Vallásfilozófia
A magyar társadalomtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az „átmeneti rítus” fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Bár senki nem vonja kétségbe, hogy megöregszünk, az öregedés folyamata többnyire felkészületlenül ér bennünket és nagy erőkkel arra késztet, hogy az uralkodó szociokulturális gondolkodást magunkévá tegyük, miszerint egy olyan lefelé ívelő és leépülő szakaszába értünk életünknek, mely tele van kellemetlenséggel és bosszúsággal. Rengeteg írás foglalkozik ezzel a témával, reflexiók, tanulmányok, tanácsok, nagyon sokféle ötletet hallhatunk a játékostól a kulturális megközelítésig, a kozmetika csodatevő szereit is beleértve.
Weissmahr Béla S.J. (1929-2005) a jezsuiták müncheni filozófiai fakultásának elismert és kedvelt professzora, a 20. század egyik nagy hatású filozófiai áramlatának, az ún. „transzcendentális neotomizmusnak” legnagyobb magyar képviselője volt. Filozófiai munkássága e kötettel teljesen hozzáférhető válik hazájában. Ezzel megnyílik annak lehetősége is, hogy egy jelentős és eredeti magyar filozófus hatást gyakorolhasson hazánk szellemi életére.
Húsz olyan népnyelvi (olasz, francia, angol, német) írás ismert, amely idézi III. Ince művét. A legismertebb ezek közül Geoffrey Chaucer munkája, a Canterbury mesék.
Ki ne vágyott volna rá, hogy „olvassa a Bibliát”, de ki ne veszítette volna el szinte azonnal a bátorságát, miután néhány oldalt elolvasott belőle? A Biblia könyvtár, amelybe csak jó pedagógussal érdemes belépni. A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön.
Mi köti össze az embereket a nagy kulturális különbségek ellenére? Ez értelem utáni vágyunk, az embertársainkért és a természetért érzett felelősségünk, hiszi Emmanuel Jungclaussen.
Diósi Dávid könyve, önálló szellemi vonalat követő liturgikus teológiai írás, örömteli újdonság a magyar liturgia-teológiai palettán, és teológiai tanárként sokat tesz azért, hogy az istentisztelet – csúcs és forrás (SC 10) – tanulmányozása, ne pusztán a „gyakorlati tanszék” dolga legyen.
Az angolszász tankönyvirodalom primernek nevezi az olyan bevezető jellegű, egy adott tudományágban első tájékozódást kínáló, alapozó műveket, amelyek egyszerre kívánnak megfelelni az igényes szakmaiság és az élményszerű feldolgozhatóság követelményeinek. Jelen tankönyv egyetemisták és főiskolások számára nyújt ilyen típusú, korszerű, didaktikailag jól felépített bevezetést a vallástudomány (religious studies) szerteágazó témáiba és módszertanába.
Kötetünk Bukovics István – többnyire máshol még nem publikált – tanulmányait tartalmazza. Minden bizonnyal, a Wesley János Lelkészképző Főiskolán végzett oktatói szakvezetői tevékenységének is köszönhető, hogy a szerző figyelme a hittudomány kérdései felé fordult. Ez az érdeklődés azonban továbbra is a természettudós, biztonságtudományi – többnyire a saját maga által kidolgozott – módszereket és szemléletet alkalmazva történt.
A kötet a Pázmány Péter Művei kritikai kiadássorozat tizenkettedik darabja, Pázmány hatodik magyar nyelvű nyomtatásban megjelent könyvének szövegét, valamint a vitairathoz kapcsolódó jegyzetapparátust tartalmazza.
A szerző sok évtizedes gyakorlatából hitelesen mutatja meg az önnevelés lehetőségeit, miközben nem kész utat mutat, hanem kérdéseivel inspirál. Ezzel az önismerettel és „tudással” felvértezve nevelhetjük gyermekeinket.
Ebben a könyvében Richard Rohr az emberi élet egyik legmélyebb misztériumába avatja be az olvasót: éppen életünk első felének szinte szükségszerűen lejátszódó bukásai és csalódásai válhatnak az alapjává annak a bölcsességen alapuló, mély életörömnek, amelyet az élet második fele tartogat számunkra.
Medgyes Lajos erdélyi pap-költő, aki egy kortársi följegyzés szerint 1848-49-ben „mint pap és költő izgatott, hatott”. Eredeti egyházi beszédeit hol a cenzúra tiltotta be, hol a kiadók nem merték azokat közzétenni.
A szerző abból az egyre égetőbbé váló kérdésből indul ki, hogy miként találhatja meg a helyét az ember a fogyasztói szemléletre épülő, globalizálódó világban. Véleménye szerint ez csak úgy lehetséges, hogy hangsúlyozzuk azokat az értékeket, amelyek az ember életét teljesebbé teszik.
Egyre több ember tapasztalja meg a burnout élményét, érzi magát túlterheltnek, akadályozottnak és kiégettnek. Ilyenkor nem áramlik az energia. Tovább dolgozunk ugyan, de munkánk rutinná válik...
A teremtés és megváltás témája bensőleg összekapcsolódik és szimfonikus egységet alkot. Joseph Ratzinger professzor munkásságában is újra meg újra előkerült ez két témakör, mégpedig a hitet a szépséggel egybefűző módon.
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke kezdettől fogva tág értelemben közelítette meg az alkalmazott nyelvészet tárgyát, célját‚ módszereit és diszciplináris környezetét...
A pszichiátria és a pszichoterápia a depresszió kezelését szolgáló lehetőségeikkel ösztönzést adtak a szerzőnek, hogy utakat keressen a Bibliában és a lelki hagyományban arra, hogyan tudnánk közeledni önmagunk felé egy másik szinten, azaz lelki szinten.
Koronavírus és Krisztus című könyvében John Piper arra szólítja fel az olvasókat, hogy álljanak a szilárd alapra, aki Jézus Krisztus. És hogy mit cselekszik Isten a koronavíruson keresztül? John Piper hat biblikus választ ad erre a kérdésre megmutatva, hogy Isten most is aktív cselekvő.
A Krisztus Schütz Antal egyik legremekebb műve, állításai időtállóak. Érdemes hát elmélyülten tanulmányozni, hogy tárgyilagosságot (igazi tudományosságot!) erőt, látást, irányt, katolikus meggyőződést ébresszen olvasójában. S aki megsejti benne Schütz Antal zsenialitását és Krisztus utáni nagy vágyakozását, majd szívesen veszi kezébe a nagy szerző más munkáit is, emelve őt az örök magasságok felé.