Könyvtár- és múzeumpedagógia
A kereken 25 évig tartó építkezésnek a történetét, illetve annak egyes jellemző részeit, eseményeit igyekeztünk összefoglalni ebben az öt kisebb tanulmányt tartalmazó kiadványban.
Az 1960-as évek derekán hozott határozatot az Országos Széchényi Könyvtár akkori vezetősége az intézmény történetének megírásáról és kiadásáról.
Kézikönyvünket hiánypótló segédletnek szánjuk a könyvtárpedagógia területén. A könyvtárostanárok és más szakos kollégáink számára összegezzük, közzétesszük a használói képzés során szerzett tapasztalatokat, elősegítve ezzel tantárgymódszertani (ön)képzésüket.
A tankönyv segítséget nyújthat mindazoknak a hallgatóknak és könyvtárosoknak, akik az alábbi területekkel kívánnak megismerkedni: a könyvtár informatika alapjai, a könyvtári munkafolyamatok gépesítése és a digitális szövegek feldolgozása.
Kötetünk a könyvkereskedelemmel és könyvkiadással foglalkozó szakemberek számára készült, különös tekintettel az 1945 előtti korszakban megjelent szakmunkákkal megismerkedni kívánókra. Ebben a témakörben ez az első magyarországi oktatási segédkönyv.
Szávai Ilona folyóirat-szerkesztői, kiadói és esszéírói tevékenységének központi eleme az áttekintés, amely számol a valósággal, rendelkezik a közös programalkotás képességével, és olyan egyszerű dolgok tudásából indul ki, hogy például a gyerek nem vásárol könyvet, az jut el hozzá, amit a szülő, a felnőtt világ felkínál neki.
Ebben a kötetben rövidebb írásaim válogatott gyűjteményével találkozik az olvasó. Fél évszázada foglalkozom olvasáskutatással, de ebben a válogatásban mégsem csak az olvasási szokások és az olvasói ízlés változásairól, az olvasás értékkörnyezetéről, az identitástudattal és a vallásossággal való kapcsolatáról stb. írt tanulmányaimat teszem közzé. (Gereben Ferenc)
A könyv nem csupán a könyvtárosok számára fontos tanulmánykötet vagy az általános és középiskolai tanárképzésnek alapvető segédkönyve, hanem kultúránk egy szeletének, a magyar gyermekirodalom történetének eddig egyetlen földolgozása.
A két nagy egységre tagolódó kötet a 19. század második felétől a 20. század ötvenes-hatvanas éveiig mintegy száz esztendő művelődéstörténeti eseményeibe enged bepillantást.
Dr. Batári Gyula (1931–2013) művelődéstörténész 1965–2002 között az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, majd főmunkatársa volt. Kutatási területe a magyarországi és az amerikai magyar sajtó története.
Gróf Johann Coronini-Cronberg, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság katonai és polgári kormányzója 1859. január 8-án kelt utasításában rendelte el az egyes témák helyi viszonyait jól ismerő vezetők és értelmiségiek közreműködésével a települések hely- és néprajzi leírását. Beküldési határidőnek 1859 júliusát, az egész éves megfigyelést igénylő munkáknál a következő év február végét szabta meg.
Gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) 1802. november 25-én írta alá Bécsben azt az okiratot, mellyel gyűjteményeit – így térképgyűjteményét is – a hazának adományozta. Míg Európa nyugati felén a nemzeti gyűjtemények jobbára királyi és fejedelmi könyvtárakból fejlődtek ki, a kontinens középső részén inkább társadalmi vagy magánkezdeményezésre jöttek létre...
A múzeumpedagógia egyik legfontosabb feladata, a különböző korosztályú gyermekek múzeumlátogató, a művészeteket érintő és befogadó felnőttekké nevelése. Köztudott, hogy a múzeumi foglalkozások nem helyettesíthetik a tanítási órákat, viszont a tanulók a múzeumban hasznosíthatják az iskolában tanultakat, az iskolai órán pedig alkalmazhatják a múzeumi tapasztalatokat.
A könyv szerzői a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom művelői, kutatói. A tanulmányok olyan témákat dolgoznak fel, amelyekhez az európai gyermekirodalmi tendenciákra is odafigyelő Komáromi Gabriella írásai is számos értékes kutatási adatot szolgáltatnak, vagy amelyekkel kutatási témái érintkeznek.
A bódéépítési hullámok időszakában keletkezett a Hangyatelep. A pesterzsébeti bódévárosról az első források 1928-ból származnak...
Könyvünkben egy korosztály (l5 és 17 évesek) kisvárosokban élő, középfokú oktatási intézményeket (szakképzőket, szakközépiskolákat és gimnáziumokat) látogató országos mintáján tettünk kísérletet az érintett korcsoport, réteg legfontosabbnak tűnő olvasás- és művelődésszociológiai jellemzőinek felderítésére.
Könyvtárostanárként mi is tehetünk azért, hogy iskolánk a kor kihívásainak megfeleljen. Könyvtárpedagógiai programunk alkalmas lehet arra, hogy az iskola kívánatos arculatának egyik elemévé váljon…
A szegedi Konferencián (2005. március 4.) elhangzott előadások. A konferencia előadásainak egy része az időben elhelyezett információval, vagy ahogy azt Z. Karvalics László, a konferencia egyik főelőadója megfogalmazta, az információtörténelemmel foglalkozott, más előadásai az információt a térben helyezték el.
Az illusztrált sajtó a 19. század médiatörténetének egyik legkevésbé ismert szelete. Vizsgálata jellegzetesen tudományközi terület, amely napjainkban a kultúrakutatás és a modern képkutatás egyik legizgalmasabb témája. E kötet a képalkotás és befogadás művészettörténeti összefüggéseit helyezi előtérbe.
A közel háromszáz szövegközti képet és több mint 2000 – Blaschke János által készített – könyvillusztrációt tartalmazó kiadvány átfogó képet ad a 19. század első évtizedeinek közép-európai művelődéséről, kultúrájáról, eszméiről és hétköznapjairól.