Irodalom
Már egy évtizede elkezdődött Janikovszky Éva utóélete. Ideje, hogy nagy szavak nélkül nagy kérdéseket tegyünk fel: Mi végre volt a világon? Mi volt a titka? Hogy esett meg az a csoda egy magyar gyerekíróval, hogy műveit harmincöt nyelvre fordították le a nagyvilágban? És mi az oka, hogy negyven éve született könyveinek népszerűsége ma is töretlen?
A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatának kötete Jókai Anna íróval foglalkozik. Sorozatszerkesztő Ács Margit. A sorozat összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életműveket is bemutat. A könyvekben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap. Jókai Anna íróról Imre László irodalomtörténész, kritikus írt pályaösszegzést.
Lengyel András azokat az írásait gyűjtötte egy kötetbe, amelyek az életrajzi alapú József Attila-kutatás jegyében születtek, olyan adalékokkal, elemzésekkel gazdagítva az utóbbi egy-két évtizedben amúgy is sokat változó József Attila-képünket, amelyek tovább mélyítik, árnyalják, értelmezik a Nyugat utáni magyar irodalom legnagyobb hatású alakjának portréját.
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának máig gyarapodó életművét Cs. Nagy Ibolya dolgozta fel gazdag idézetanyaggal, történelmi és szellemtörténeti kontextusba helyezve.
Sas Péter Kós-monográfiájából megismerhetjük az elismert építészt, a könyvillusztrátort, a grafikust, a művészetelmélet-írót, a folyóirat-szerkesztőt, a sikertelen politikust, és a beérkezett aggastyánt is.
Noha az életrajz történetet mesél, mindeközben olyan portrét tár elénk, mely az adott személy önmagával folytatott vívódásait, döntési helyzeteinek nehézségeit mutatja be. […] Minden életrajz tükör is egyúttal: az egyén életén keresztül önmagunkat és társadalmunkat, korunkat segít jobban megérteni.
Darvasi Ferenc hiánypótló beszélgetései Mándyt élete lehető legtöbb korszakában, helyszínén és fordulópontján mutatják be.
Lőkös István Magyarországon elsőként vállalkozott e páratlanul gazdag, magyar vonatkozásokkal teli, olykor Krúdy Gyula írásait asszociáló, Turgenyev által is inspirált életmű monografikus feldolgozására.
A könyv hőse olyan író, akit a meséi emeltek a halhatatlanok sorába. Minden körülmény: a rácpácegresi örökség, a látásmódja, a fantáziája, a beszédmódja mesemondóvá tette...
A két világháború közötti erdélyi magyar irodalom számos szellemi értéke a diktatúra évtizedeiben lomtárba került, és 1989 után is ismeretlen maradt. Ez a sors jutott Ligeti Ernő műveinek is, pedig íróként, költőként, újságíróként és szerkesztőként is formálója, egyúttal krónikása is volt a kisebbségi sorsra kárhoztatott erdélyi magyar közéletnek.
Ebben a kötetben nem a sztorizó, viccelődő Lázár Ervint ismeri meg az olvasó. Itt és most a komolyabbik arcát fordítja felénk.
Móricz Zsigmond születésének 60. évfordulóját követően jelent meg e könyv első kiadása, 1939 kora őszén. Az író még élt, alkotott, terveket szőtt ekkor...
A köztudatban úgy van jelen Litkei Erzsébet, akit Móricz Zsigmond a műveiben Csibének, majd Árvácskának nevezett, mint az író modellje és nevelt lánya. De az utóbbi időkben felbukkanó naplók, levelek és visszaemlékezések azt igazolják, hogy szerepe Móricz életében jóval jelentőségteljesebb volt ennél.
Bazsányi Sándor monográfiája finom elemzésekkel, jól követhető okfejtéssel igyekszik választ találni a Nádas-életmű által fölvetett számtalan kérdésre. Könyvét gazdag képanyag kíséri, és számos melléklet teszi kézikönyvszerűen használhatóvá.
Király Istvánt azok is ismerik, akik nem ismerik: ha máshonnan nem, akkor a középiskolai tankönyvekből, Ady kiváló értelmezőjeként, a mégis-morál fogalom megalkotójaként. Király István azonban nemcsak jelentős irodalomtudós volt, hanem egyben a Kádár-kor meghatározó és nagy hatású kultúrpolitikusa is: az ELTE XX. századi magyar irodalom tanszékének professzora komolyan vette a tanári hivatást, miközben Aczél György tanácsadójaként is tevékenykedett.
A Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján.
Oláh János költő, író az 1960-as években indult nemzedék kiemelkedő és műfajalkotó alakja. Gazdag írói, költői életművét Jánosi Zoltán irodalomtörténész, egyetemi tanár monográfiában dolgozta fel.
Az ifjú calabriai gróf, Armando Lucifero 1878-ban írt kiseposza nem tartozik a szokványos Petőfi-életrajzok közé. Különleges íze és eredetisége az első soroktól kezdve világosan érzékelhető.