseknek, technikáknak és esettanulmányoknak.
Az írás közérthető, jól követhető kalauz az egyidejűleg sokféle nehézséggel (szegénység, munkanélküliség, alkohol- és drogproblémák, családon belüli erőszak stb.) küszködő családokkal dolgozó terapeuták számára – quasi kötelező olvasmány!
A pszichoanalízis fejlődik és változik. Freud műve nem statikus szöveg, hanem folytonosan módosuló gondolatok készlete, amely egy mindenkori dialógus kontextusában alakul. Az új pszichoanalízis nem érthető meg a klasszikus nélkül és viszont, a régi sem az új nélkül; azonban a klasszikus és modern pszichoanalízis nem érthető meg a pszichológia és környéke, a határtudományok új ismeretei nélkül sem. Ez a könyv akkor éri el a célját, ha e gondolat belátásához segíti az olvasót.