Mesepedagógia, meseterápia
Egyszer volt, hol nem volt... Számtalanszor hallottuk gyermekkorunkban ezt a mesekezdő formulát, amelyet mi is így adunk tovább. De vajon belegondoltunk-e valaha, mit jelent ez az egyszerűnek és könnyednek tűnő kijelentés: egyszer lenni, másszor meg nem?
Valamikor azt gondoltam, hogy a hangoskönyv egyszeri alkotói folyamatban születik meg, s nincs írott változata. Némiképp csalódott voltam, amikor kiderült, hogy ez nem így van. Ennek a hangoskönyvnek viszont valóban nincs írott változata. Ültem a stúdióban, becsuktam a szemem, és meséltem fejből a történeteket, úgy, ahogy eszembe jutottak. (Boldizsár Ildikó)
Minden élethelyzetnek van mesebeli párja – hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem Meseterápia című könyvével is igazolta állítását...
A mesemondás – akárcsak más előadóművészeti ágak – nem csak passzió, de szakma is. Ez a könyv nem csak mesemondóknak szól, hanem a közönségnek, a rendezvényszervezőknek, a tanítóknak és a szülőknek is.
A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban.
A kötet a szülő-gyermek kapcsolat útvesztőit, azokat a „kényes” nevelési helyzeteket veszi górcső alá, amelyekben csak a hiteles szülői jelenlét hozhat valódi megoldást.
A kötet megmutatja, hogy a saját és családtörténetünk megalkotása hogyan járul hozzá az önbecsülésünk növeléséhez, és hogy a rítusok, szokások kialakítása által miként lehet a külső-belső világunkban rendet teremteni.
Népmeséink világában számos olyan szóval találkozhatunk, melyek jelentése ismeretlen a mai olvasó előtt. Ide tartoznak a paraszti világ egyes munkafolyamataira, ünnepeire utaló szavak, de számos egyéb kifejezés, például áristom, lábszíjazás, pemete is. Szótárunk ezek értelmezéséhez nyújt segítséget. A gyerekek számára is érthetően, egyszerűen leírt meghatározások könnyen megismerhetővé tesznek egy-egy kifejezést, népmesei fordulatot.
Boldizsár Ildikó könyve azoknak íródott, akik értik, vagy érteni szeretnék a meséket. A mesék a hagyomány által megszentelt tudás hordozói, s nemcsak vigaszt és bátorítást adnak, hanem arra is képesek, hogy bizonyos lelki és fizikai fájdalmakat enyhítsenek. A szerző korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után új könyvében a mesék gyógyító erejének titkát kutatja, s kutatási eredményeit rendkívül közérthetően tárja elénk.
Csóka Judit pszichológus, meseterapeuta könyvében a meseterápiát igyekszik minél több irányból bemutatni, így még érthetőbbé válik a mesék jelentősége az életünkben. És nemcsak a mi életünkben, hanem a szakember életében is, hiszen ahogy maga a szerző fogalmaz: „a mesékkel dolgozni különleges feladat, mert önvizsgálatra, önmagunkkal kapcsolatos gondolkodásra késztet”.
A korszerűsége és sokszínűsége miatt hiánypótló gyűjteményben olvasható 400 találós kérdést és 16 talányos mesét Bajzáth Mária mesepedagógus a világ minden tájáról válogatta.
A nagy sikerű Mit kezdjünk az akaratossággal? című könyv folytatásában a pszichológus-pedagógus szerzőpáros a gyermekkorban jelentkező félelmek és szorongások enyhítéséhez nyújt segítséget.
A közkedvelt gyermekpszichológus-pedagógus szerzőpáros az akaratosság és a szorongás témája után ezúttal a gyermeki agresszió kezeléséhez nyújt értékes segítséget. A témaválasztás aktualitásához sajnos kétség sem férhet, hiszen a feszültség, a frusztráció, a konfliktusok, az erőszakos viselkedés a kutatások szerint növekvő mértékben vannak jelen gyermekeink életében, és megfelelő beavatkozás hiányában tartós károkat okozhatnak.
A pszichológus-pedagógus szerzőpáros könyve kettő az egyben: szülőknek szóló, gyakorlatias szemléletű pszichológiai útmutató és óvodás-kisiskolás gyerekeknek szánt kreatív segítő mesegyűjtemény.
Az Őrangyal című kötet speciális igényű gyerekek mindennapjairól szól, az ő útjukon keresztül az elfogadásról, együttélésről. A fogyatékkal élők nem várnak mást a környezetüktől, mint őszinte kapcsolatokat, természetességet elfogadást. Méltóságot és helyet a közösségben. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik küldetéseként e kötet megjelentetésével elfogadásukat segíti.
Kevesen merték ilyen következetesen nevén nevezni a kártékonyan rosszat; kevesen voltak képesek ilyen érzékenyen felismerni, és az igazi értékekre irányítani a figyelmet. Bárdos József fontos könyve gyakorlati segítséget kínál pedagógusnak, szülőnek a gyerekeknek szánt kortárs művek, szövegek közti eligazodásban. Hangsúlyozza „hogy a gyermek számára mennyire fontos a művészettel, az irodalommal való rendszeres találkozás.”
A mesélést nem lehet elég korán kezdeni. Ma már mindannyian tisztában vagyunk azzal, mennyire fontos szerepet játszik a gyermek korai fejlődésében a mesélés, az odafigyelés, a közvetlen fizikai kontaktus. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a televízió, a számítógép vagy más gépi hang és kép éppúgy nem tudja pótolni az emberi szót, mint ahogyan az elektromos hinta az érintést.
A könyvben a világ különböző tájairól származó mesék rövid leírását és elemzését olvashatjuk. A kiválasztott történetek mindegyike a férfi és a nő kapcsolatának szépséges, ugyanakkor gyötrelmekkel teli fejlődését mutatja be a mese-elemek részletes kibontásán keresztül.
A mesék titokzatos és varázslatos világába nyújt bepillantást a kézikönyv. Az elemzett művek főként a tankönyvekben szereplő mesék közül kerültek ki. A műértelmezések mellett táblai vázlatok, valamint számos szóbeli és írásbeli feladat könnyíti meg a pedagógusok munkáját.
A születés motívuma az életemben, a munkámban és a meséimben is hangsúlyos szerepet játszik. Sokszor megtapasztalom, hogy egy-egy határhelyzet átlépése vagy egy új élethelyzet megnyitása pontosan úgy történik, ahogyan megszületünk: a kihordás és a vajúdás hosszú, olykor meglehetősen nehéz időszaka előzi meg. Ebből a tapasztalatból születtek meg az itt hallható mesék.
A kötetbe Kovács Ágnes kolozsvári származású néprajzkutató, népmesekutató születésének 100. évfordulója tiszteletére Benedek Katalin és Raffai Judit folkloristák válogattak a népmesekutató eddig kiadatlan, illetve nehezen hozzáférhető tanulmányai közül. A CD-melléklet bukovinai székely és palóc népmesék Kovács Ágnes által szerkesztett hanganyagát tartalmazza.