L'Harmattan Kiadó
A két kötetes munka nem csupán átfogó képet ad a hazai alkohol- és drogepidemiológiai helyzetről és az egyes viselkedési addikciókkal kapcsolatos problémákról, de segít ezek időbeli változásának megismerésében, illetve nemzetközi viszonylatban történő értelmezésében is. A közérthető nyelvezetnek és a gondos illusztrációknak is köszönhetően a két kötet a szűkebb szakmai közönség mellett joggal tarthat igényt a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is.
Bár magyar nyelven is egyre több könyv foglalkozik az afrikai kultúrával és szűkebben a zenével is, de az afrikai hangszerek gondos bemutatásával még adós a szaktudomány. A kötetet mindazoknak ajánljuk, akiket érdekel Afrika népi kultúrája, és e roppant gazdag hagyomány mai továbbélése.
A történet egy fiktív iskolában játszódik, melynek tanári karát színész-drámatanárok, diákjait pedig a játékban résztvevő osztály tanulói alakítják...
Magyarországon a túlzott alkoholfogyasztás a vezető egészségkárosító magatartások közé tartozik. Az alkoholfogyasztás jelentős szerepet játszik a hazai rossz halálozási mutatókban és az elveszített egészséges életévek magas számában. Ugyanakkor az alkoholprobléma csak alkalmanként, rövid időszakokra keltette fel a kutatók és a szakpolitikusok érdeklődését...
A pszichobiográfiai kutatás módszere több mint száz éves múltra tekint vissza. A 20. század második felében a tudományos korszellem megváltozása nyomán az élettörténeti megközelítés periférikus helyzetbe került a pszichológiában. A 80-as, 90-es évek „narratív fordulata” azonban újra visszahozta a köztudatba, aminek köszönhetően a 2000-es évektől a pszichobiográfia reneszánszáról beszélhetünk.
Gervai András az 1947 és 2000 közötti időszakot helyezi nagyító alá: különböző folyamatokat, alkotói pályákat, filmeket vizsgál dramaturgiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpszichológiai szempontból.
C. Molnár Emma szerint korunk egyik legfőbb problémája, hogy az elköteleződést fenyegetésként, sőt, szinte már-már „trágárságként” éljük meg, így viszont alig van részünk valódi találkozásokban, amely magányunkat ténylegesen enyhíthetné. A személyes kapcsolatok, a törődés hiánya további problémákhoz vezet...
A Krisna-hívők nemcsak az indiai vallást követik, hanem az indiai életmód egy szakrálisnak tekintett változatát is igyekeznek átvenni, a gyakorlatban megvalósítani. Ez a kísérlet és megvalósulása a néprajzi−kulturális antropológiai kutatás fókuszába vonja a közösséget.
A kötetben a PPKE BTK Nevelés- és Oktatástörténeti Kutatócsoportja által szervezett oktatás- és neveléstörténeti konferencián elhangzott tíz előadás szerkesztett változatát olvashatják az oktatás és neveléstörténet iránt érdeklődők.
A magyar társadalomtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az „átmeneti rítus” fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
A világ nagy nyelvcsaládjai közül Magyarországon jóformán csak az indo-európai és néhány eurázsiai nyelvcsalád ismert jobban. Szinte semmit sem tudunk az afrikai, az amerikai indián vagy az óceániai nyelvekről és nyelvcsaládokról, történelmükről, nyelvi jellegzetességeikről.
Forráskiadványunkban a polgári forradalomtól (1848) a XXI. század nyitányáig (2000) dokumentáljuk a jelentősebb magyarországi autonómiák – a közigazgatási önkormányzatok, a kamarák, a társadalombiztosítók, az egyházak, az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzatának – keletkezéstörténetét, szervezetét és működését.
A könyv a pszichobiológiai alapokon nyugvó alternatív ötfaktoros személyiségmodellt és a modellen alapuló Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiségkérdőívvel kapcsolatos változó- és személyorientált kutatásokat mutatja be. Célja, hogy a kérdőív alapját képező faktoranalitikus szemléletet összehasonlítsa egy újfajta személyorientált megközelítéssel, amely révén a tipikus személyiségprofilok, -klaszterek feltárhatóak.
A Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának első kötetét a gyógyító terápiás történeteknek és meséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők vagy a különböző területről érkező szakemberek.
Az empátia fogalma nem új fogalom, több mint száz éve szerepel a pszichológiai irodalomban, sok definíciója született, több elméletalkotó foglalkozott vele. A könyv ismerteti az empátia jelentőségét különböző gyógyító tevékenységekben, a pszichoterápiában, az oktatásban és a mindennapi élethelyzetekben is.
Az etikai bizottságok tagjai, orvoskutatók, biológusok, reprodukcióval foglalkozó szakemberek, nőgyógyászok, genetikusok, jogászok, bioetikusok – és a széles olvasóközönség – egyaránt találhatnak a könyvben számukra fontos és élvezetes részeket. A mű napjainkig követi a biotechnológia módszereinek fejlődését, és a génszerkesztési eljárással zárul.
A könyv gyakorló pedagógusok, tanár szakos hallgatók és az erkölcsi nevelés aktuális problémái iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára készült, korunk egyik legfontosabb kérdéskörével: a posztmodern életérzés és a plurális értékvilág elbizonytalanító közegében működő értékközpontú nevelés alapvető kérdéseivel foglalkozik.
A kortárs (vagy diák) és sorstárs segítők hatékonyak egyes kockázati csoportok elérésében, a segítő intézmények és e csoportok közti kapcsolatban egy jól körülhatárolható programban, ha a megfelelő szupervízióban vagy esetmegbeszélésben vesznek részt egy megfelelő tréninget követően.
1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren több tízezer ember jelenlétében felavatták az irredenta szoborcsoportot. A könyv nem csak a négy égtáj szobrát, a két világháború közötti magyar művészeti élet szervezeteit és működését mutatja be, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pásztor János, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István élet- és művészi pályáját, valamint jelentős alkotásaikat is.
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától keletre menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
A kötet szerzői – többek között – a gyógyszeres prevenció hatékonyságának problémáit; a társadalompolitikai beavatkozások módszertani kérdéseit, a jeles napok, valamint a vallás és az öngyilkosság-gyakoriság összefüggéseit vizsgálják. Szó kerül az önsértő magatartások és a kisebbségek kapcsolatára, az öngyilkosság etnográfiai vonatkozásaira, és egyedi témaként szerepel az öngyilkosságok és a meteorológiai jelenségek lehetséges összefüggése is.