Vallásfilozófia
Hatalmas vállalkozás Kuminetz Géza könyvét, a kíméletlen ABC-rendben elhelyezkedő, társadalom- és egyházkritikát olvasni, és még inkább érteni. Félelmetesen őszinte kijelentésekkel kell szembenéznünk, és a meztelen kijelentések nagyon gyakran, túl gyakran rólunk szólnak.
E könyv nem választ vagy megoldást kínál, hanem abból a meggyőződésből íródott, hogy a hiteles keresztény lelkiség kutatása megéri az erőfeszítést és a vele járó fájdalmat, mivel a keresés során a remény, a bátorság és a bizonyosság jeleire bukkanhatunk.
Sajószentpéteri István református lelkész hét dohányzás-ellenes prédikációját adjuk közre, amelynek kézirata 1712 és 1713 között, tiszalöki lelkészi időszakából maradt fenn.
A mű órigenészi szövegekből válogatott írások gyűjteménye, amelyet egységbe foglal Pamphilosz szerkesztői tevékenysége, bevezetője, a vádak ismertetése, azok cáfolása és az idézeteket összekötő szövegmagyarázatok. Az olvasó először tartja kezében magyar nyelven Pamphilosz Apologia pro Origene c. művét, amelyet már bőségesen tanulmányoztak francia, német és olasz nyelven is.
A jelen munka tudományos jelentősége, hogy betekintést ad az első és második órigenista vitába. A kötet gyakorlatilag Órigenész műveinek antológiája.
A kötet a Pázmány Péter Művei kritikai kiadás sorozat tizedik tagjaként Pázmány ötödik nyomtatásban megjelent magyar nyelvű könyve – talán leghíresebb vitairata a református Alvinczi Péterhez – két szövegváltozatának – Öt szép levél (Graz, 1609); Öt levél (Pozsony, 1613) – betűhív átiratát és a hozzájuk tartozó jegyzeteket tartalmazza.
Pázmány Péter sok ezer oldalnyi életműve ma is élvezetes olvasmány. A kutató számára nagy kihívás megválaszolni a kérdést: hogyan alkotta meg életművét, milyen módszerrel dolgozott? Az írói módszer egy nagyon lényeges sajátosságára mutatnak rá e könyv elemzései, Pázmány műveit újraíró eljárására.
Felnövésünk során legtöbben belegabalyodunk az értéktelenség hipnózisába: tetteinket és belső élményeinket átszövi annak szubjektív megélése, hogy tele vagyunk hibákkal és rosszul végezzük a dolgunkat. Ennek köszönhető, hogy hajlamosak vagyunk belesüllyedni a szégyen érzésébe, az önmagunkkal való kapcsolatunkat pedig önostorozás és önmarcangolás jellemzi.
Bár a mai közönség számára talán kevésbé ismert, Szent Cyprianus karthágói püspök (248–258) a korabeli kereszténység egyik legmeghatározóbb alakja volt és a latin nyelvű patrisztikus irodalom megalapozói közé tartozott, akire Szent Ágoston is követendő példaképként hivatkozik műveiben.
Több mint százéves, mindeddig elodázott feladatot teljesít ez a könyv, amikor szövegkritikai módszerrel vizsgálja középkori kódexeinket. A munka eredménye alapvetően más megvilágításba helyezi irodalmunk kezdeteit: leszámol a magányos fordítóról szóló elképzeléssel, s azzal, hogy a fordítókat nem vezették retorikai szempontok.
Alexandriai Kelemen művének célja az volt, hogy a keresztény híveket a hitigazságokról meggyőzze, mégpedig filozófiailag megalapozott érvekkel. Gondolatait nagyobb témakörök köré elrendezve, érdekesen, a szőnyegek szövésére emlékeztető módon fejti ki: kiragad egy gondolatot, majd ejti egy vagy több más kedvéért, aztán a gondolat távolabb ismét föltűnik.
Alexandriai Kelemen művének célja az volt, hogy a keresztény híveket a hitigazságokról meggyőzze, mégpedig filozófiailag megalapozott érvekkel. Gondolatait nagyobb témakörök köré elrendezve, érdekesen, a szőnyegek szövésére emlékeztető módon fejti ki: kiragad egy gondolatot, majd ejti egy vagy több más kedvéért, aztán a gondolat távolabb ismét föltűnik.
Krishnamurti mindig megtalálja a módját annak, hogy észrevételeit ne csak éppen jelenlévő hallgatóságához, de minden olyan emberhez is intézze, aki hajlandó meghallgatni őt. Az e kötetben található anyag eredetileg egy indiai iskolában hangzott el a diákoknak, a tanároknak és a szülőknek tartott előadások formájában, ám átható éleslátásának és tündöklő egyszerűségének köszönhetően mély jelentőséggel bír minden figyelmes ember számára.
A modern ember számára a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a tükrözött tudat küszöbét észrevegye, meglássa, meghaladja...
Nem mindennapi vállalkozásba fogott a szerzőpáros, akik a gazdasági vezetőképzés területén olyan előadássorozatot tartottak, melynek során egy-egy vezetéselméleti és gyakorlati kérdést bibliai példákkal illusztrálva világítottak meg.
Viktor Frankl, a holokausztot túlélő orvos-filozófus, a logoterápia megalapítója mélyen hívő ember volt. Különösen élénken foglalkoztatták a pszichológia és a vallás határterületei, a terápia és a lelkigondozás kapcsolata, a személyes istenkép, az emberi élet értelmének keresése megváltozott világunkban.
A vezetés és a kormányzás nemcsak tehetség, hanem hivatás és a hivatáshoz mind szakmailag, mind személyileg való felnövés, örök megküzdés, vagyis spiritualitás dolga is. Nagy tehetség sem érvényesül, ha nincs meg e spiritualitás; illetve szerényebb képességekkel, ám e spiritualitás birtokában kitűnő lehet a vezetői munkálkodás.