Vallásfilozófia
Kilúgozottan, kiégetten, üresen. Sokak számára ez a mindennapok nyomása okozta állandósult állapot. Aki azonban kimerült, az elégedetlenné válik, elveszíti kreativitását, nem érzi többé önmagát...
A kötet számos modern és klasszikus esettanulmányt tár elénk, amelyek segítenek felkészülni a vezetők elé kerülő etikai problémák megoldására. Az előző kötethez hasonlóan a bibliai történetek és a modern esettanulmányok itt is izgalmas és hiteles támpontokat adnak súlyos etikai kérdések átgondolásához.
Akárhogy is nézzük, kitörölhetetlen az, ami a haláltáborokban történt. Ezek a pokoli helyek a történelem olyan pontjai maradnak, melyeket egyetlen, az emberi névhez méltó személynek sincs joga figyelmen kívül hagyni, mivel mindnyájunkat érintenek.
Miközben egy vezető döntéseket hoz, cselekszik és számon kér, a jövőt is alakítja. A Biblia és a menedzsment trilógia harmadik kötetében a szerzőpáros olyan általános sorskérdésekre kereste a választ, amelyek kapcsolódnak a vezetői munkához, sokakat érintenek, többféle lehetséges kimenetelük van, összefüggenek egymással, és komoly dilemmák elé állítják ma a vezetőket. Ilyenek például a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése kapcsán felmerülő gazdasági és etikai kérdések, a meggyőzés és a manipuláció, de a családi vállalkozások sikerei és buktatói, az etikus programozás, vagy akár a „sharing economy” térhódításának kérdései is terítékre kerülnek, mindezek a modern menedzsment szemszögéből és többezer éves bibliai történetek tapasztalataiból is merítve.
A modern kor embere egyre nagyobb követelményekkel kénytelen szembenézni. Napról napra szenvedést okoz számunkra a rohanás, a külső nyomás és a stressz – nagy belső erőre, testi és lelki regenerálódást biztosító forrásokra van szükségünk ahhoz, hogy ne váljunk a kimerültség áldozataivá. De ezek ellentéte, a monoton és kiteljesületlen élet is rosszkedvűvé és beteggé tehet bennünket. Hogyan élhetünk úgy, hogy teljesítsük feladatainkat anélkül, hogy kiégnénk?
Hatalmas vállalkozás Kuminetz Géza könyvét, a kíméletlen ABC-rendben elhelyezkedő, társadalom- és egyházkritikát olvasni, és még inkább érteni. Félelmetesen őszinte kijelentésekkel kell szembenéznünk, és a meztelen kijelentések nagyon gyakran, túl gyakran rólunk szólnak.
E könyv nem választ vagy megoldást kínál, hanem abból a meggyőződésből íródott, hogy a hiteles keresztény lelkiség kutatása megéri az erőfeszítést és a vele járó fájdalmat, mivel a keresés során a remény, a bátorság és a bizonyosság jeleire bukkanhatunk.
Sajószentpéteri István református lelkész hét dohányzás-ellenes prédikációját adjuk közre, amelynek kézirata 1712 és 1713 között, tiszalöki lelkészi időszakából maradt fenn.
A kötet a Pázmány Péter Művei kritikai kiadás sorozat tizedik tagjaként Pázmány ötödik nyomtatásban megjelent magyar nyelvű könyve – talán leghíresebb vitairata a református Alvinczi Péterhez – két szövegváltozatának – Öt szép levél (Graz, 1609); Öt levél (Pozsony, 1613) – betűhív átiratát és a hozzájuk tartozó jegyzeteket tartalmazza.
Pázmány Péter sok ezer oldalnyi életműve ma is élvezetes olvasmány. A kutató számára nagy kihívás megválaszolni a kérdést: hogyan alkotta meg életművét, milyen módszerrel dolgozott? Az írói módszer egy nagyon lényeges sajátosságára mutatnak rá e könyv elemzései, Pázmány műveit újraíró eljárására.
A modern ember számára a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a tükrözött tudat küszöbét észrevegye, meglássa, meghaladja...
Nem mindennapi vállalkozásba fogott a szerzőpáros, akik a gazdasági vezetőképzés területén olyan előadássorozatot tartottak, melynek során egy-egy vezetéselméleti és gyakorlati kérdést bibliai példákkal illusztrálva világítottak meg.
Viktor Frankl, a holokausztot túlélő orvos-filozófus, a logoterápia megalapítója mélyen hívő ember volt. Különösen élénken foglalkoztatták a pszichológia és a vallás határterületei, a terápia és a lelkigondozás kapcsolata, a személyes istenkép, az emberi élet értelmének keresése megváltozott világunkban.