Helytörténet, regionális kiadványok
Kívánjuk, hogy e kötet nyomán keljenek új életre Sokoróalja dalai, olvasói ismerjék meg jobban ezt a tájat, s ne csak örömet szerezzen azoknak, akik élnek dalaival, vagy tőlük hallgatják, hanem kivált lakosaiban növelje szülőföldjük szeretetét, szolgálja azonosságuk megtartását. A kötet 410 népdalt tartalmaz.
Immár harmadik alkalommal jelent meg Dr. Barsi Ernő Daloló Szigetköz című munkája. A kötetben a dalok mellett azok általános néprajzi hátterét is megtalálhatjuk. Segítséget nyújt a hagyományőrző együtteseknek, iskoláknak, de a népdalok kedvelői és a téma iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják.
Klebelsberg elévülhetetlen érdeme, hogy az angol nyelv oktatásának pataki megszervezésével az iskola életének páratlan fejlődési lehetőségét biztosította.
Albertfalva krónikája sok képpel. A 2003. szeptember 26-án, az Albertfalvi Napok keretében elhangzott előadás írott vázlata.
Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni – e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban.
Katona Irén óvónőként dolgozott, majd a falubéli gyerekekkel bábcsoportot alakított, a bábok jelenleg egy mesebeli múzeumban pihennek. Tudatosan fordult a környékbeli bárándi, nagy-sárréti és magyar hagyományokhoz, a magyar népmesék, ünnepek, játékok és a környező falusi világ szerves részét képezte az óvodai életnek.
Az ötvenes évek elején a börtönök zsúfoltsága miatt és az első ötéves terv teljesítése érdekében több szénbánya mellett ún. KÖMI-táborokat létesítettek. Ezeket – a többivel ellentétben – Nagy Imre 1953-ban kiadott amnesztiarendeletét követően sem szüntették meg, csak az 1956-os forradalom hatására. A politikai és köztörvényes elítéltek számára a civil bányászokkal végzett, kemény fizikai munka jelentette az emberibb körülményeket a börtönök megpróbáltatásai után.
Kazinczy Ferenc életművének egyik legszebb, ma is olvasmányos darabja erdélyi útirajza, amely méltán helyezhető másik két híres önéletrajzi műve mellé.
Nagy zeneszerzőnk, Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulójáról 2007-ben rendezvények sorával emlékeztek meg országszerte. Szeged is kivette részét az emlékév hangversenyeiből, konferenciáiból.
Arad megyei, délvidéki és magyarországi oktatással foglalkozó civil szervezetek képviselői mondanak véleményt kisebbségi létről, anyanyelvápolásról, az iskolák helyzetéről, feladataikról és tennivalóikról.
Gróf Johann Coronini-Cronberg, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság katonai és polgári kormányzója 1859. január 8-án kelt utasításában rendelte el az egyes témák helyi viszonyait jól ismerő vezetők és értelmiségiek közreműködésével a települések hely- és néprajzi leírását. Beküldési határidőnek 1859 júliusát, az egész éves megfigyelést igénylő munkáknál a következő év február végét szabta meg.
A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. Nevük valószínűsíthetően a hajtó vagy hajdó szavakból eredeztethető. Feladatuk volt a csorda őrzése, ami időnként fegyveres fellépést is igényelt, mivel meg kellett védeni a jószágot a rablóktól vagy a ragadozó állatoktól.
A szerző a 6. osztályos irodalom és történelem tananyagnak megfelelően mutatja be Heves megye természeti értékeit, irodalmi és történelmi emlékeit.
A bódéépítési hullámok időszakában keletkezett a Hangyatelep. A pesterzsébeti bódévárosról az első források 1928-ból származnak...
Impozáns eredményt hozott Klitsie-Szabad Boglárka és Varga Norbert recens terepkutatása: „felfedezték” a Barkóság, Palócföld és a Kárpát-medence egyik utolsó kiemelkedő mesemondó egyéniségét, a legkülönfélébb kalandokat kiálló hősök csodás világát megjelenítő tündérmesék előadóját, Csipkés Vilmost, az arlói mesemondót.
Impozáns eredményt hozott Klitsie-Szabad Boglárka és Varga Norbert recens terepkutatása: „felfedezték” a Barkóság, Palócföld és a Kárpát-medence egyik utolsó kiemelkedő mesemondó egyéniségét, a legkülönfélébb kalandokat kiálló hősök csodás világát megjelenítő tündérmesék előadóját, Csipkés Vilmost, az arlói mesemondót.
A kötetből a gyerekek megismerhetik Tolna megye településeit, a mesék, dalok, játékok és kézimunkák által közelebb kerülhetnek a tájegység népi kultúrájához.
Ma már elég nehéz eligazodni a világnapok, a nemzeti ünnepek és az emléknapok sokaságában. Napjainkban ezért egyre nagyobb igény van a különböző évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó megbízható összeállításokra.
Hogyan vált az egykori oppidum zsellérek lakta, földesúr által birtokolt mezőváros modern polgárvárossá? Most arra vállalkoztunk, hogy Festetics Imre bátyja, a keszthelyi gróf, Festetics György választott városáról mondjunk el érvényes és fontos történeteket.